Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-339

339. országos ülés 1912 január 31-én, szerdán. 477 Az igen tisztelt minister ur egy olyan tételt hangoztatott itt, a melyet mi el nem fogadhatunk, alá nem írhatunk. Azt mondta, hogy nem fogadhatja el Lovászy Márton t. képviselőtársunknak azt az indítványát, hogy vizsgálat tárgyává tétessék, vájjon Bihar vármegyében azt az 5%-os pótadót, a melyet a törvény megenged, miként használják fel. Hát e tekintetben az én nézetem teljesen ellenkező a minister úréval, mert a törvény, igenis, megengedi a vármegyéknek, hogy ezt az 5%-os pótadót a törvényhozás engedélyének kikérése nélkül kivethessék, ellenben egyenesen utasítja a vármegyéket, hogy ki kell kérniök az engedélyt akkor, ha 5%-on felüli pótadót akarnak kivetni. (Igaz Ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Ebből magából következik, hogy ez esetben a törvényhozás belátására van bízva, hogy vájjon ezt az 5%-os pótadót helyesen használja-e fel a vármegye, vájjon nem lehet-e azt restringálni, nem lehet-e azokat a szükségleteket, a melyek elsőbbranguaknak mutatkoznak, az 5%-os pótadó keretében kielégíteni. Ez az autonómiának helyes felfogása, (Igaz! JJgy van ! a szélsőbaloldalon.) nem pedig az, hogy elénk terjesztenek egy javaslatot és azt mondják, hogy ne kérdezzétek, miért van ez, ne kérdezzétek, hogy nem lehetne-e ezeket az igényeket másképen kielégíteni, hanem egyszerűen szavazzátok meg a javaslatot azért, mert a vármegyéknek autonómiájuk van. T. ház ! A mikor a vármegyét 50 esztendőre akarják évenként ujabbi 4% pótadóval .megterhelni, mikor a törvény csak 5%-ot engedélyez, vagyis mikor 5%-ról majdnem a kétszeresére akarják felemelni a pótadót, akkor, igenis, nagyon hefyes és jogos az a kérelem, hogy Bihar vármegye egész ügykezelése megvizsgáltassák, az erre vonatkozó iratok ide, a ház asztalára letétessenek, hogy így a képviselőháznak módjá,ban legyen megállapítani, hogy az az 5%-os pótadó, a melyre a törvényben felhatalmazás adatott, helyesen használtatott-e fel, vagy sem. (Igaz I ügy van! a szélsőbaloldalon.) Bármennyire osztozom is abban a felfogásban, hogy nemes az az intenczió, a melyet Nadányi t. képviselőtársam követ és a melyet a vármegye is czélul tűzött ki akkor, a mikor másfél perczentet szavazott meg közegészségügyi czélokra, az én nézetem . mégis az, hogy nekünk abból a szempontból is meg kell vizsgálnunk a dolgot, vájjon lehet-e a vármegyét megterhelnünk különös pótadókkal akkor, a mikor voltaképen eminenter olyan czélokról van szó, a melyeknek elérése az állam feladata. A közkórház jellegéből következik az, hogy ott oly czélokat kell szolgálni, a melyek szolgálata az államra hárítandó. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) és akkor, midőn gyenge az a vármegye ahhoz, bogy ezeket az állami feladatokat a maga erejéből elvégezze, nem szabad azt feljogosítanunk arra, hogy olyan szánandó iskolai és egyéb viszonyok mellett, a melyekre Lovászy Márton t. képviselőtársam rámutatott, mégis ezen törvényenfelüli, különleges terheléseknek útjára lépjen. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) A törvényjavaslat indokolásából szemünkbe ötlik az a 2%%-os pótadó is, a melyet a vármegyei építkezési alapra és a vármegyei épületek fentartására vesz igénybe Bihar vármegye közönsége. E tekintetben is világosabban kell látnunk. Világosabban kell látnunk azt, hogy voltaképen mennyi az a tényleges szükséglet és hogy az évi fentartás költségeinek fedezésére, a melyek voltaképen folyó és elsősorban fedezendő terhet képeznek, szükség van-e egy ilyen alap létesítésére, a melynek rendeltetése végeredményében megint csak az lesz, a mire már Lovászy Márton t. képviselőtársam rámutatott a 3%%-os pótadónál, hogy tudniillik rendelkezési alapot kapjon ä vármegye, a melynek ellenőrzése azután a törvényhozás szeme elől el fog vonatni. Mindezeknek figyelembevételével Lovászy Márton t. képviselőtársam határozati javaslatát pártolom és kérem, méltóztassék azt elfogadni. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Ki következik szólásra % Szász Károly jegyző: Győrffy Gyula! Győrffy Gyula: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk !) Teljesen meghajlom az előtt, hogy a t. kereskedelemügyi minister ur, a ki Bihar vármegye viszonyait, dolgait igazán bensőleg ismeri, a javaslat érdekében és támogatására felszólalt. Ez neki egyenesen kötelessége is volt; ámde ezzel szemben viszont ránk hárul az a feladat, hogy még vele szemben is gyakoroljuk a törvényhozásnak azt a jogát és kötelességét, a melyet az 1883: XV. t.-czikk a törvényhozásra ruház. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Hiszen nyilvánvaló, hogy midőn a törvényhozás kikötötte azt, hogy a törvényben megengedett 5%-os pótadón felül a vármegyék csak a törvényhozás hozzájárulásával vethetnek ki további pótadókat,.. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon. Mozgás jóbbfelől.) Elnök : Csendet kérek ! Győrffy Gyula: ... akkor a törvényhozás nyilvánvalóvá akarta tenni azt, hogy az azonfelül kivetett pótadók tekintetében az elhatározást magának tartja fenn. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ebből pedig természetesen az következik, hogy a törvényhozás ezt a jogát nem konzummal]a egyszerűen az által, hogy egy beterjesztett törvényjavaslatot, a mely a vármegye szükségletét állapítja meg, annak autonómiájára való tekintettel egyszerűen elfogad, hanem a mi kötelességünk megvizsgálni azt is, hogy vájjon a vármegye ezen elhatározása nelytálló-e vagy sem, (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) és ha helytállónak találjuk, akkor fogja a törvényhozás ezt a többletpótadót engedélyezni. A tekintetben, hogy vájjon ott ezen többletpótadóra tényleg szükség van-e vagy se'm, mi, a kik nem ismerjük annyira Bihar vármegye viszonyait, természetesen egész határozottsággal nem nyilatkozhatunk. Ebből azonban nem az következik, bogy mi e tekintetben továbbra is hu-