Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-323

323. országos ülés 1912 január 12-én, pénteken. 69 hogy Bicskére jusson. Ha most ezeknek akár kocsin, akár pedig — a mint ugy rövidesen tetszett mondani, hogy olyan nagyon könnyen hozzá­jutnak vasúton a járásbírósághoz — vasúton kell odamenniök, akkor igy nézünk ki. A pázmándi embernek másfél órát kell mennie kocsin Nyékre, ott fel kell ülnie vasútra, el kell mennie Kelen­földre, innen Bicskére és épen igy majd haza. Ugron Zoltán : Igen, de Pázmándról közelebb kapja Bicskét, mint 36 kilométerre. Csontos Andor : Mikor Martonvásáron méltóz­tatott az én kedves képviselőtársam valamikor nálam — engedje meg, hogy ilyent mondok oda — csikót nyúzni, hát akkor tessék visszaemlékezni arra, hogy mennyire van minden egymástól. (De­rültség.) Én azt nagyon jól tudom. Nekem, mint a kerület képviselőjének abból a szempontból kell ezt néznem, hogy most Baracs­kának, Marton vásárnak, Pázmándnak 5—6000 korona a községi költségvetése, mig ezzel a fel­járással, ezzel a fuvarozással kétszer annyi lesz a fuvar, mert a távolság kétszer annyinál több. Most kitesz 2000 néhány száz koronát, ez meg fog kétszereződni, tehát lesz 4000 néhány száz korona, ugy hogy ez a községek budgeteit körülbelül 30%-kal emelni fogja. Ez az a tekintet, a mely engem ebben a dologban vezérel. Igenis, ha én kapnék arra egész biztos olyan Ígéretet, a melyben azt mondja nekem az igazság­ügyminister ur, hogy hozzak ott majd össze egy olyan kerületet és akkor ő, tudja Isten mikor, valamikor fog ott csinálni egy járásbiróságot, akkor megnyugodnám, vagy ha nekem olyan törvényt is mutatna az igazságügyminister ur, a melylyel én a már tett Ígéretet is végrehajthat­nám rajta, akkor is megadnám magamat. De én ismerem a dolgokat, mert tudom, hogy az igazság­ügyministernek joga van azt mondani, hogy vis major az, a mely velem az ígéretet teljesíttetni nem engedi. De ezenkívül még oly vis-t is ismerek, a mely még az igazságügyminister urat is el­viszi, tehát ez nem bizonyos. Székely Ferencz igazságügyminiszter: Azért nem ígérek! (Derültség.) Csontos Andor: Ez a baj, de nekem viszont be keü számolnom. Nem beszélek most arról a rengeteg sok kül­döttség-járásról, a melyre megint az igazságügy­minister ur őnagyméltósága a tanúm, hogy az egész vármegye összes képviselői mindig a főispán vezetése alatt jártunk nála és bármit mondunk is, arra soha nekünk megnyugtató választ adni nem volt kegyes. Arra szintén tanúm a kegyelmes ur, hogy én annyiszor alkalmatlankodtam ebben a kérdésben . . . Székely Ferencz igazságügyminiszter: Ez igaz ! Csontos Andor:... és egész megfeszített eszemmel mindig arra törekedtem, hogy valami olyan módot találjak, a mellyel ezt a kérdést köz­megelégedésre meg lehessen oldani. Legutoljára már azt mondottam, hogy mél­tóztassék hát — és a mint itt méltóztattak hal­lani az igazságügyminister úrtól is, hajlandó volna erre — Martonvásáron majd egy járás­biróságot felállítani; már azt ajánlottam, hogy csinálja meg azt az uj járásbiróságot Bicskén, azt a régi rosszat pedig hagyja meg nekünk Vaálon, akkor aztán sokkal könnyebben kike­rithető lesz Bicske körül annak a járásbíróság­nak a területe, mert hiszen a pestvidéki törvény­szék területe úgyis igen nagy, azok a községek úgyis igen messze vannak tőle, a többieknek is közmegelégedésére szolgálna, az egész vármegye boldog lenne, ugy hogy akkor igazán egy lelkes deputácziót tudnék idehozni az igazságügyminis­ter úrhoz, a melyik ezt megköszönné, másként pedig ezt nem Ígérhetem be. (Derültség a jobb­oldalon.) Ezek után kérem a t. képviselőházat és a t. igazságügyminister urat, hogy azt a hatá­rozati javaslatot, a melyet most kötelességszerü­leg beadok, — mert méltóztassék meggyőződve lenni róla, hogy nekem ebből semmiféle elő­nyöm nincsen — elfogadni méltóztassanak. (Sálijuk! Halljuk! Olvassa) : »Határozati javaslat. Utasítja a képviselő­ház az igazságügyminister urat, hogy a Bicskén felállítandó uj kir. járásbiróságról sürgősen ter­jeszszen törvényjavaslatot a ház-elé, addig is az 1912. évi költségvetésben a vaáli járásbíróságnak Bicskére leendő, áthelyezésére kért 30.000 K-át a fenti czélra előlegül megszavazza.« Ezzel a kérdést igen röviden lehetne elin­tézni és biztos lehetne a ház határozata folytán mindenki arról, hogy az uj törvényjavaslat keresztülmegy, a mely esetben mindenki meg lenne elégedve, még talán én is. (Derültség.) Kérem határozati javaslatomnak elfoga­dását. Székely Ferencz igazságügyminister: T. kép­viselőház ! Kérem a benyújtott határozati javas­latnak az elutasítását. Nagyon sajnálom, hogy nem tehetem meg azt, a mit a t. képviselő ur kér. Ott t. i. az a helyzet, hogy ez a mostani já­rás nem alkalmas két járásbíróságnak a felállí­tására, hanem, a mint a járás van, a járásbíró­ságnak legalkalmasabb pontja Bicske. Es ha a t. képviselő ur azt mondja, hogy a vaáliaknak és a többieknek Bicskére menni költséggel jár, ugy ezzel szemben azt állithatom, hogy Bicské­ről lemenni Vaälra szintén költséges, Bicskének pedig 8000 lakosa van, a másik helységnek el­lenben jóval kevesebb. És én csak annyit mondhatok, hogy miután én semmiféle junktimnak barátja nem vagyok, ezért én ahhoz nem köthetem magamat, hogy Martonvásáron fog-e felállíttatni járásbíróság vagy nem. De hogy ha nekem adatokat szol­gáltat arra, hogy az alsó járásban vagy a szom­szédos járásokkal együttesen lehet ott egy járás­biróságot felállítani, én ahhoz szívesen hozzá­járulnék. Egyéb ígéretet azonban — halandó minister lévén — nem tehetek. Méltóztassék ezzel megelégedni- A törvényszék elnöke min-

Next

/
Oldalképek
Tartalom