Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.
Ülésnapok - 1910-329
240 529. országos ülés 191% január 19-én, pénteken. vagyis az életben lévő ügyvédi rendtartás foglal el, hogy a ki megkezdte az ügyvédi gyakorlatot, az az eddigi törvény alapján be is fejezheti, mondom, ha már ennyire nem megyünk, altkor legalább álljunk meg ott, a hol az igazságügyminister eredeti javaslata, (Helyeslés.) tudniillik kétesztendei átmeneti időt állapítsunk meg, (Helyeslés.) és ne redukáljuk ezt az átmeneti időt egy esztendőre, a mint az igazságügyi bizottság javasolja. Belső okoknál fogva nem tartom ezt indokoltnak. Nem a kenyérkereseti konkurrencziát veszem tekintetbe. Engedelmet kérek, az igazságügyi minister javaslatában a kvalifikáczió még enyhébb volt, kevesebb szigoritást tartalmazott, mint az igazságügyi bizottság javaslata. És daczára annak, hogy kevesebb szigoritást tartalmazott, az átmeneti időt két évben állapitotta meg. Most az igazságügyi bizottság ezt túlliczitálja, illetőleg szigorú rendelkezéseket állapit meg, és az átmeneti időt mindamellett nemhogy megjavította volna, hanem megrövidítette. Ebben bizonyos ellenmondás is fekszik. Mindezeknél fogva a magam részéről nem az igazságügyi bizottság javaslatához járulok e pontban, — csak ebben az egy pontban — hanem a t. minister ur eredeti javaslatát kérem elfogadni (Elénk helyeslés.) és e tekintetben a t. elnök urat arra kérem, hogy (Zaj. Elnök csenget.) a házszabályok 234. §-ára való tekintettel, a mely azt rendeli, hogy előbb a bizottsági javaslat és csak a mennyiben az el nem fogadtatik, akkor azután az eredeti javaslat bocsáttassák szavazásra, méltóztassék az 1. és 2. §. megszavazásánál azt a mondatot, mely az átmeneti időre vonatkozik, különválasztani, és ezt a mondatot először az igazságügyi bizottság propozicziója szerint szavazás alá bocsátani, a mennyiben az nem fogadtatnék el, a minister javaslatát e tekintetben szavazásra bocsátani. (Zaj.) Elnök : Ez már a részletekre tartozik. (Zaj.) Csendet kérek ! Nagy Ferencz: Nincs szükség külön indítványra e tekintetben . . . Elnök : Bocsánatot kérek, ez a házszabályok kérdésével kapcsolatos. Az 1. szakasznál méltóztassék előterjeszteni. (Zaj.) Nagy Ferencz: Meg fog történni, csak jelzem álláspontomat. (Helyeslés balfelöl.) T. ház ! Ezek után részemről általánosságban, sőt túlnyomó részleteiben elfogadom a törvényjavaslatot, azt az egy pontot kivéve, melyre nézve — mondom — a minister eredeti javaslatához járulok. Hozzáteszem, hogy e tekintetben engem abszolúte semmi más nem vezet, mint az a bizonyos méltányossági szempont, melyet azokkal szemben akarok gyakorolni, (Helyeslés baljelöl.) a kik már számítottak arra, hogy a mostani törvény alapján szerezhetik meg az ügyvédi oklevelet. (Elénk helyeslés baljelöl.) Elnök: T. ház! Miután bejelentésemhez képest 3/,,2-kor az interpelláczióra fog a ház áttérni, a tárgyalást megszakítjuk, és a legközelebbi ülés idejére és napirendjére nézve teszek javaslatot. (Halljuk ! Halljuk !) Javaslom a t. háznak, hogy legközelebbi ülését holnap, szombaton, január 20-án délelőtt 10 órakor a következő napirenddel tartsa : az indítvány- és az interpellácziós-könyvek felolvasása után a napirend volna a ma elfogadott törvényjavaslatok harmadszori olvasása, azután folytatnék az egyes igazságügyi szervezeti és eljárási szabályok módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását, azután pedig a tegnapi megállapodáshoz képest az 1912-ik évi állami költségvetésről, vagyis az appropriáczióról szóló törvényjavaslat tárgyaltatnék. A mai napirend 10—14. pontjai a napirendről lemaradnának, azoknak kitűzése iránt később fogok javaslatot tenni. Méltóztatnak hozzájárulni ? (Helyeslés.) Ezt határozatilag kimondom. Áttérünk az interpelláczióra. A szó Rakovszky István képviselő urat illeti. (Zaj.) Csendet kérek. Rakovszky István : T. képviselőház ! Interpellácziót akarok előterjeszteni, mely egy bank alapítása körül forog. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Rakovszky István : Interpellácziómat a vallás- és közoktatásügyi minister úrhoz akartam intézni, és meg vagyok győződve, hogyha a t. minister ur jelen lenne, én abban a helyzetben lennék, hogy a t. minister ur válaszát tudomásul vehetnem. De az által, hogy a t. minister ur nincs jelen, nem érem el azt a másik czélt, hogy a közvélemény legszélesebb rétegeiben elterjedt balvéleményeket szétoszlathatnám, mert ezt egyedül az én kérdésemre a t. minister ur tehette volna meg. Nagyon sajnálom. Gondolhatta a t. minister ur, hogy fontos okok indíthattak arra, hogy sürgősnek jeleztem interpellácziómat, mert tudtommal e napokban alakul meg ez a bank, (Zaj balfelöl. Halljuk ! Halljuk !) és nagy érdek lenne ezeket a balvélelmeket még a bank megalapítása előtt szétoszlatni. « Mindenkinek az országban jogában áll bankot alapítani. De én nem emlékszem arra, hogy alakult volna bank, a mely körül annyi legenda röpködött volna, a melynek olyan intencziókat, olyan irányzatokat tulajdonítottak volna, — a melyek még a t. pénzügyminister urat is egészen szokatlan és erélyes fellépésre és nyilatkozattételre késztették — mint a most megalakulófélben levő banknál történik. En különben a t. pénzügyminister urat nyilatkozatáért teljes szívből üdvözlöm, teljes mértékben osztom az ő nézetét. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) En a t. pénzügyminister ur nyilatkozatának különösen azt a passzusát approbálom, hogy vannak bizonyos javak, mondjuk ki, a holtkéznek javai, a melyeket a bonus páter familias gondozásával kell kezelni abból a czélból, hogy azok sértetlenül fenmaradjanak, hogy azoknak jövedelmezősége a bonus páter familias utódjaira is sértetlenül átszármazzon.
