Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.
Ülésnapok - 1910-329
242 329. országos ülés 1912 január 19-én, pénteken. azok nem is azt akarták, hogy ezek az összegek mobilizáltassanak, hanem azt, hogy a pénzük maradjon érinthetetlen, ha lehet, gyarapodjék szerényen, de ne használtassák fel semmi feltétel alatt nyerészkedésre. Határozottan tiltakozom az ellen, hogy e katholikus czégér alatt keletkező bank magát katholikusnak nevezze és lojálisán tartozom annak a kijelentésével is, hogy tiltakozás történt az illetők részéről is. De én, akár katholikus czégér alatt, akár nem katholikus czégér alatt alapíttatott, tiltakozom az ellen, hogy e kegyes alapítványok eredeti rendeltetésükkel ellenkezőleg kivétessenek az eddigi kezelők keze alól és átadassanak nyerészkedésnek és más efemer értékű czéloknak. (Helyeslés.) Ez ellenkezik számos tételes törvénynyel, de ellenkezik a legelemibb jogi felfogással is, a mely minden időben és minden népnél azt tartotta czinozuraként, hogy minden alapítványt a kitűzött czélra az alapító által kirendelt közeg az alapitó intencziói szerint kezeljen és ezen feltételek között a biztonság volt a legfontosabb. Nem akarom a t. képviselőházat felszólalásommal tovább fárasztani. Azt hiszem, egyetértünk valamennyien abban, hogy a káptalani kezelésnek a biztonsága mégis csak nagyobb egy bank kezelésének a biztonságánál, a mely lehet a legalaposabb .és a legszolidabb, versenyt azonban amazzal tartani még sem tud, mert mindenkivel történhetik baleset; különösen ott, a hol nyerészkedésre dolgozik az ember, jól tudjuk, hogy ott veszteség is lehet. De ha valóban ez volna a szándéka a ministeriumnak, ez megrendítené a jogrendbe helyezett bizalmat is. Mert ki fog a jövőben ilyen kegyes alajiitványokat tenni, ha azt látja, hogy állami j)atronátus mellett az ő akaratát Hitelesítették: Horváth Mihály s. k. naplőbiráló-i semmibe sem veszik, túlteszik magukat azon, kiveszik azokat az illátékes tényezők kezeléséből és banknak adják át, a mely, nem tudjuk, miért, miért nem, most egyszerre keletkezik és a melynek egyszerű szándéka, hogy ezen alapítványokat megkapja és azokon megfelelően . nyerészkedjék. T. képviselőház! Sokkal hosszabban vettem volna a t. ház türelmét igénybe, ha a t. minister ur jelen lett volna, mert a főczélom az volt, hogy e híreszteléseknek vessen véget, mert ezek sem az állam tekintélyének, sem az ügynek magának hasznára nincsenek, a katholikus világban pedig nagy nyugtalanságot szültek. (Ugy van !) Interpelláczióm a következő (olvassa) : »Interpelláczió a vallás- és közoktatásügyi minister úrhoz. Törvényesnek tartja-e a t. vallás- és közoktatásügyi minister ur, hogy a katholikus érsekségek, jnüspökségek, káptalanok és egyéb testületek kezelése alatt lévő alapítványok az alapítók határozott intézkedésétől és akaratától eltérőleg ezeknek kezelése alól elvonassanak és akár az újonnan alakítandó »Hungária« bankban, akár valamely más pénzintézetben helyeztessenek el? Igen, vagy nem?« (Helyeslés.) Nagyon remélem, hogy a t. minister ur nemsokára fog válaszolni ezen kérdésemre, s hogy akkor azon helyzetben leszek, hogy talán szívességből tudatni fogja velem a minister ur, hogy mikor akar felelni és igy itt jelen lehetek és észrevételeimet megtehetem. (Helyeslés.) Elnök: Az interpelláczió kiadatik a vallásos közoktatásügyi minister urnak. Az ülést bezárom. (Az ülés- végződik délután 2 óra 5 perczkor.) Tagányi Sándor s. k. ági tagok.
