Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-340

3W. országos ülés Í9Í2 február 1-én, csütörtökön. 5o3 mert nincs nleg a szolgálati pragmatika. Huszonöt esztendő óta minden kormány igéri ezt és hangsúlyozza, hogy azoknak a tömeges visszaéléseknek, a melyeket napról-napra tapasztalunk a magyar társadalomban, annak a megszégyenítő helyzetnek, a melyben a szegény köztisztviselő van, véget kell vetni. A szolgálati pragmatikát meg kell csinálni ép ugy, a mint — akárhogy csinálják meg az urak a tervezetet — a köztisztviselő részére feltétlenül biztosítani kell a választások titkosságát, hogy többé ne kerülhessen ilyen rabszolgahelyzetbe főnökével szemben. Én tehát a magam részéről teljes mértékben hozzájárulok mindahhoz, a mit Batthyány Tivadar t. képviselőtársam mondott, a mihez még azt teszem hozzá, hogy ne olyan kurtán végezzünk e kérvényekkel, hogy »kiadatik a pénzügyminíster urnak«, hanem adjuk azokat pártolólag. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Rakovszky Iván előadó: Csak annyit kívánok megjegyezni Sümegi t. képviselőtársam indítványára, hogy a kérvényi bizottság javaslata is teljesen megfelel az ő gondolatmenetének, mert azt czélozza, hogy a fizetésrendezés mentül sürgősebben történjék meg. Ha azonban külön pártolólag adnók ki, ezáltal bizonyos ellentétet teremtenénk a hasonló tárgyú kérvényekkel szemben, a melyeket csak egyszerűen adtunk ki a pénzügyminister urnak. Kénytelen vagyok tehát fentartani a kérvényi bizottság javaslatát annak hangsúlyozásával, hogy ez a javaslat is azt czélozza, hogy ezek az ügyek minél előbb rendeztessenek. Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az előadó ur javaslatához hozzájárulni? (Igen! Nem!) A ház többsége az előadó ur javaslatát fogadja el. Sümegi Vilmos: így elütik a tisztviselőket! Még csak nem is pártolják! (Zaj.) B. Podmaniczky Endre: Micsoda beszéd ez! Rakovszky Iván: Az állami és vármegyei altisztek és szolgák országos albizottsága nyugdijpótlótervezetének törvényerőre emelését kéri. Ezen nyugdijpótlótervezet be van csatolva és azt czélozza, hogy az állami altisztek és szolgák nyugdijuk kiegészítésére bizonyos segélyben részesüljenek. Az erre szolgáló alapot egyrészt a tagok fizetéseiből havonként eszközölt egykoronás levonás, másrészről az állami hozzájárulás adná. A kérvényi bizottság javaslata az, hogy a kérvény adassék ki a pénzügyminister urnak. Elnök: Elfogadtatik. Rakovszky Iván előadó: Versecz város a város részére törvényszék felállítását kéri. Verseczen ugyanis az 1871: XXXI. t.-cz. alapján törvényszék állíttatott fel, a mely azonban, mikor az 1875. évi XXX. t.-cz. a törvényszékek számát leszállította, megszüntettetett. Versecz városa hivatkozik arra, hogy nagy terület központján fekszik, nagy forgalmat bonyolít le és így egyfelől lakosságának száma, másfelől ipari és kereskedelmi fejlettsége indokolttá teszi azt, hogy törvényszéket kapjon. A kérvényi bizottság javaslata az, hogy a kérvény adassék ki az igazságügyminister urnak. Elnök: Elfogadtatik. Rakovszky Iván előadó: A szabadkai községi elemi iskolai tanítótestület kérvénye a tanítók teljes javadalmazásának kiszolgáltatása iránt. Miután a kérvény szövegéből nyi'vánvaló, hogy az nem az országgyűlés képviselőházához van intézve, a bizottsá'i javasolja, hogy irattárba helyeztessék. Elnök: Elfogadtatik. Rakovszky Iván előadó: Több város és vármegye kérvénye a köztisztviselők és katonatisztek községi adó alá vonása tárgyában. Az előbb hasonló tárgyú kérvények tárgyalása alkalmával voltam bátor megindokolni a kérvényi bizottság állásfoglalását; az. akkor elmondottakhoz képest ismétlem most a bizottság javaslatát és ajánlom, hogy ezek a kérvények adassanak ki a pénzügyministernek. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadtatik. Rakovszky Iván előadó: Több törvényhatóság kérvénye a községi- és körjegyzők nyugdijrendezése tárgyában. A községi és körjegyzők nyugdija egyelőre csak szabályrendeletekben van szabályozva, de igen egyenlőtlenül. A különböző vármegyékben a községi és körjegyzők különböző nyugdijat kapnak, e mellett a viszonosság sincs mindenütt megállapítva, ugy hogy gyakran fordulnak elő oly esetek, hogy ba egy törvényhatósági tisztviselő más törvényhatóság szolgálatába lép, kontroverziák merülnek fel: mennyiben számíttassák be az ott eltöltött szolgálati idő és az ott eszközölt nyugdijlevonás. A hozzájárulás ezenkívül egyes törvényhatóságok területén nagyon terhes, úgy hogy az egyedül helyes megoldás az lenne, ha egy állami országos községi és körjegyzői nyugdíj-egylet alakulna, a melyből az összes törvényhatósági jegyzők egyformán kapnának nyugdijat és a melyhez a hozzájárulásuk is egyforma lenne. Ezért a kérvényi bizottság javasolja, hogy a kérvények a belügyministernek adassanak ki. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadtatik. Rakovszky Iván előadó: Több tanítóegyesület és tanítótestület a nyugdíjtörvény revíziója tárgyában kérvényez. E kérvényekben kívánják, hogy a tanítói nyugdíj-intézet olykép szabályoztassék, hogy a nyugdij-intézetbe való belépés kötelező legyen ne csak az állami, hanem a felekezeti tanítókra nézve is, e mellett pedig emeltessék fel az iskolafentartóknak és az államnak a tanítói nyugdij-intézethez való hozzájárulása olyanformán, hogy ez által leszállítható legyen egyrészt a tanítók hozzájárulása, másrészt az így létrejött magasabb alapból a nyugdíj is emeltethessék, illetve elsősorban a szolgálati idő szállíttassák le, az özvegyek és árvák ellátása pedig javíttassák és az alapot az államkincstár teljesen ingyen kezelje. A kérvényi bizottság javaslata az, hogy ezelj