Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-322

12 322. országos ülés 1912 január 11-én, csütörtökön. előtte, és az alatt számonkérik tőle, hogy gyertyavilág mellett mer nyit dolgozott, nehogy a gyertya múlása és fogyása hozzáférhessen az ő egyéni tisztességéhez. Számoltatják az elfogyasztott szénnel és kokszszal, és fával, hogy mennyit dolgoztak, mennyi fűtésre volt szükség, hogy ki tudják ezt mutatni azok az emberek, a kikre pedig rábizzuk a közvagyont, az erkölcsöt, és mindent, a mi szent ebben az országban. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalion.) A milliókat százszámra dobáljuk ki idegen érdekekért, százszámra dobáljuk ki csillogó katonai parádékra, (Ugy van! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) a mi alatt gerendákkal feltámasztott birói szobákból igazán mondhatom elkeseredett birói hangulat tör kifelé. Székely Ferencz igazságiigyminister: Épül már ! Ráth Endre : Láttam, de ez nem változtat az tényeken. (Zaj balfelől.) Beck Lajos: Száz Balassagyarmat van az országban ! Justh János: Csak egy olyan rossz járásbíróság van ? Ráth Endre: Az igazságszolgáltatás érdekei — igen jól mondotta a folyó évi költségvetés tárgyalása alkalmával az igazságügyi tárcza előadója, Nagy Ferencz t. képviselőtársunk — oly nagyok és annyira fontosak, hogy a legnagyobb áldozatokra is érdemesek. Azonban, ha ezt a tényt itt konstatáljuk és elfogadjuk, akkor azt a szokásos sablont, a pénzügyi viszonyokra való hivatkozást ki kell küszöbölnünk egyszersmindenkorra. Nézzük a költségvetés tételeit, a melyekről az előadó ur némi elragadtatással emlékezett meg. (Halljuk ! Halljuk ! balfelől.) Azokhoz a viszonyokhoz, a melyekben jelenleg az igzságügyünk van, mondhatom, hogy a haladás — ha a költségvetés tételeinek emelkedését nézzük — igen-igen szegényes. A rendes kiadások összege alig két miihóval emelkedik. De nehogy ez a két millió elkápráztassa a t. képviselőházat, felemlitem, hogy elfeledkezett a t. előadó ur megemlékezni arról, hogy ebben a két millióban bennfoglal tátik a nyugdijaknak közel 600.000 koronával emelkedő tétele. Ha pedig azt nézzük és elfogadjuk alaptételül, hogy a bélyegekből és jogilletékekből származó jövedelmet tulajdonképen az igazságügyi tárcza jövedelmei és bevételei közé kellene soroznunk, akkor az a szomorú tény konstatálható, hogy maga az igazságügyi tárcza is, a helyett, hogy saját igényeit elégítené ki, áldozatokat hoz a katonai molochnak, semmiesetre máskép, mint csakis az igazságügyi kívánalmak rovására. (Ugy van ! balfelől.) Ha pedig azokat a dicsekedéssel hangoztatott emelkedő tételeket nézzük, ez az emelkedés sem elégíthet ki, mert a hol legnagyobb lenne a szükség : a törvényszékek és a járásb'róságok tételeinél alig 600.000 K ez az emelkedés. A tengerben egy csepp viz. Magyarország összes törvényszékeinél és járásbiróságainál a beruházás csak egy millióval emelkedik. önkéntelenül eszébe jut az embernek az, hogy milyen keveset fordítunk mi ezeknek az intézményeknek fejlesztésére, fentartására és kiegészítésére, a melyek pedig elsőrendű szükségletek, a melyek nélkül egy ország, egy nemzet becsületes nemzeti életet nem élhet, a mi alatt — Szalay László t. képviselőtársam foglalkozott már ezzel a kérdéssel — a kiskorú csirkefogók csődöt mondó elméleteire és viszonyainak rendezésére százezreket és százezreket áldozunk azért, hogy egy félintézménynyel gazdagítsuk az országot. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Mert ha ki lenne épitve ez az intézmény a maga egész terjedelmében, akkor honorálnám ezeket a költségeket. De ebben a formájában és jelenlegi alakjában nem. De nincs-e igaza a t. pénzügyminister urnak, hogy megtagadja ennek a tárczának kívánalmaira szükséges költségektől a fedezetet, a mikor magának az igazságügyminister urnak szájából hallja azt, hogy az igazságügyi téren foglalkozók sokkal jobb sorsban vannak, mint az állami hivatalok szobáiban ülő egyéb tisztviselők 1 A mikor az igazságügyminister ur lebecsüli saját tisztviselői karának — nem a ministeriumot értem — tehetségét, szorgalmát, reátermettségét és képzettségét % Székely Ferencz igazságügyminister: Hol ? Ráth Endre : Bátor leszek idézetekkel szolgálni ; méltóztassék talán addig türelemmel lenni. Mi lelkesítse ezeket az embereket % A fizetés, az előléptetési viszonyok kedvezőtlensége ? Nyugdíj viszonyaik, vagy özvegyeiknek, gyermekeiknek ellátása 1 (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Bátor leszek, t. képviselőház, mindezekkel a kérdésekkel különkülön foglalkozni. (Halljuk ! a baloldalon.) Az összes komoly jogi körök meggyőződéssel hirdetik és követelik mindenütt a birói és ügyészi állás sajátos természetének megfelelő, külön birói és ügyészi státust, (Helyeslés a baloldalon.) a mit megindokol a birói hivatásnak az állam többi alkalmazottainak feladataitól teljesen eltérő jellege, és főleg mert egyedül a külön státus teszi lehetővé a birói és ügyészi javadalmazásoknak megfelelő emelését és rendezését, mielőbb valósítsuk meg. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ez az egyedük módja, t. képviselőház, a birói és ügyészi állások helyes javadalmazásának, a mely állások teljesen kizárják bármi néven nevezendő és a többi állami alkalmazottaknak megengedett mellékjövedelmeknek a szerzését. Csakis a külön státus mely orvosolhatná ezeket a bajokat, mert a mostani jövedelem, méltóztassék ezt teljes sulylyal mérlegelni, félő, hogy nem biztosítja a birói függetlenséget. Es a mig a jogi körök ezekkel a kérdésekkel behatóan foglalkoznak és ezt megvalósítandó elvnek tekintik, a t. igazságügyminister urnak, mint a legutóbbi költségvetésnél elmondotta s ugy látszik, hiszi is, meggyőződése a következő : Az ország bölcsessége gondoskodott arról, hogy a bírákat valamivel jobb helyzetbe hozza, mint akármüyen más szolgálati ágbelieket. Es később hozzáteszi a minister ur még azt is, hogy: nem