Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-326

326. országos ülés 1912 égy státusban voltak, t. i. a vasasokkal és a sze­nesekkel, a különbség kitenne 75.224 koronát a tisztviselőknél, az altiszteknél pedig 29.000 koronát. Egészben véve tehát 104.000 koronáról van szó, a mely megszüntetne egy egészen jogosult elégedetlenséget és elkeseredést egy olyan igazán elité tisztviselői karnál, a mely eddig békésen tűrt, nem szervezkedett, nem lármázott, nem irt és most tisztelettel folyamodik és kéri, hogy miután státusát kettészakították, egyesítsék őket megint azokkal, a kikkel egy és ugyanazon státusban voltak és a kikkel eredetileg ugyanazonos fizetést élveztek. A magam részéről ezt a kérelmüket igen­igen melegen ajánlom az igen t. minister urnak jóindulatába és kérem, hogy még az 1912. évi költségvetés keretén belül találja meg a lehető­séget arra, hogy ebbeli kívánságuk kielégítést nyerjen. (Élénk helyeslés jobb felől.) Elnök: A pénzügyminister ur kíván szólni. Lukács László pénzügyminister: T. képviselő­ház ! Tekintettel az idő előrehaladott voltára, nem kívánok részletesen e kérdésekbe bocsátkozni, habár nem volna nehéz kimutatni, hogy az a kü­lönbség, a melyet t. barátom, mint nem létezőt tüntet fel, a fejlődésből és a történelmi alapokból önként állott elő és különösen abból a körülmény­ből, hogy az államvasuti, és az azokkal egy státust képezett vasműves ágazatbeli alkalmazottak soha­sem tekintettek valóságos állami tisztviselőknek, nanem mint az állam magánvállalatainak alkal­mazottai, nem is az állami tisztviselői séma szerint, hanem egy más séma szerint kezeltettek, azon szempont által vezettetve, hogy lehetőleg a magán­vállalatok alkalmazottaihoz jussanak közelebb, hogy így megfelelő egyéneket lehessen ezen ágazat­tokhoz kapni. Ellenben a bányászok épen ugy, mint az erdészek, valóságos állami tisztviselőknek tekintettek és innen származik az a különbség. Jelenleg azzal a jelenséggel találkozunk, hogy mindenki a vasművek alkalmazottaihoz akarja magát soroztatni. Hogy ennek elvi alapja nincs, az világos akkor, ha meggondoljuk azt, hogy ha a vasművesek kevésbbé jól volnának fizetve, mint a szénbányászok, sohasem jutna eszükbe a szén­bányászoknak azt mondani, hogy a vasművesekkel egy státusba kerüljenek. (Igaz ! Ugy van ! Derült­ség a jobboldalon.) Lehetne erről a témáról sokat beszélni, azon­ban nem kívánok tovább immorálni a dolognál, elismerem, hogy vannak bizonyos helytelenségek és nem is zárkózom el az elől, hogy azokon, a meny­nyire lehet és a mennyire a költségvetés keretén belül tehetem, már az idén segíteni igyekezzem, ugy a tisztviselőkre, valamint mielőbb az altisz­tekre nézve is. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Kérem, méltóztassanak ezt tudomásul venni. (Helyeslés jobbfelől.) A mi Czobor László t. képviselőtársam fel­szólalását illeti, én a műegyetem kérdéséhez nem kívánok hozzászólni, mert ez t. barátomnak, a knltnszministernek ügyköréhez tartozik. Csak január 16-án, kedden. 159 annyit jegyzek meg, hogy a legvisszásäbb intézke­dés volna az, ha Selmeczbányáról a bányásziskola vagy az erdészeti iskola eltávolítása vétetnék ki­látásba, (Igaz ! Ugy van! balfelől.) mert egyrészt nagy áldozatokkal létesíttettek ott azok az intéz­mények, másrészről pedig ismerjük azokat a szomorú viszonyokat, a melyek közé a város bányá­szata és igy magának az egész városnak helyzete is jutott, (Ügy van! jobb/elől.) ilyen körülmények között tehát teljesen lehetetlen arra még csak gon­dolni is, hogy az az intézet, a mely még tartja a lelket ebben a városban, (Igaz ! ügy van ! a jobb­oldalon.) onnan elvonassék. Ez a város teljes pusz­tulásával volna azonos, ezt pedig semmiféle kor­mányzat nem tekintheti megengedhetőnek. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a közéven.) E!nök: A tétel meg nem támadtatván, el­fogadtatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa): 2. Rovat. Dologi kiadások : 80.600 K. Elnök: Megszavaztatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa): 3. Rovat. Közterhek : 49.159 K. Elnök : Megszavaztatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa): 4. Rovat. Üzemi kiadások : 6,690.141 K. Elülök : Megszavaztatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa): Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások. 1. Rovat. Az ezüstár hanyatlása folytán sújtott bányavidékek ipará­nak segélyezésére s azok részére adható kölesö­nökre 200.000 K. Elnök : Megszavaztatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa): 2. Rovat. Taxástelkek folytatólagos rendezésére 1600 K. Elnök : Megszavaztatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa): 3. Rovat. Kutatásokra és feltárásokra 100.000 K. Elnök : Megszavaztatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa) : Beruházások. 1. Rovat. A körmöczbányai » Nándor*, altáró be­rendezésére és a bányatulajdon kiegészítésére : 250.000 K. Elnök : Megszavaztatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa): 2. Rovat. A Selmeozbánya vidékén levő bányaműveknél teljesítendő elővájásokra és gépberendezésekre, valamint a zuzóművek összpontosítására 270.000 K. Elnök : Megszavaztatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa) : 3. Rovat. A kereszthegyi bányamű költségeire II. részlet 60.000 K. Elnök : Megszavaztatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa): 4. Rovat. Felsőbányán a fővölgyi szerelőház berendezésé­nek átalakítására II. részlet 50.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa): 5. Rovat. Kapnikbányán a mélyszintek megnyitásának foly­tatására, s azzal kapcsolatos gépészeti berendezé­sekre 100.000 K. Elnök: Megszavaztatik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom