Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-324

524. országos ülés 1912 január 13-án, szombaton, 93 oktatásnak oly óriási segédeszköze, a melynek elhanyagolása magának az egyetemnek elhanyagolását jelenti. ' -1 A budapesti egyetemi könyvtár, a melyet 36 éve, 1876-ban alakítottak, azóta is ugyanabban az állapotban van, pedig azóta az egyetemi hallgatók száma 2000-ről 7200-ra emelkedett. Már pedig semmi körülmények közt sem maradhat a könyvtár a 36 év előtti állapotban, (ügy van ! a szélsőbáloldalon.) Egy egyetemi hallgató vette magának a fáradságot és kiszámította, hogy 72 egyetemi hallgatóra esik egy szék az egyetemi könyvtárban, a mi annál szomorúbb, mert a bécsi egyetemi könyvtárban 15 diákra jut egy hely. De hasonlítsuk össze a budapesti egyetemi könyvtárt a külföldi egyetemi könyvtárakkal. A budapesti egyetemi könyvtárban van 278.333 kötet könyv, a bécsiben 782.710, a boroszlóiban 371.544, a müncheniben 555.000, a göttingaiban 561.000, a strassburgiban 942.000, még a tokióiban is majdnem 2000-rel több, mint a mienkben: 414.000. csak a madridi marad mögöttünk 267.000 kötettel. Ezenkívül számos oly tudományos mű hiányzik könyvtárunkból, a melynek ott kellene lennie ; különösen a legújabb tudományos műveket nem szerzik be. Ennek oka az is, hogy az országgyűlés nagyon kevéssel, mindössze 40.000 K-val járul az egyetemi könyvtár segélyezéséhez, mig a bécsi egvetemi könyvtár segélve 60.000 K, a berlinié 143.625, a lipcseié 83.850, a boroszlóié 126.190, a göttingaié 166.844, a münchenié 230.000, a strassburgié 754.000, a párisié 520.000 ; egyedül csak a madridi.kap kevesebbet, 15.000 pesetát évenként, tehát kevesebbet, mint a mi egyetemünk. T. képviselőház ! Nemcsak ebben rejlik a mi egyetemi könyvtárunk baja, hanem abban is, hogy az egyetemi könyvtár nem látogatható épen abban az időben, a mikor az egyetemi hallgatóságnak legnagyobb szüksége volna rá. A mint már emiitettem, a kenyérkeresetnek szentségtörő kényszere a legtöbb egyetemi hallgatót hétköznapokon elvonja a tulajdonképeni tanulástól, és csak vasárnap, meg szombaton délután volna ideje arra, hogy látóegyetemi könyvtárt, de ez nincs módjában, mert a könyvtár szombaton délután és vasárnap egész nap zárva van. Más napokon is oly időben van nyitva a könyvtár, hogy az egyetemi ifjúság nem igen használhatja. A műegyetem könyvtára délután 4—8 órakor van nyitva, holott 8 óra után volna inkább alkalma az ifjúságnak, hogy olvasson. A vasárnapi munkaszünetnek magam is nagy tisztelője vagyok, sőt kérkedhetem azzal, hogy ennek hazánkban egyik előkészítője vagyok, és csak pár hete voltam bátor interpellácziót intézni a kereskedelemügyi ministerhez, hogy a vasárnapi munkaszünetet megtartsák és szigorúan vegyék. Én a vasárnapi munkaszünetet ugyancsak megbecsülendő intézménynek tartom, de nem hiszem, hogy bárki megbotránkozhatnék azon és a vasárnap szentségének a megsértését látná abban, ha az egyetemi hallgató vasárnaponként csendes olvasás és tanulmányozás végett a könyvtárba visszavonul. Az összes pálinkás butikok nyitva vannak vasárnap és ezen nem botránkozik meg senki, eUenben, hogy az egyetemi hallgatók vasárnap, a mely nap csakugyan ilyen csendes szórakozás számára való volna, ellátogathasson az egyetemi könyvtárba, hogy ott csendes tanulmányozásba és olvasásba mélyedjen, azt a vasárnap megszentségtelenitésének tartják. Hédervári Lehel: A képtárakat, minden közintézményt zárva tartanak vasárnap ! Benedek János: Ezek tarthatatlan áUapotok. Hozzá kell fűznöm azt is, hogy az egyetemi könyvtárból való kikölcsönzés módja is nagyon meg van nehezitve. A könyvtárakat főkép a szegény hallgatók veszik igénybe, a kik nincsenek abban a helyzetben, hogy maguk beszerezzék a könyveket, vagy az édesapjuk könyvtárából kivegyék. Csakhogy az egyetemi könyvtárból csak pénz és index letétele mellett kaphatnak könyvet. Húsz koronát kell letenni, ha valaki egy röpiratot is akar elvinni és a mellett még az indexét is letétbe kell helyezni, a mi pedig nem mindenkor lehetséges, mert az aláírásokkor meg a szorgalmi jegyek bejegyzésekor be kell mutatnia a tanároknak. Én azt hiszem, a félévi egyeztetés, az index-aláirás kellő szankczió arra, hogy a szegényebb egyetemi hallgató is visszahozza a könyvet, vagy pedig be kellene hozni azt, hogy egy nagykorú ember jótállásával kölcsönözhessenek ki könyvet. Mindezek arra indítottak engem, hogy miután a költségvetés folyamán e kérdést nem tárgyalták kellőkép és én hivatásomból folyó kötelességeim miatt nem szólalhattam fel e tárgyban, interpeUáozió alakjában óhajtok módot adni a minister urnak, hogy egyfelől a lehetőség szerint sürgősen orvosolja ezeket a dolgokat, másfelől pedig, hogy a jövő évi költségvetésben az egyetemi könyvtárhelyiségnek kibővítéséről, illetőleg uj egyetemi könyvtár felállításáról gondoskodjék és hogy erre az országgyűlés megadhassa a szükséges eszközöket a minister ur részére. Interpelláczióm a következő: Interpelláczió a vallás- és közoktatásügyi minister úrhoz. 1. Van-e tudomása a minister urnak a budapesti egyetemi könyvtár nyomorúságos állapotáról, nevezetesen, hogy a könyvtárból hiányoznak a legújabb tudományos munkák, s hogy a könyvtár technikai berendezése sem elégítheti ki a diákság szükségleteit, mert az egyetemi hallgatóság olvasni és tanulnivágyó részének egy ötödrésze sem fér el a könyvtár szűk hefyiségében ; de meg a könyvtárak épen az esti órákban, valamint szombat délután és vasárnap egész nap nincsf nek nyitva ; s a könyv k kikölcsönzése is rendkívül meg van nehezitve. 2. Szándékozik-e a minister ur ezeken a bajokon sürgősen segíteni, a következő intézkedések megtételével;