Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-322

4 322. országos ülés 1912 január 11-én, csütörtökön. továbbá Borsod, Hajdú, Mosón, Szepes és Udvarhely vármegyék közönségének feliratait, a vármegyei számvevőségek visszaállítása és a járási számvevői intézménynek módosított alakban való fentartása iránt; Sáros, Sopron, Szepes és Temes vármegyék, valamint Zombor, továbbá Selmecz- és Bélabánya törvényhatósági városok közönségének feliratait, a drágaság enyhítése tárgyában; Borsod, Fejér, Jász-Nagy-Kun-Szolnok és Temes vármegyék közönségének feliratait, a sajtószabadságnak ujabb törvényes rendelkezésekkel való biztosítása tárgyában; Sopron vármegye közönségének két rendbeli feliratát, a tanitók anyagi helyzetének javítása és a mezőgazdasági cselédek kötelező nyugdíjbiztosítása tárgyában ; Gömör és Kis-Hont vármegye közönségének feliratát a közegészségügy rendezéséről szóló 1908. évi XXXVIII. t.-cz. 17. §-ának módosítása tárgyában ; Kolozs vármegye közönségének feliratát a terményáru-tarifa leszállítása tárgyában; Heves és Trencsén vármegyék közönségének feliratait az ipartörvény revíziója ügyében ; Komárom város közönségének feliratát a marhaállomány védelme tárgyában; Szabadka város közönségének feliratát a fegyvergyakorlatra behívott tartalékos és póttartalékos katonák családtagjainak segélyezése iránt, a Magyar Kereskedelmi Csarnok és az Országos Tparegyesületeknek Sándor Pál orsz. képviselő ur utján benyújtott kérvényeit a közgazdasági egyetem felállítása tárgyában. Elnöki előterjesztésem ezekre nézve az, hogy a ház a bemutatott feliratokat és kérvényeket a házszabályok 242. §-a alapján a kérvényi bizottsághoz áttétetni rendeli. A házszabályok 239. g-a értelmében bemutatom a t. háznak azon indítványok és interpellácziók jegyzékét, melyekre nézve a ház még nem határozott. Tekintettel arra, hogy a képviselőház ügysorában ez a jegyzék ki van nyomtatva, elnöki előterjesztésem az, hogy a ház ezt a jegyzéket felolvasottnak tekintse. (Helyeslés.) Több elnöld előterjesztésem nincs. Ennélfogva áttérünk a napirendre, nevezetesen az 1912. évi állami költségvetés részletes tárgyalására. Következik az igazságügyi tárcza (írom. 421) költségvetésének tárgyalása. Gr. Draskovich János jegyző (olvassa): Központi igazgatás. Rendes kiadások : XXII. fejezet. 1. czim. Rendkívüli kiadások : Átmeneti kiadások : X. fejezet, 1. czim. Rendes bevételek: X. fejezet, 1. czim. Kiadás. Rendes kiadások: 1. Rovat. Személyi járandóságok 912.426 K. Elnök : Az előadó urat illeti a szó. (Halljuk ! Halljuk !) Kenedi Géza előadó: T. képviselőház! Az igazságügyministerium 1912. évi költségvetésének összes kiadásai 66,604.967 K-t tesznek ki. Ha ebből levonjuk a bevételeket, tisztaszükségletként jelentkezik 62,941.000 K. Az emelkedés az egész 66.6 mülió korona kiadásnál, és pedig a rendes kiadásoknál 2,185.000 K, a rendkívülieknél, nevezetesen az átmeneti kiadásoknál 535.000, a beruházásoknál pedig 1,097.000 K. összevéve az emelkedés a tárcza kiadásainál 3,818.325 K. Ez azonban nem fejezi ki az egész emelkedést, a mennyiben a bevételeknél később előadandó ok miatt 1,790.647 K fogyasztás mutatkozik, ugy hogy ha a kiadások tiszta emelkedését veszszük tekintetbe, nem kevesebb, mint 5,608.972 K az az összeg, a melylyel a tárcza kiadásai az 1912. esztendőre emelkedtek. Ha már most ennek az emelkedésnek a mértékével tisztába akarunk jutni, a t. ház emlékezetét felhívom arra, hogy az elmúlt esztendőben, a mikor két esztendőre terjedő költségvetés feküdt a ház előtt, egy évre esett 2,760.000 K átlagemelkedése a kiadásoknak. Ezzel szembeállítva a jelenlegi emelkedést, meg kell állapitanunk, hogy az igazságügyi tárcza a normálisnál jóval nagyobb kiadásemelkedést mutat a mostani esztendőre. Ha ezeket az emelkedéseket lényeges jeleik szerint összefoglaljuk, akkor legnagyobb részük három csoportba osztható, a mennyiben azok egy része a személyi járandóságoknak javulásánál, egy része a tárcza építkezéseinél és beruházásainál mutatkozó emelkedéseknél és egy része pedig a büntető novella végrehajtásánál, nevezetesen a fiatalkorú bűntettesek befogadására szolgáló intézetek ja vitásánál és szaporításánál mutatkozó kiadási emelkedéseknél jelentkezik, a melyek nemcsak igazságügyi, de egyúttal szocziálpolitikai természettel is birnak. (Halljuk ! Halljuk!) Áttérve már most a részletezésre, az egyes fejezeteknél azt találjuk, hogy az emelkedésekből a személyes járandóságokra az 1912. évre 890.193 korona többlet esik, a mi a múlt esztendei 668.000 koronához viszonyítva szintén jelentékeny emelkedésnek mondható. Ebből a 890.193 koronából újonnan rendszeresített állásokra 337.640 korona a javadalomjavitásokra pedig 552.553 korona többkiadás esik. A személyes járandóságokra eső kiadások legnagyobb része 50 uj írnoki állásra, továbbá 10 bírósági jegyzői állásra fordul. A bírákra nézve a tárczáknál a státusrendezés jóformán befejezettnek tekinthető, a mennyiben a királyi táblabírói czimmel ellátott bírák száma kétszázra van kiegészítve, az uj szervezeti törvényjavaslatban előre provideálva van, hogy a kúriai ranggal ellátott törvényszéki elnökök száma tízről tizenötre emelkedik, a mi által körülbelül be van fejezve a státusrendezés. A mostani budgetben egyetlen uj birói állásnak szervezése sem fordul elő. Már most a mi a javadalom emelésére fordított költségeket ületi, ezek ugyan jelentékenyek, de mégis, azt hiszem, köztudomású dolgot beszélek, a mikor azt mondom, hogy a tűrhetetlen