Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-329

S29. országos ütés Í9Í2 január 19-én, pénteken. 233 ben, hogy szükséges ugy a birói, mint az ügyvédi kar szellemi színvonalának emelése, s a második kategóriában, t. i. az ügyvédiben szükséges ezenkívül megnehezíteni azokat az előfeltételeket, a melyek mellett e karba bejutni ma lehetséges. A mi az elsőt, a szellemi színvonal lehető emelését iUeti. . . Gr. Batthyány Tivadar: De nem szerzett jogok sérelmével! Sümegi Vilmos: A ki már ügyvédjelölt, az azon a pályán van. Kern lehet inhumánusan eljárni ! Ez embertelenség! Nem járja ! (Zaj. Elnök csenget. Felkiáltások a jobboldalon: Nincs szerzett jog !) Várady Zsigmond előadó: ... a birák szellemi színvonalának emelése már abból a szempontból is okvetlenül szükséges, (Zaj. Elnök csenget.) mert a mai kvalifikáczió mellett a birák egyfelől aránylag igen csekély előképzettséggel és kevés vizsgával, másfelől az ügyvédi karnál sokkal könnyebben és sokkal kisebb kvalifikáezióval jutnak a birói székbe. Ez bizonyos visszás társadalmi helyzetet is teremt, mert a jogszolgáltatás és a közérdek szempontjából nem óhajtandó, hogy az Ítélkező bírói karnak kisebb szellemi minősítése legyen, mint a pert csak előkészítő ügyvédi karnak. A mi pedig az ügyvédi kar szellemi színvonalának emelését és az emelés szükségességét illeti, átment már a köztudatba az a meggyőződés, hogy a joghallgatók a jogtudományi tanfolyamon az elméleti kiképzésnek más főiskolai hallgatóknál kevésbbé élnek, és ennek részben a tanulmányi rend is volt az oka, mely az utóbbi időkig alkalmat adott arra, hogy tanulmányaikat elhanyagolják, Az ügyvédjelöltekre nézve pedig az ügyvédjelölti gyakorlat tette lehetetlenné, hogy a magasabb tudományos kiképzést elsajátíthassák. E szempontokon kívül az ügyvédi státusra nézve a t. ház figyelmébe ajánlani bátorkodom, hogy Magyarországon az ügyvédi karnak példátlan elszaporodása és olyan nagy ügyvédi státus jelentkezik már ma is, mely az egész művelt világon párját ritkítja, sőt merjük mondani, egyedül áll. E tekintetben a t. háznak csak néhány számot ajánlok nagybecsű figyelmébe. 1899-ben, mikor már a kar túlszaporodása nagyon érezhető volt, 4744 ügyvéd és 1929 ügyvédjelölt, tehát Összesen 6673 egyén működött e pályán, és tiz esztendővel később 6404 ügyvédet találunk, tehát csaknem annyit, mint a mennyi tiz év előtt ügyvédjelölttel együtt volt, és ekkor már 4912 ügyvédjelölt volt a karban, háromszor annyi, mint tiz esztendővel ezelőtt. A létszám tehát 11.316-rament fel, csaknem kétszeresére a 10 esztendő előtti státusnak; ma pedig tisztán az ügyvédi karban 7000-nél több egyén foglalkozik. Tekintve, hogy az ügyvédi kar ily nagy túlszaporodása a közérdeknek nem válik előnyére, ezek oly számok, melyek azt a tanulságot adhatják mindenkinek, hogy a törvényhozásnak eme nehéz tünettel szemben fellépni és erélyesen a baj gyöKÉPVH. NAPLÓ 1910 — 1915. XIT. KÖTET. keréhez hozzányúlni segíteni okvetlenül kötelessége. (Helyeslés.) A törvényjavaslat ezt a feladatot oly módon akarja megoldani, hogy egyelőre elutasítván magától a sokféle oldalról feléje küldött azt az óhajt, miszerint az ügyvédi kar numerus clausus alá helyeztessék és fentartván ezt arra az időre, ha a most javaslatba hozott rendszabályok teljesen elégteleneknek bizonyulnának, egyszerűen megnehezíti az előfeltételeket, melyek mellett a karba be lehet jutni. Polónyi Géza: Pedig nincs más orvosság, mint a numerus clausus. Várady Zsigmond előadó : Megnehezíti az előfeltételeket az ügyvédi karra nézve oly módon, hogy először is az ügyvédjelöltek lajstromába való bejegyzéshez ezután a jogtudori fok elnyerését kívánja és másodszor az ügyvédi vizsga letétele után két esztendeig ügyvédhelyettesi gyakorlatot ir elő. A birói kar színvonalának emelése végett, továbbá a czélból, hogy a két kar tudományos kiképzése és kvalifikácziója lehetőleg egyenlő legyen, azt rendeli, hogy a bírósági gyakorlat megkezdéséhez, a birói vizsga előtti gyakorlati esztendők megkezdéséhez és folytatásához szintén a jogtudori fok elnyerése legyen szükséges. Azt rendeli továbbá, hogy a birói vizsgának ily módon a jogtudori fok elnyeréséről számított háromévi gyakorlati működés után letételét követőleg a birói vizsgát sikeresen letett egyén még két esztendeig szolgáljon és csak ezután legyen birói állásra kinevezhető. Ezek a tulaj donképeni szigorítások, melyeknek enyhítésére a törvényjavaslat két átmeneti időt állapit meg. Az egyik átmeneti idő egy hathónapos mindkét karra nézve, és azt rendeli, hogy azok, kik a törvény életbeléptetésétől kezdve hat hónapon belül a birói ágban leteszik a régi szabályok szerint a birói vizsgálat alapját tevő elővizsgát, t. i. egy szigorlatot^vagy egy államvizsgát, azok még a régi törvények és régi gyakorlat szerint lehessenek bírákká. Ezekre nézve tehát sem a jogtudorság elnyerése, sem a birói vizsga letételéhez a kétesztendei gyakorlat szükséges nem leend. Ugyanígy és teljesen egységes szellemben az ügyvédi karra nézve a hathónapi átmeneti időt beállítja a törvény oly módon, hogy a kik a törvény életbeléptetésétől kezdve hat hónapon belül leteszik az előzetes vizsgát, t. i. az államvizsgát, vagy egy szigorlatot, bejegyezhetek legyenek ügyvédjelöltekké a régi szabályok szerint. A másik átmeneti idő, melyet a törvény méltányossági szempontból beállít : egyesztendős, mely azt jelenti és ugy rendelkezik, hogy a kik egy esztendő alatt a jelen törvény életbelépésétől kezdve leteszik a birói, illetve az ügyvédi vizsgát, azokra nézve a jelen törvény szabályai nem érvényesek. Ezenkívül a javaslat további engedékenységgel és méltányossággal ezt a hathónapi és egyesztendei határidőt szünetelteti, ha az ügyvédjelölt, illetve a birói pályán működő egyén katonai szolgálatot teljesít. 30