Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-323

58 323. országos ülés 1912 január í2-én, pénteken. A végrehajtási novellára vonatkozólag szintén ajánlom az igen t. igazságügyminister ur ügyelmébe ennek mai lehetetlen szerkezetét, ugy hogy már azon egy pár esztendő alatt, a mióta életbe van léptetve, olyan ellentétes, olyan kontroverz kérdések merültek fel, hogy legczélszerübb lenne egy egészen uj javaslatot alkotni s azután ennek alkalmazását mielőbb lehetővé tenni. Meg vagyok arról győződve, hogy az ügyvédi kar csak köszönettel venné, ha a végrehajtások tekintetében az igazságügyminister ur olyan irányban intézkednék, mint a hogy pl. Ausztriában van, hogy a végrehajtásokat égészen elvennék az ügyvédektől, hiszen e dolgok méltatlanok is az ügyvédi karhoz. Ez által a végrehajtások sokkal olcsóbbak is lennének, különösen ha azokat Gerichtsdienerekkel, megbízható törvényszéki szolgákkal is lehetne elvégeztetni ; az ügyvédek a végrehajtásokból ugy sem élnek meg. Ez legfeljebb arra alkalmas, hogy odiózussá tegye az ügyvédi foglalkozást, a melynek sokkal magasabb és nemesebb a hivatása. Szives figyelmébe ajánlom a t. minister urnak azt az anomáliát is, a melyről a lapok a legutóbbi időben meglehetősen bőven irtak, hogy ugyanis a magyar szerzőknek szellemi termékei Amerikában jelenleg nem védhetők meg és ennek következtében azután egymásután több iró, zeneszerző inkább lemondott a magyar állampolgárságról, hogy nagy anyagi érdekeit megvédhesse. így Lehár Ferencz, Kálmán Imre ... Juriga Nándor: Ugy szerették hazájukat, hogy megtagadták a garasért! (Mozgás.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Horváth Gyula: Nem mindenki ad oly keveset a hazafiságra, mint a t. képviselő ur! Állítólag kész ugyan ez az egyezmény, a mely megvédi a magyar szerzőket is ebben a tekintetben, de annál inkább csodálkozom azon, hogy kanapé-pert csinálnak abból, hogy az egyezmény mikor és mi módon írassék alá. Mindenesetre örülni fogunk és szükségesnek tartjuk, hogy Magyarország külön állása dokumentáltassék és ez mint teljesen önálló szerződés Magyarország nevében köttessék meg, de kérjük, hogy minél előbb. Székely Ferencz igazságügyminister: A napokban meglesz! Horváth Gyula: Hasonló ehhez a kölcsönös jogsegély kérdése Németországgal szemben. Itt, ha szabad így kifejeznem magamat, sokkal roszszabb és hátrányosabb helyzetben vagyunk. Kezemben van egy előkelő lipcsei ezég levele, egy oly egyéniséghez intézve, a kit ugy nevénél, mint vagyoni helyzeténél fogva ismernek külföldön, ismernek Németországban is, és mégis mikor egy 3 márka 30 filléres könyv megküldését kérte utánvét mellett, az előkelő lipcsei czégtől azt a választ kapta, hogy nagyon sajnálják, de külföldre nem küldhetnek még utánvét mellett sem. Ezzel szemben tudomásom van arról, hogy Ausztriába utánvét mellett igenis megküldik Németországból az árut. Ez nagyon lealacsonyító dolog. Hantos Elemér: Csak tudatlanság. (Mozgás.) Horváth Gyula: Annál inkább lealacsonyító, mert Németországgal bizonyos szövetségi állapotban vagyunk, vagy mi, mégis a kölcsönös jogsegély oly állapotban van, hogy ki van téve a magyar állampolgár annak, hogy ily csekélységeknél is kellemetlenségei vannak. Es megalázó dolog, hogy a végrehajtási eljárás során Németországban újra letárgyalják az egész ügyet és teljesen a német bíróságra van bízva a további intézkedés. Ezeken a bajokon feltétlenül mielőbb segiteni kell. Hiszen ez is alkalmas arra, hogy Magyarország külön önállóságát kidomborítsa, mivel a jogsegélyre vonatkozó szerződést Németországnak is az önálló külön Magyarországgal kell megkötnie. Ha már másért nem, e szempontból feltétlenül szükséges, hogy megfelelő intézkedés történjék. De talán furcsának tetszik, hogy én itt a Németbirodalomban való jogsegély megvalósítását kérem akkor, a mikor sokkal közelebb, sokkal nagyobb sérelmet okoznak a magyar jogkereső közönségnek. A t. igazságügyminister urnak lehetetlen, hogy ne volna tudomása azon szomorú állapotokról, a melyek a Horvátországgal való jogi forgalomban fennáilanak. Ma a Magyarországból Horvátországba érkező megkeresés vagy teljes visszautasításban részesül, vagy pedig, ha egy behajtásra irányuló végrehajtásról van szó, az feltétlenül ugy lesz elintézve, hogy az a magyar fél követelését soha meg nem kaphatja. Annál is inkább különös ez, mert hiszen most akarják épen törvénybe iktatni Szerbiával és Bulgáriával az ítéletek kölcsönös végrehajtására vonatkozólag kötött egyezményt, mikor még a saját országunkhoz kapcsolt részben sem tudunk érvényt szerezni a magyar szuverenitásnak és a magyar bíróság ítéleteinek. A helyzet sokkal kedvezőbb volt a régibb időben, mikor épen a jelenlegi ministerelnök ur volt a horvát bán, és pedig abból az okból, mert Horvátországban a bíróságokra és általában az igazságszolgáltatásra a kormányhatóságnak nagy befolyása van. Ha a kormányhatóságnak befolyása van erre, a mit egyébiránt épen nem tartok szerencsés dolognak, akkor miért nem érvényesiti a mostani kormányhatóság befolyását olyan irányban, hogy a magyar érdekek ott kellő védelmet találjanak? Nem kívánunk mi semmiféle kivételt, csak azt, hogy a milyen tisztességesen végrehajtják Magyarországon a horvát ítéleteket, épugy a horvát hatóságok és bíróságok érvényt szerezzenek a magyar bíróságok ítéletének. T. képviselőház! Körülbelül végére jutotsam felszólalásomnak. Még csak a bírósági segéd- és kezelőszemélyzetnek jogos igényeit akarom figyelmébe ajánlani az igazságügymiI nister urnak. Azt hiszem különben, hogy számos