Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-336

336. országos ülés 1912 január 27-én, szombaton. 397 kell, akkor nekünk gondolkozni kell a felől, hogy hogyan birja a magyar nép ezt a terhet, és én ezt nem tudom máskép elkéjjzelni, mint progresszív adóztatás utján, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) a mely a kis emberek válláról leveszi a terhet. (He­lyeslés a szélsőbaloldalon.) De hozzáteszem azt, hogy ezt másként, mint népképviselettel nem fogjuk elérhetni. (Élénk helyeslés és taps a szélső­baloldalon.) Egy hang (a jobbközépen) : Boldog lesz akkor a magyar ! Justh Gyula: Mindenesetre boldogabb lesz akkor, mint mist. Giesswein Sándor : Még egy dologra akarom a figyelmet felhivni; egy olyan humánus, de hozzáteszem, nagy nemzeti jelentőségű dologra, a melyben gróf Andrássy Gyula oldala mellett én is szerény részt vettem : abban a nemzeti, humá­nus és szocziális munkában tudniillik, hogy a korcsmák vasárnapi bezárását kieszközöljük s ezt a törvényhozás elé is hozzuk. Nagy elismeréssel tartozom gróf Andrássy Gyulának, hogy mint belügyminister ankétet is hívott össze ebben a kérdésben. És min feneklett meg a dolog ? Azon, hogy a magyar néj>nek mérget kell magába be­szednie azért, hogy azután milliókat áldozzon a véderő számára. (Igaz! Ugy van! a szélsőbal­oldalon.) És ez mindaddig így fog lenni, mig nép­képviselet nem lesz ; ezt máskép nem lehet keresztül vinni, mig mi a nép millióira nem támaszkodunk, mig mi az igazi nemzeti akaratot az ország házába be nem hozzuk. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ez mutatja azt, hogy igazán a választói jog reformja az első prius, az első, dolog, a melyhez nekünk hozzá kell fognunk, vagy legalább a mely­nek tekintetében tisztán kell látnunk a kormány programmját, ez azonban épen nem tisztázódott azóta, a mióta ezen kormány vezeti az ország ügyeit, sőt ellenkezőleg : elhomályosodott; a mi­nisterelnök urnak ugyanis más nézete van, mint egyik-másik rninistertársának, és az egyik része a pártnak a legreakczionáriusabb álláspontot foglalja el, mig a másik ismét az általános, titkos és egyenlő választói jogról beszél. Mindaz, a mit eddig a kormány részéről tudunk, csak az, hogy nem lesz pluralitás. Ez az egyedüli dolog, a melyet némi pozitivitással hihetünk, de ez sem egészen biztos. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsőbalol­dalon.) Azt, hogy általános alatt mit értenek, nem tudjuk még és én feleslegesnek tartom ezt a dolgot vitatni, hogy mi az általános, legszéle­sebb körű, stb. Ezek utóvégre mind elasztikus fo­galmak, (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsőbal­oldalon.) a lényeg az, hogy ne a czenzus szerint legyen meg a választójog, hogy ne történhessék meg az, hogy a ki öt koronát fizet, az választó, de a ki csak 4 korona 99 fillért fizet, már nem vá­lasztó. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsőbalol­dalon.) Fillérek szerint nem lehet taksálni a vá­lasztójogot, mert nemcsak az fizet adót, a ki az állampénztárnak pénzzel áldoz, hanem az is, a ki munkáját adja a nemzetnek. (Elénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) A leglényegesebb dolog azonban a választások tisztaságának biztositása. Én teljesen igazat adok Rakovszky István t. képviselőtársamnak, mikor ezt a tételt felállította, de hozzáteszem, hogy a legelső biztositéka a tiszta választásnak a választás titkossága. (Taps a szélsőbaloldalon.) Hiába beszélnek arról, hogy ime Németország­ban titkos választás mellett is vannak erőszakossá­gok, visszaélések. Én meg vagyok győződve arról, hogy semmiféle törvényhozás nem fog olyan tör­vényt hozni, a melylyel szemben visszaélések ne lennének. A dolog lényege az, hogy minél kevesebb visszaélés legyen. És az csak evidens dolog, hogy a választások nyíltsága mellett tízszer annyi a vissza­élés, mint titkos választás esetén (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) És azért, ha tiszta választást akarunk, és ha panaszkodunk azokról a visszaélésekről a melyek Privigyén előfordulnak, és ha ezek ellen, mint a nemzet szégyenfoltja ellen, protestálunk, a n i miatt külföldö i mintegy gúny tárgyává tesz­nek, ha ebben mind egyhangúak vagyunk, akkor mindnyájunknak egyszersmind a mellett kell lennünk, hogy éj) a választások tisztasága szempontjából mindenekelőtt és mindenekfelett a választás titkosságát csináljuk meg. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) 1. képviselőház ! Csak azokra a mumusokra akarok még kitérni, a melyekkel bennünket fenye­getnek, t. i. a nemzetköziségre és a szocziálizmusra. illetve a mivel minket fenyegetnek, az alatt én inkább a kommunizmust akarom látni, mert a szocziálizmustól nem ijedek meg, hiszen magam is a szó nemesebb értelmében szocziálista vagyok. (Éljenzés a szélsőbaloldalon.) Régi, köztudomású dolog, hogy a kinek bir­toka van, vagyona van, ha még oly csekélyke, az nem lesz kommunista, sőt a szegény ember az ő vagyonát, házikóját, földecskéjét még inkább meg­becsüli, mint a gazdag az ő vagyonát. Legyünk azon, hogy lehetőleg minden embernek e szép magyar hazában meglegyen a maga vagyonkája, a maga becsületes megélhetési módja és akkor nem kell félnünk sem a kommunisztikns tenden­cziától, sem a nemzetköziségtől. (Ugy van ! a szélső­baloldalon.) Tudniillik az olyan, nemzetköziségtől, a mely a szeparatisztikus tendencziákkal egy­értelmű. A mint a vagyonban való részvétel a leg­jobb biztosíték a kommunizmus ellen, ugy a nem­zet jogaiban való részvétel a legnagyobb biztosíték a nemzetköziség ellen. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Én a magyarságot, a magyarság domináló szerepét nem féltem a demokrácziától, nem féltem a szabadságszeretettől. Sümegi Vilmos: Sohasem a nép volt áruló, mindig a vezetők ! Giesswein Sándor: A magyarság politikai érettsége, szoczális fejlődése, ez volt a múltban, ez volt 48-ban az ő presztízsének, vezető szerepé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom