Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-326

3§é. országos ülés Í9Í2 m. kir. erdőigazgatóság részéről fizetendő téritmény, illetve téritményrészlet 30.347 K. Elnök: Megszavaztatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa): Bányászati és erdészeti főiskola Selmeczbányán, és bányásziskolák. Rendes kiadtok: XVIII. fejezet, 10. czim. Rendkívüli kiadások : Átmeneti kiadások : VI. fejezet, 2. ezim. Beruházások : III. fejezet, - 2. czim. Rendes bevételek: VI. fejezet, 6. czim. Kiadás. Rendes kiadások. 1. Rovat. Személyi járandóságok 427.111 K. Czobor László ! Czobor László: T. ház! Az általános vita során óhajtottam volna felszólalni azért, hogy némely kérdésekre nézve, a melyek a költségvetéssel vannak kapcsolatban, ott szintén nyilatkozhassam. Azonban tekintettel az időre és azon általános óhajtásra, hogy a költségvetés lehetőleg minél elébb fedél alá kerüljön, egész rövidre fogom fogni beszédemet annál is inkább, miután ahhoz a tárgyhoz, a melyről nyilatkozni óhajtottam, tudtommal Rosenberg Gyula t. barátom is feliratkozott. Beszédemben tisztán a seliaeczbányai bányászati és erdészeti főiskola állapotaira szorítkozom. Ezt az intézetet 1770-ben Mária Terézia akadémiai jellegre emelte és a szükségesekkel felszerelte. 1848-ban báró Eötvös József az akadémiát műegyetemmé kívánta fejleszteni, a mi az akkori viharos állapotok következtében nem történhetett meg. A legutóbbi időben, az akadémia főiskolai jelleget kapott, a mely az egyetemi jelleghez hasonló. Ezen alkalommal gondoskodás történt arról is, hogy a főiskola a szükséges kellékekkel, felszerelésekkel és épületekkel láttassék el, valamint gondoskodás történt a tanári kar megfelelő kiegészítéséről is. Ma a főiskola abban a helyzetben van, hogy ugy gyűjteményei, és az iskola épületeinek minősége, mint tanári karának tudományos készültsége tekintetében Európa bármely hasonló intézetével kiállja a versenyt. Ez a főiskola két fakultásból áll. A két fakultás két minister vezetése alatt áll. Az egyik fakultást, a bányászatit, a pénzügyminister kezeli, az erdészeti pedig a földmivelésügyi kormány kezelése alatt áll. E kettős kezelés idejében bizonyos szeparatisztikus hajlamok keletkeztek az intézet kebelében, mely szeparatisztikus hajlamok immár odáig fajultak, hogy a maguk teljes függetlenségének ki vívására irányuló törekvésében — kiváltképen az erdészeti fakultás — Selmeczbányát elhagyni, és lehetőleg Budapesten megtelepedni kíván. E szándék és mozgalom érthető aggodalmat váltott ki Selmeczbánya város közönségének körében, annyival is inkább, miután az utóbbi időkben a bányászat hanyatlása következtében a város egyenesen exisztencziális életérdekében van megtámadva. (ügy van ! balfelől.) Ily viszonyok közt a város közönsége elhatározta, hogy e főiskolának műegyetemmé való fejlesztését kérelmezni fogja, a melyet akkép KÉPVH. NAPLÓ 1910 —1915. XIV. KÖTET. január 16-án, kedden. 1S3 kontemplál megcsinálni, hogy e két fakultás, a bányászati és az erdészeti fakultás mellett, egy harmadikat, a technikait is beállítanák. És egyszersmind gondoskodni Mván arról is, hogy miután e függő helyzetben a város fejlődése megakadt, ennek következtében több millióra menő berendezésre készül, hogy az ottani tanári kar és ifjúság megfelelő és kényelmes elhelyezést nyerjen. T. ház ! Hazánkban a technikai tudományok ápolására két főiskola létezik. Az egyik a budapesti műegyetem, a másik a selmeczbányai főiskola. A budapesti műegyetem az ő nagyterjedelmű, fényes palotáival a múlt esztendőben nyílt meg és íme, a mikor azt hittük, hogy ezen épület megfelelőnek és elégségesnek fog bizonyulni az ifjúság befogadására, ma már arra a meggyőződésre jutottunk, hogy már a folyó esztendőben is pótmunkálatokat voltak kénytelenek megtervezni azért, hogy az ifjúság befogadására, a mely a rendesnél jóval nagyobb számban jelentkezett, ez az épület megfelelő legyen. Selmeczbányán ] !J04-ben az ottani ifjúság száma 300-at tett ki. Ma 707 az ifjúságnak a száma, olyan magas tehát, a minő e főiskolában a legvirágzóbb korszakban, a német időkben sem volt, a midőn Európának legelső bányássakadémiája volt a selmeczbányai főiskola. Ez a körülmény, t. ház, kell, hogy gondolkozóba ejtsen bennünket és arra a meggyőződésre tereljen, hogyezenjogásznemzet kezd jobb belátásra ju+ni és azon pályákra igyekszik, melyen boldogulását és fx'sztencziáját jobban megtalálhatja. Ily viszonyok között nem marad egyéb hátra, mint hogy gondoskodni kell a második műegyetem mielőbbi megteremtéséről. Ezt czélozta a Mérnökés Építész Fgyesület is közgyűlésén, a midőn rámutatott erre és kérte a minister urat, hogy a második műegyetem megépítésére és megalapozására vonatkozó szükséges lépéseket mielőbb tegye meg. Ugyanakkor ezen műegyetem felállításának helyéül az Alföldet jelölte meg. Nekem, mint felvidéki képviselőnek semmi kifogásom sem lehet az ellen, hogy ez a második műegyetem az Alföld valamelyik emporiális helyére kerüljön. Semmi észrevételem ez ellen nincsen, sőt igen fogok örülni annak, hogyha a magyar Alföld és a délvidék valamely nagyobb városában, mondjuk akár Temesvárott, akár Szegeden, egy ilyen emporiális helyen, a tudományok számára,, felállíttatik, a magyarság számára pedig ott vódbástyát képez, és a technikai pályára menő fiatalságot erre előkésziti. Ezzel azonban, t. képviselőház, a tudományos egyetemek sorozatát még befejezettnek nem tartom és pedig azért nem, mert kétségtelen tény, hogy abban a városban a technikának az alkalma a szülőket arra fogja késztetni, hogy a jogászi vagy orvosi pálya helyett a technikai pályára tereljék fiaikat. Ennek következtében az újonnan megnyíló műegyetem egyik kontingense magából az illető városból fog kikerülni, a másik része abból a szukreszczencziából, a mely ujabban, fokozottabb mértékben keresi fel a technikai pályát, egyik része 20