Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-330

266 .550. országos ülés Í912 január 20-án, szombaton. derültség.) és kibontotta ott a liberalizmus zászlaját. (Derültség jobb felől.) Gratulálunk az uraknak, ebben a tekintetben csakugyan az a véleményünk, bogy ügyes gyerek, de minden­esetre ki-ki saját felfogása szerint itéli meg a szólásszabadságot. (Zaj.) Mikor a következő szónok elkezdte beszé­dét, felemiitette, bogy a liberálisok az egyház­politikai törvényeket megcsinálták. A főszolga­bíró erre közbeszólt, bogy nem engedi meg, hogy az ő beszédére észrevételeket tegyenek . . . Fráter Lóránt: Snejdig ember! Simonyi-Semadam Sándor . . . vagy az ő beszédére a saját beszédét felépítse, különben azonnal megvonja a szót. (Zaj.) T. képviselőbáz! Mindenkinek különböző lehet a felfogása, bugy egy szolgabírónak mi a kötelessége választásnál. En nagyon jól tudom, hogy a jelölt ur, és talán azok a képviselő urak is, kik a főszolgabírónak köszönhették mandá­tumaikat, az ilyen eljárást honorálják és azok­nak nagyon tetszik. De azt hiszem, nekik is, ha a jogegyenlőségről és törvénytiszteletről némi fogalmuk van, kétségtelenül meg kell engedniök, hogy a szólásszabadságot ilyen módon nem le­het gyakorolni; és kétségtelen, hogy nem egy­forma igazsággal mérnek az urak a két jelöltnek akkor, ha az egyik jelölt érdekében a főszolga­bíró hatalmi túlkapásokkal korteskedik, a másik­nak pedig még a szót sem engedi meg. (Helyes­lés balfelöl.) Teljesen hasonló eljárást követett a fő­szolgabíró egy határozat meghozatalánál. Ugyan­azon főszolgabíró, Abaffy, meghozta 270/1912. sz. a. a következő határozatot. Egy sereg urnak megengedi a beszédet, azonban (olvassa) : »dr. (inger Miklós bakonysárkányi esperesplébános­nak a népgyűlés alkalmával való szónoklást nem engedélyezem.« (Derültség.) Sümegi Vilmos: Ezt Jakabffy elcsapatja 24 óra alatt. (Zaj.) Liberális ember csak nem tür ilyen ázsiai dolgot. (Zaj.) Rakovszky István: Báró lesz belőle! Sümegi Vilmos: Ez Ázsiába való! Elnök: Kérem Sümegi képviselő urat, szíves­kedjék csendben maradni. Simonyi-Semadam Sándor: Az indokolás az, hogy (olvassa) : »Igy kellett határoznom, mert dr. Griger Miklós bakonysárkányi esperes-plé­bános az 1910. évi június hó 2-án megtartott képviselőválasztást megelőzőleg a járás területén több községben megtartott népgyűlés során oly féktelen módon izgatatt«—jjersze ő fogj a reá — (Derültség a középen.) Nem tudom, minek örül­nek ugy a képviselő urak. Egy hang (a jobboldalon) : Mi semminek! Simonyi-Semadam Sándor: A kinek nem inge, ne vegye magára. Ha a képviselő urak annak örülnek, hogy valakire rá lehet fogni egy ilyen bírói indokolásban, hogy a törvényt áthágta és izgatott, én gratulálok a képviselő urnak; de én azt tartom, hogy egy jogállamban ilyen eset a legnagyobb impertinenczia. (Zaj a jobboldalon.) Rakovszky István: Ez komiszság! Sümegi Vilmos: Komiszság! Nekünk volt részünk az ilyen dolgokban elég. (Derültség a jobboldalon.) Rakovszky István: Ne tessék ilyen nyilvá­nosan helyeselni! Gr. Zichy Aladár: Ez bátorítás akar lenni az ottani uraknak. Sümegi Vilmos: Az egész országban igy csinálják! B. Podmaniczky Endre: Ne haragudjál Sümegi! (Derültség.) Elnök (csenget): Kérem a t. házat, méltóz­tassék az interpellációt csendben meghallgatni. Justh János: Ezt a Kúria csinálta az ő ítélkezésével. Sümegi Vilmos: Szégyen, gyalázat! Ez kulturnemzet, a hol ilyen történik? Simonyi-Semadam Sándor: Megtörténhetik az urakkal is, hogy egyszer olyan helyen kerül­nek választás alá, a hol a szolgabíró más párti. Ha akkor ugyanezen a nézeten lesznek, tökéle­tesen respektálom önöket. Rosenberg Gyula: Megtörtént! Simonyi-Semadam Sándor: Azt hiszem, épen Rosenberg Gyula képviselő ur nem szólhat erről, mert neki állandó kortese a főszolgabíró volt. En tudom ezt, mert én voltam az ellen­fele. (Derültség.) Rosenberg Gyula: De abból több köszönete volt a képviselő urnak, mint nekem. (Derültség a jobboldalon.) Simonyi-Semadam Sándor: Hát hiszen, hogy ez a korteskedés azután mennyire sikerült, az más kérdés és megint más kérdés, hogy vala­mely dolog megtörtént-e. En azt hiszem, a kép­viselő urak lehetnek olyan hangulatban, hogy jól esik nekik, ha a főszolgabíró patronátusa alatt megválasztják őket- Ez mindenesetre na­gyon könnyű kereset, azonban azt tartom, bogy azok a hatósági közegek, a kik a törvényt ilyen módon tisztelik, semmiesetre sem. válnak becsü­letére sem a magyar tisztviselői karnak, sem annak a pártnak, a melynek szolgálni vélnek. Sümegi Vilmos: Esküt tettek a törvényre! Simonyi-Semadam Sándor: En azt hiszem, hogy ha az önök pártjának valahol többsége van, ha az önök jelöltje valóban megválasztatik, ehhez nem szükséges törvényszegés, nem szük­séges, hogy a közigazgatási tisztviselők erősza­koskodjanak. Justh János: Máskép nem megy! ÍVlöinár János: De a nélkül nem tudnak győzni! Simonyi-Semadam Sándor: En hiszem, bogy a munkapárt mandátumainak többsége nem igy került ki. (Derültség a baloldalon.) Fráter Loránd: Mozgás a jobboldalon! (Derültség.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom