Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-329

2M 3%. országos útés 1912 január 19-én, pénhkeft. tani talán még nem sikerült, — Mr. Cootról, az angol Vigilance Association buzgó titkáráról. T. képviselőház! Midőn ehhez a törvényjavaslathoz őszinte örömmel hozzájárulunk, ne gondoljuk azt, hogy humánus téren ezzel mi már mindent elvégeztünk, és hogy már semmi teendőnk nincs. Erancziaországban az 1903 április 3-iki törvényjavaslat készítette elő a franczia Code pénal-nak hasonló novelláját, a milyen nálunk az 1908-iki büntetőjogi novella, a keritésnek szigorú megbüntetése iránt. Mindazonáltal 1906-ban a párisi repression de la traite des blanches harmadik nemzetközi kongresszusán Louis Comte ur felemiitette, hogy daczára e törvényes intézkedésnek a leánykereskedést nem sikerült kiküszöbölni, mert vannak kibúvó ajtók, leplezett kerítés és leplezett leánykereskedés. Eeámutatott arra, t. képviselőház, hogy mindenféle tetszetős czimek alatt, pl. mint artista-nők, kabaré-énekesek, női zenekarok tagjai, angazsáltatnak a vidéki leányok és bár látszat szerint bizonyos szabad elhatározásból lépnek szerződésre, valóságban olyan szerződéseket kötnek velük, a melyek őket minden önrendelkezési jogtól megfosztják és prédául dobják oda az erkölcstelenségnek. Azt mondja rá Louis Comte : »C'est l'esclavage.« Kérdem, vájjon nálunk ugyanez a dolog nem fordul-e elő ? Sajnálattal kell mondanom, hogy igen. A rendőri körökből értesültem arról, hogy látszatra az 1908. büntető novellának igen szép eredménye mutatkozik. Mig azelőtt évenként 120—140 eset fordult elő a keritós bűntényéből, addig azóta csak 12—14 eset van. Vájjon tényleg ekkora javulás állott-e be nálunk ? Távolról sem, hanem a kerítésnek és a leánykereskedelemnek nyilt módja csökkent, de virágzik, és talán még sokkal jobban virágzik annak leplezett módja. Ez az, a mit nem szabad szem elől téveszteni, és azért, midőn ezen törvényjavaslatról beszélünk, nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy igenis van még e téren sok fontos tennivaló. Először is szükség volna arra, hogy az emberi szabadság nevében mindazok a szerződések, a melyek ugy köttetnek meg, hogy ez által az embernek, de különösen a gyenge nőnek az önrendelkezési joga teljesen semmivé tétetik, hogy ezek a szerződések eo ipso semmisek legyenek. Ezt követeli tőlünk az emberi szabadság szeretete. Csak az a nemzet lesz igazán szabad, a mely az ő polgárainak, minden tagjának szabadságát biztositani tudja. Azért, midőn ehhez a törvényjavaslathoz hozzájárulok, azt teszem még hozzá : Előre, előre, a szent szabadság nevében ! (Élénk helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. A minister ur láván szólni. Székely Ferencz igazságügyminister: Bár egyhangú elfogadásra kinálkozik ez a javaslat, azért egypár szóval mégis hozzászólok, különösen reflektálva azokra, a miket Giesswein Sándor képviselő ur mondott. (Halljuk !) Eszünk ágában sincs megállani ezen a ponton ; fogunk törekedni előre. Csak egy irányban akarom rögtön megnyugtatni: hogy olyan szerződés, a mely valakinek személyes elhatározását, pláne ilyen irányban leköti, vagy a hogy méltóztatott emliteni: megsemmisiti, úgyis érvénytelen az eddigi törvények szerint is; erre vonatkozólag tehát ujabb intézkedés nem szükséges. Kérem a javaslat elfogadását. (Helyeslés.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Kérdem a t. házat ehhez képest, méltóztatik-e elsősorban a leánykereskedés elnyomása végett Parisban létrejött nemzetközi megállapodás és egyes hozzátartozó okiratok beczikkelyezéséről szóló szerződést elfogadni általánosságban, igen vagy nem ? (Igen !) A ház elfogadván, következik a részletes tárgyalás. Mihályi Péter jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét, s az 1. és 2. §-okat, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : T. ház ! Ekképen a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, harmadszori olvasás czéljából a holnapi ülés napirendjére fog felvétetni. Most következik a leánykereskedés elnyomása végett Parisban létrejött nemzetköri egyezmény és a hozzátartozó zárójegyzőkönyv beczikkelyezéséről szóló igazságügyministeri törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó ur már elmondotta erre vonatkozó nézeteit, kapcsolatosan a másik törvényjavaslattal. Kérdem a t. házat, kiván-e valaki hozzászólani. (Nem !) Ha szólni senki sem Hván, felteszem a kérdést: Méltóztatnak-e ezt a törvény javafiatot általánosságban elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Kimondom, hogy a ház elfogadja. Követkerik a részletes tárgyalás. Mihályi Péter jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét, a mely észrevétel nélkül elfogadtatik; olvassa az 1. %-t). Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Heinrich Antal előadó: T. ház! Egy egész rövid módosítást, illetve kiigazitást vagyok bátor javasolni. Ugyanis az egyezmény aláírásánál Brazüia egy fentartással élt és pedig a.z egyezmény 5. §-ára vonatkozólag. Már most tévesen az 5. szakasz helyett a 8. szakaszra történik hivatkozás. Indítványozom, hogy ezen nyilvánvalóan tévesen elírt szám »8« »5«-re javittassék ki. (Helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatnak-e az 1. §-t elfogadni az előadó urnak azzal a módosításával, hogy a »8« szám helyett »5« les'í beveendő, igen vagy nem 1 (Igán !) A ház a szakaszt ezzel a módosítással elfogadja. Következik a 2. §. Mihályi Péter jegyző (olvassa a törvényjavaslat 2. §-át). Elnök : A t. ház elfogadja. Van szerencsém jelenteni, hogy a leánykereskedés elnyomása végett Parisban létrejött nemzetközi egyezmény és a hozzátartozó zárójegyzőkönyv beczikkelyezéséről szóló igazságyügministeri törvényjavaslat általánosságban és részletei-