Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.
Ülésnapok - 1910-337
W, országos ülés 19Ú január 2§-én, hetfon. 4SS Polónyi Géza: ...a melyekből levonom a magam számára a kónzekvenoziákat. Szmrecsányi György: Helyes! Helyes! Polónyi Géza: Méltóztassék elhinni, hogy nem ok nélkül cselekszem, mert itt olyan társadalmi baj fenyeget, a melylyel a törvényhozónak lehetetlen nem foglalkoznia. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Haller István : Ezért tolongnak. Itt van a magyarázata ! (Mozgás és zaj. Elnök csenget.) Polónyi Géza: Nagyon sajnálom, ha más intencziót tulaj donitanának nekem, de azzal sem törődném, mert akkor, midőn komoly törvényhozási munkára vagy kötelességtelj esitésre vállalkozom, rendszerint le szoktam azzal számolni és nem bánom, ha bármiképen kritizálnak is. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Egy általános, mondhatnám európai betegségről van szó. Az egyes államokban a közép- és felsőiskolákra oly nagy számban tódulnak az izraelita hitfelekezethez tartozók, hogy ez okozza a torlódásokat, és ez okoz bizonyos társadalmi bajokat, különösen akkor, ha a kenyérkereseti pályákról leszorulok napról-napra látják ezt a proczesszust és nem szivesen tűrik. Hogy minden gyanún felül álljak, dr. Arthur Ruppin : »Die Juden der GegenwarU czimü kezemben lévő munkáját vettem egyik összehasonlító statisztikám alapjául. Ez egy előkelő, tudományosan képzett, objektív ember, nagy czionista, tehát nem antiszemita forrásról van szó. Ö foglalkozik ezzel a kérdéssel az összes európai államokra sőt még a transzatlantikus államokra való vonatkozásában is. Távol áll tőlem, hogy öszzses adatait a t. ház rendelkezésére bocsássam ; csupán a minket érdeklő adatokat akarom röviden előterjeszteni. (Halljuk l Halljuk !) Dr. Ruppin megállapítja, hogy a középiskolai oktatásban milyen mennyiségben és milyen arányszámban vesznek részt a különböző felekezetek, és a következő adatokat sorolja fel. Közbevetőleg megjegyzem, hogy azért használom ezt a munkát, mert az európai államokra vonatkozó statisztikai összeállítás tekintetében magyar forrás nem áll rendelkezésemre, mert nekünk ilyen munkánk nincs. A mi a hivatalos statisztikának erre vonatkozó adatait illeti, azokat mindjárt elő fogom terjeszteni, ugy hogy minden kétségen kivül álló módon megállapítható, hogy ezek a számok teljesen hitelt érdemelnek. Ezen forrásomnak a középiskolákra vonatkozó adatai 1904-ből valók. A kimutatás szól Poroszország, Baden, Bajorország, Ausztrkv Magyarország, Elszász-Lotharingia, Hamburg és Berlinről. Magyarországra vonatkozólag megállapítja, hogy 1904-ben hazánk középiskoláiban az izraelita felekezethez tartozó tanulók száma 14.790 volt. Mindjárt látni fogjuk, milyen arányszámnak felel ez meg. Bátran állítom, és ezt bárkivel szemben hajlandó vagyok statisztikailag bebizonyítani, hogy széles e nagy világon nincs ország, KÉPVH. NAPLÓ. 1910 1915. XIV. KÖTET. a hol a középiskolai oktatás teldntetében olyan nagy százalékos eltérés volna az arány tekintetében az egyes felekezetek között, mint épen speczialiter Magyarországon. Poroszországban, a mely országra nézve szintén számszerint fel van sorolva, hogy hányan látogatják a középiskolákat, 6-53% az arány, Badenben 6-24%, Bajorországban 4-27%, Ausztriában 1374%, Magyarországon 21-59%, Elszász-Lotharingiában 7 "86%, Berlinben 17-73%. így állunk a középoktatás tekintetében százalékos arányban, vagyis, — hogy méltaztassék megérteni, mit jelentett a százalékos arány az előbbi részletezésben — száz középiskolai tanuló közül esik az előbb emiitettem arányszámok szerint az izraelita felekezetre Bajorországban, stb. ennyi és ennyi, nálunk esik 21. Ez az arányszám az egész kereszténységgel szemben van, az izraelitáknak az összes keresztény vallásokhoz való arányát fejezi ki. Ha most egyes felekezetekre redukáljuk a dolgot, tízezer lélekből az arány a következő: 29 esik egy keresztény hitfelekezetre, p. o. a katholikusra és 174 esik az izraelita hitfelekezetre. Ez az egyik, a középiskolai oktatásra vonatkozó adat. Megjegyzem, hogy ez a szakértő azt állapítja meg, hogy ez a vagyonosodással függ össze, illetőleg a deposszedálással is; megállapítja azt, hogy a középiskolai és felsőbb oktatásra vonatkozó adatok természetesen összefüggnek a vagyonosodás emelkedésével is. (Igaz! Ugy van ! balfelöl.) Már most kimutatja ez a szakértő itt a felsőbb oktatásra vonatkozólag az arányszámokat Poroszországra, Ausztriára stb.-re nézve. Ausztriára nézve megállapítja, hogy ott a lakosság számaránya, a lakosságnak statisztikai aránykulcsa szerint négyszer annyi az izraelita felekezethez tartozóknak a felsőbb oktatásban való részvéte, mint az összes keresztény felekezeteké. Nálunk ebben a tekintetben is rekordszámmal dolgozunk, nálunk több mint hatszor annyi ez az arány. Itt van egy nagyon érdekes statisztikai adat, mely szerint 1886-tól 1890-ig aminket érdeklő jogászi pályára átlagosan jelentkezett és illetőleg be volt irva a jogi fakultásra 437 egyén, ebből 17 százalék volt nem keresztény, 1896-tól 1900-ig már felmegy a jelentkezők száma 1096-ra — méltóztatik látni, hogy 400-ról 1096-ra megy fel ez szám a jogászi pályán, — 1901-től 1905-ig felmegy 1558-ra, 1907-ben pedig felment 1670-re a jogi pályán. Megjegyzem, hogy a technikuspályán 205 volt a jelentkezők száma átlagosan 1886-tól 1890-ig, és ez a szám 1907-ben felment 506-ra. A százalékos arány pedig 37.89-ről felemelkedett 40.39-re. 1907-ben tehát — méltóztassék ezt a számot megjegyezni — a lakosságra vonatkozó átlagos arányszám 28.38%-ot tett ki. Méltóztatnak tehát látni, hogy ez a tényállás szerint igazolja azt, hogy az izraelita felekezetekhez tartozók a felsőbb egyetemi oktatásban a lakosság számaránya szerint hatszor 55
