Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-348

M. országos ülés 1912 baloldalon.) Ennélfogva ebben az elhatározásunk­ban és ebben az irányban való további előmenete­lünkben minket nem tartóztathat fel az, hogy a mi küzdelmünk felett másoy bocsátkoznak alkudo­zásokba. (Hosszantartó élénk helyeslés, éljenzés és taps a szélsőbaloldalon. A szónokot számosan üd­vözlik.) Elnök : Gróf Zichy Aladár ! Gr. Zichy Aladár: T. ház! (Halljuk! Hall­juk !) Engedje meg a t. ház, hogy annak a pártnak részéről, a melynek szerencsés vagyok tagja lehetni, röviden a saját álláspontunkat körül­vonalazhassam a jelenlegi aktuális kérdések tekin­tetében. (Halljuk ! a baloldalon.) Mi a szőnyegen lévő véderő] avaslatot azelőtt sem fogadtuk el, a jövőre sem fogadjuk el, és pedig azért nem, mert azt valljuk és azt tartjuk, hogy azok a terhek, a melyeket e véderőjavaslat foko­zatosan az országra hárit, nem feleinek meg a mi teherviselő képességünknek. De osztozunk azokban az aggályokban is, a melyek az összes ellenzéki pártokon felmerültek közjogi tekintetekben. Fáj­dalmasan nélkülözzük ebben a véderőtörvény­j avaslatban azokat az indítványokat, a melyek szerintünk a hadseregnek harczképességét csak fo­kozták volna, azokat az indítványokat, a melyek a mi állami létünk természetes következményei, nemzeti létünk természetes folyományai. (Ugy van! ajbaloldalon.) Azért, t. ház, minden olyan változtatást, vagy javitást, a mely a közjogi aggályokat el­hárítja, magunk részéről örömmel üdvözlünk, és meg vagyok győződve, hogy ha ezeket az aggályokat sikerül eloszlatni, az ellenzéknek azon kötelesség­érzete is, hogy rendkívüli eszközökkel a parlamen­táris működést megakadályozza, meg fog szűnni. A t. ministerelnök ur a választási törvény­javaslatra nézve kötelező Ígéreteket tett. Mi, a néppárt, eredetünk óta állandóan a választói jog fokozatos kiterjesztése mellett voltunk, és pedig nagyrészt épen azért, mert első eredetünktől fogva a jelenlegi választási törvény gyatraságai és igazság­talanságai miatt legtöbbet szenvedtünk. Szükségesnek tartjuk a választási reformot azért, mert ugy látjuk és érezzük, hogy a jelenlegi törvény elsősorban saját vérünk tekintetében a legnagyobb igazságtalanság. Az méltatlan egy művelt államhoz, (ügy van ! a baloldalon.) mert azt valljuk, hogy a gazdasági fejlődés és az általá­nos művelődés fejlődésével kell, hogy a polgári jogok is kiterjesztessenek. (Ugy van ! a bal- és a jobboldalon.) Nem tudnék azonban belenyugodni abba, hogy a perrendtartás a véderő-törvényja­vaslat átmenetelének áldozatául essék, (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) mert meg vagyok győ­ződve, hogy meg kell találniok az igaz hazafias törekvésű politikusoknak a módot arra, hogy abból a törvényjavaslatból, a perrendtartásból, mely szocziális és művelődési tekintetben oly messze haladó lépést jelentene az állam életében, azokat a részeket, melyek közjogi aggályainkra méltók, I KÉPVH. NAPLÓ 1910 —1915. XV. KÖTET. február 23-án, pénteken. loS kiküszöböljék. (Élénk helyeslés a bal- és a szélső­baloldalon.) T. ház ! Ezekben akartam röviden körvona­lazni azon álláspontot, melyet a néppárt képvisel; egyébként hozzájárulok ahhoz a törekvéshez, melyet szivem mélyéből üdvözlök, hogy ebből a válságos helyzetből a parlament és igy az ország kijusson. (Éljenzés a jobboldalon.) Elnök: Holló Lajos képviselő ur következik. (Zaj.) Csendet kérek, t. ház ! Holló Lajos; T. képviselőház! A minister­elnök ur részéről az elmúlt napokban tett béke­ajánlattal szemben pártunk részéről a mi igen tisz­telt érdemes elnökünk, Justh Gyula (Éljenzés a szélsőbaloldalon.) nagy határozottsággal, körül­tekintéssel, de egyúttal kellő erélylyel is körvona­lazta pártunk álláspontját minden irányban. Utána felszólaló t. képviselőtársam, gróf Bathyány Tivadar ezt kiegészítve, teljes mértékben feltárta azt a helyzetet, melyet mi az ujabb alakulással szemben elfoglalunk. Ámde az első ministeri nyi­latkozat óta ujabb események következtek be, ujabb nyilatkozatok hangzottak el, melyekkel szemben pártunk részéről többen fogjuk szüksé­gesnek tartani, hogy ezeket a fejtegetéseket bírá­lat tárgyává tegyük és álláspontunkat azokkal szemben kifejezzük. Előttem szóló t. képviselőtársam is, a néppárt­nak érdemes elnöke, azzal fejezte be felszólalását, hogy milyen nagy súlyt helyez arra, hogy ebből a válságos helyzetből békés kibontakozás következ­hessek be. Hiszen erre valamennyien súlyt helye­zünk, valamennyien törekszünk arra, hogy ebből a küzdelemből, mely itt már hónapok óta a parla­ment rendes, békés működését megakadályozza, helyes és egészséges kibontakozás alapján kijut­hassunk és békés állapotok következhessenek be. Csakhogy nem magában a béke létrehozásában és a béke minden áron való megalkotásában kell keresni a kibontakozás módját, (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) és ha igen t. képviselőtársam ezt az óhaját fejezi ki, akkor hozzá kell azt is fűznie, hogy azok, kik ebben a küzdelemben hat-nyolcz hónapon keresztül résztvettek, a felelősséget azért is kell, hogy vállalják, hogy ezt a küzdelmet meg­indították, felvették. (Igaz ! ügy van ! a szélsőbal­oldalon.) Mert ezen küzdelemnek kellő eredmények nélkül és kellően megindokolt feltételek nélkül való befejezése annak beismerését fogja jelenteni, hogy e harcz nem kellő előkészület mellett, nem kellő áttekintés mellett indíttatott meg, ennek következtében a felelősség nemcsak a harcz felvé­teléért, hanem annak kellő indokolás nélkül való befejezéseért is nem azokra hárul, kik e harczban résztvettek, hanem azokra, a kik kezdeményezték. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Sümegi Vilmos : Azok kötnek békét, kik nem is harczoltak ! Holló Lajos: Itt tehát, habár csak nagyon röviden, mégis rá kell mutatni és vissza kell tekin­teni arra, hogy mi eredményezte vagy szülte ezen 1 harcz keletkezését. Abban a kérdésben, hogy e 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom