Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-337

434 337. országos ülés 19Í2 január 29-én, hétfon. olyan mértékben vesznek részt, mint a kereszténység. Már most rátérek legérdekesebb adataimra s egyúttal be is fejezem ezzel. Itt van kezemben a magyar királyi kormány működéséről és az ország közállapotairól szóló jolentés. Ennek az adatai minden kétségen kiviil álló közokiratszerü, való, hivatalos adatok. Es itt mindjárt meg kell állanom. E jelentés 219. lapján olvasni méltóztatik a következőket: A két legműveltebb felekezetünk viszont: az ágostai és az izraelita, állandóan kisebb arányszámmal szererjel a házasulok között a népszámlálás arányában. Ezt az adatot azért emlitem fel, hogy utalhassak rá, hogy ime már a magyar hivatalos statisztika állapitja meg, hogy az izraelita hitfelekezet már a két legműveltebb felekezet közt szerepel; a második az ágostai hitfelekezet, bár ennek a statisztikai igazolását nem tudtam és nem is tudom megtalálni, ha a statisztikát bővebben bocsátom is a t. ház rendelkezésére. De, t. ház, most következik annak megállapítása, hogy miként is állunk mi az ügyvédség tekintetében. És itt az ügyvédi vizsgáló-bizottság működését méltóztassék megnézni. Mily eredményeket kell itt megállapítanunk ? Csak a fő számokra utalok. 1907-ben jelentkezett 641, 1910-ben jelentkezett 932 jelölt ügyvédi vizsgára. Méltóztatik látni, hogy három év leforgása alatt már ötven százalékos emelkedés van a vizsgára jelentkezetteknél. A tényleg képesítettek száma volt 907-ben 408, 910-ben 619. Ha e rohamos emelkedést megvizsgáljuk az egyetemi oktatás számadatai szerint, akkor a következő adatokat fogom megállapítani a t. ház előtt. (Halljuk ! a jobboldalon.) Csak a bennünket érdeklő tételeket fogom felemlíteni, különösen utalom t. képviselőtársaimat arra, hogy méltóztassék figyelemmel kisérni, mily mértékben szorul le pl. a leformátus felekezet a felső oktatás terén. Bakonyi Samu : Miért szorul le ? Polónyi Géza: Nem mondom, hogy kitiltják, de nem állja a versenyt. Ennek sok okát tudnám felsorolni, de épen ettől tartózkodom, mert minden tendencziát mellőzni szeretnék, legalább most, és tisztán a hivatalos adatok megállapításával akarom a t. házat felvilágosítani. Az orvosi pályán ez már egyenesen megdöbbentő, de most a jogi pályáról beszélek. Méltóztassék kezükbe venni ezt a munkát, a 387. lapon találjad a következő statisztikai adatokat: Magyarország felső tanintézetei az 1909/10-ről szóló tanévben. Jog- és államtudományi hallgatók a magyar kir. buda])esti egyetemen : latin szertartású katholikus 1512, görög-katholikus 66, református 370, ágostai hitvallású 238, görög-keleti 86, unitárius 11, izraelita 1087 és felekezetnélküli 1. Az orvostudományi karon 497 római katholikus, 35 görögkath likus, 149 református, 145 ágostai volt, görögkeleti 90, unitárius 3, izarelita 942. Méltóztatik látni, itt az orvosi karon abszolút számban is á többsége nem keresztény a felsőbb oktatást igénybe vevő ifjúságnak. Itt van azután a kolozsvári egyetem, melynél 465 a katholikus. 120 a görög katholikus, 353 református, azután 94 ágostai stb. Itt vannak azután a kir. állami jogakadémiák : Kassa, Nagyvárad, Pozsony, itt vannak a felekezeti jogakadémiák : Eger, Pécs, Debreczen, Kecskemét, Máramarossziget, Sárospatak, Eperjes. Ezeknél együtt van összesen 1554 főiskolai hallgató, a ki nem a keresztény felekezetekhez tartozik. Most százalékokban fogom ide állítani ezt a kérdést, és nagyon kérem a képviselőházat, hallgassa és szívlelje meg ezeket az adatokat, mert itt mindenkörülmények közt tennünk kell már valamit. Jakabffy Elemér: De mit ? Polónyi Géza : Majd megmondom, t. képviselőtársam. A jogkari és jogakadémiai hallgatóknak átlagos száma volt : 41*8%, latin szertartású katholikus, 3'7% görög, 15'9% református, — itt még meglehetős a reformátusok helyzete, majd az orvosi karnál méltóztatik hallani, — ágostai 7' 5% azután görög keleti 3l%, unitárius 1%, az izraeliták 26-4%. Az orvosi hallgatóknál 26.9 a katholikus, 2.8 a görög-katholikus, 9.7 a református, — tehát itt már a lakosság számarányának aránykulcsa alatt vannak — azután 8.7 az ágostai, 5.4 a görögkeleti, 0.4 az unitárius és 46.4% az izraelitáknak a részvétele. Ezek históriai, hivatalos adatok, melyek igazolják azt az állításomat, hogy itt tényleg bizonyos felekezeti áramlat észlelhető, és pedig abban a szempontban, hogy a felsőbb oktatás területére rohamosan halad az izraelita lakosság, melynek átlagos arányszáma, mint voltam bátor mondani, 1907-ben 28%-ot tett ki, mig ma 29 és néhány tized %-ra szökött fel. Ez tehát egy fokozatos és állandóan emelkedő statisztikai adatszám, melylyel szemben most megkérdezem a t. igazságügyminister urat: mit gondol ő, ha ezt a mostam javaslatát keresztülviszi, ebben a tekintetben fog-e a helyzet valamelyest javulni, vagy fog-e romiam ? Nekem a prognózisom ez : Először is, a mint voltam bátor említeni, a meghosszabbított praxissal a pályára lépésnek megnehezítése kétségtelenül be fog következni, s a mennyiben megnehezítést jelent, ez természetesen felekezeti különbség nélkül fogja éreztetni hatását. De a gyakorlati élet tekintetében ennek konklúziója először is az lesz, hogy a vagyonosabb rétegek jobban birják ezt a kontumácziát; másodszor, ha leszorulnak az ügyvédjelöltek az ügyvédi pályáról, azt hiszi, t. minister ur, elmennek talán kapálni, vagy elmennek gyári munkásoknak ? Nem, t. képviselőház. Természetszerű folyamata a dolognak, hogy tódulni fognak a bürokratikus pályákra és a birói pályára. Nem tudom, sikerül-e a t. minister urnak ezt az aggodalmat el-