Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.
Ülésnapok - 1910-338
M8. országos ülés 19Í2 január 30-án, kedden. 45? T. ház! A mikor ért a kir. táblai bírói kar és általában a birói és ügyészi kar helyzetének javítására hívom fel a kormány és a ház figyelmét, legyen szabad egy helyi vonatkozású dologgal is előhozakodnom, a melyet nemcsak méltánytalannak tartok, hanem igazságtalannak is, s a mely a pécsi tábla birói karára vonatkozik. A táblák 20 esztendővel ezelőtt deezentralizáltattak, tehát 20 esztendeje működik Pécsett ítélőtábla, s a 20 év alatt egyetlenegyszer sem történt meg, hogy a pécsi tábla birói karából közvetlenül kúriai biró, vagy főügyészhelyettes, vagy kúriai ranggal királyi törvényszéki elnök neveztetett volna ki. A 20 év alatt összesen csak három kisegítő biró rendeltetett be a Curiához Pécsről, a kik közül kettő ez idő szerint már kúriai birói ranggal és fizetéssel bir ós mindenesetre olyan férfiak, a kikre maga a Curia is büszke lehet, mert olyan képzettségük van és olyan munkásságot fejtenek ki, a mely semmi kívánnivalót nem hagy fenn. De épen azért, mert én, mint Pécsett 26 év óta működő ügyvéd, ismerem a pécsi bíróságokat és tudom, hogy a pécsi birói kar olyan színvonalon áll, ugy szorgalom, mint munkásság, mint rátermetség tekintetében, hogy bátran versenyezhet az ország bármely birói karával, még a fővárosit sem véve ki, igen szeretném, ha a minister ur felvilágosítást adna, hogy miért mellőztetett 20 esztendő óta a pécsi királyi ítélőtábla birói kara, miért nem neveztetett ki onnan kúriai bíróvá vagy főügyészhelyettessé, vagy kuriásitott törvényszéki elnökké senki; ez semmiesetre sem helyes, lehangolólag és elkeseritőleg hat a birói karra. T. ház! Nem akarok további rekriminácziókba bocsátkozni, hanem azt hiszem, hogy akkor, a mikor a költségvetés realitásán egy fillér változtatás nem történik, a mikor a költségvetésbe egy fillér sem vétetik fel több, és a mikor a minister nr 1910 november 21-én tartott beszédében határozottan megígérte, hogy a kisegítő kúriai birói állások által felszabadulandó összegek részben a kir. törvényszéki elnökök, részben a kir. Ítélőtáblai birák kuriásitására fognak fordíttatni: akkor kérem a minister urat és képviselőtársaimat is, ugy ezen az oldalon, mint a túloldalon, méltóztassanak hozzájárulni azon módosításhoz és pótláshoz, a melyet a 11. §-hoz 2. pontként hozok javaslatba és a mely ekként szól (olvassa) : »Az 1907 : 1. t.-cz. 2. §-a akként módosul, hogy a kúriai birói czimés jelleggel felruházott táblai birák száma az évi költségvetésben megállapított együttes létszám egyötöd részét meg nem haladhatja«. Kérem módosításom elfogadását. (Helyeslés.) Hammersberg László jegyző: Csermák Ernő. Csermák Ernő: Felszólalásom részben a 11., részben a 12. §-ra vonatkozik. Méltóztassék megengedni, hogy egyszerre tehessem meg észrevételeimet a rövidség kedvéért is. Elsősorban kijelentem, hogy ezeket a módosításokat és inditványoXÉPVH. NAPLÓ 1910—1915. XIV. KÖTEI. kat, a melyeket előttem szóló t. képviselőtársaim tettek, a magamévá teszem. Mikor látjuk, hogy ennek a javaslatnak eredménye az, hogy a bíróságoknál az előléptetési viszonyok rosszabbodnak, akkor kétségtelenül keresnünk kell a módokat arra, hogy az előléptetési viszonyokat javítsuk. Ez az oka annak, hogy a javításra irányuló minden indítványt elfogadok. Azonban előttem szólott t. képviselőtársaim nem terjeszkedtek ki arra, hogy van még egy más tér is, nevezetesen a vezető járásbirák tere, a melyre nézve alkalom és mód nyílik, hogy az előléptetési helyzetet e ponton is javítsuk. A mikor bizonyos számú esztendőkig az a járásbiró tisztességgel, becsülettel vezette azt a járásbíróságot, a magam részéről helyesnek, méltányosnak és igazságosnak tartom, hogy részére a VI. fizetési osztálynak bizonyos kontingense biztosíttassák. Nem akarok e tekintetben javaslattal és pótlással előállni, csak ajánlom az igen t. igazságügyi kormánynak megszivlelésére ezt a dolgot. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Ha szólani senki sem kíván, a vitát bezárom. Az előadó ur kivan szólani. Várady Zsigmond előadó: T. ház! Jogász ember előtt, működjék bármely szakban, csak rokonszenves lehet minden olyan indítvány, a mely az igazságszolgáltatás terén működő birói személyzet valamely része vagy egésze anyagi helyzetének javítását czélozza. (Ugy van 1 Ugy van! a jobb- és baloldalon.) Ha jó igazságszolgáltatást akarunk, akkor akarnunk kell azt is, hogy a jelesebb tehetségek menjenek a birósághoz; ha pedig ezt óhajtjuk, akkor okvetlenül kívánnunk kell az eme czél elérésére szolgáló alkalmas eszközöket, tehát jobb javadalmazást is. (Ugy van ' Ugy van! a jobb- és baloldalon!) Talán felesleges is ezek után mondanom, hogy az előadott módosításokkal, a melyek a táblabírák helyi előlépési viszonyait javítanák, a magam részéről feltétlenül rokonszenvezem, és csak sajnálatomnak adhatok kifejezést, hogy e helyről ez alkalommal azokat még sem fogadhatom el. Nevezetesen nem fogadhatom el azért, mert a szóban forgó javaslat kizárólag azokra a bírósági személyzet-részekre kivan a 11. §-ban intézkedéseket tenni, a melyeket a szóban forgó reformok, a j>olgári ]i>errendtartás életbeléptetése folytán közelebbről érint, és pedig oly módon, hogy munkatér hűket, birói felelősségüket lényegesen fokozzák. Ezek a törvényszéki elnökök, a kikre az uj polgári perrendtartás — életbeléptetése után — rendkívüli terheket ró. Ez az oka> annak, hogy a javaslat 11. §-a csakis ezekről intézkedik és hogy a minister ur felolvasott két rendbeli ígérete közül ez alkalommal csak az elsőt, mint feltétlenül e javaslathoz tartozót váltja be. Nem jelenti ez azt, hogy a minister úr és az igazságügyi kormányzat nem tartaná szükségesnek és őhajtandónak a most szóba hozott és a 58