Képviselőházi napló, 1910. XIII. kötet • 1911. deczember 1–deczember 23.

Ülésnapok - 1910-305

•5,4 305, országos ülés 1911 ha. a t.. kormányférfiak itt nyíltan beszélhetnének azokról a tapasztalatokról, a melyeket most pl. <a -drágasági kérdéssel, azután az annabergi problémával kapcsolatosan tettek, hogyha őszintén és nyíltan beszélhetnének a t. kormányférfiak és nem lennének feszélyezve bizonyos körülmények és viszonyok által, akkor igazat adnának nekem a tekintetben,' hogy bizony Ausztriával közös gaz. dasági politikát folytatni igen nehéz dolog; Ausztriával közös politikának folytatása olyan helyzetet teremt, a mely Magyarországot a maga gazdasági, fejlődésében igen nagy mértékben bénítja. (Ugy van ! ügy van ! a haloldalon.) T. képviselőház ! Ezeknek előrebocsátása után még csak egy argumentumot akarok felhozni annak •bizonyítására, hogy mennyire kívánatos, sőt elkerülhetetlenül szükséges, hogy Magyarországon egy mentől intenzivebb, mentől erőteljesebb közgazdasági politikát folytassunk addig is. míg a vámközösség és a gazdasági közösség fennáll, ennek keretein belül, hogy ha ennek a közösségnek a nyűgét le tudtuk egyszer rázni, majd önállóan intézkedhessünk. • E tekintetben utalok egy igen érdekes kimutatásra, a melyet Várady Zsigmond t. képviselőtársunk 8 vagy 10 nap előtt a Pester|Lloydban megjelent czikkében közölt. Várady Zsigmond ezen czikkében, ezen dolgozatában kimutatja, hogy az egyes államokban az állam bevételei, tehát azok a terhek, a melyeket az állam az ő polgáraira ró, fejenkint hogyan oszlanak meg és itt, mondhatom, igen tanulságos konklúziókra jut, ugy, hogy talán nem lesz érdektelen, ha azokat itt röviden ismertetem. (Halljuk!) Megjegyzem, hogy ő kalkulácziójában angol fontokban számol, tehát én is ezekben fejezem ki az egyes összegeket, A mi különben egészen mellékes. (Halljuk!) A legnagyobb megterheltetés Francziaország polgáraira esik, a hol az állam bevételeinek, tehát az állam részéről az egyesekre kirótt tehernek átlaga fejenként 4 font és 10 penny ; Belgiumban 3 font, 13 shilling, 2 penn}"; Ausztriában 3 font, 8 shilling, 5 penny, Angliában 3 font 8 shilling és az ötödik helyen, az egész világon s az összes államok között az ötödik helyen Magyarország következik 3 font, 7 shilling és 2 pennyvel. Ez, azt hiszem, eléggé bizonyítja, hogy Magyarország polgársága minő óriási mértékben van megterhelve, ha meggondoljuk azt, hogy ez az ország mennyire szegény ; hogy ennek az országnak lakossága mennyire.alatta áll a vagyonosod ás terén ugy Francziaországnak, mint Belgiumnak, Ausztriának és Angliának. Hogy mi itt a sorban az ötödik helyre kerülünk, az igazán megdöbbentő és olyan tény, a melylyel továbbra is foglalkoznánk kell. (Igaz! Ugy van ! a szélsőbaloldahn.) Érdekesek ezek az adatok a maguk további vonatkozásaiban is, a mennyiben Németország, az az. ország, a mely óriási költségekkel dolgozik a maga véderejének kifejlesztésén ; a mely kolónia lis politikájáért oly óriási áldozatokat hoz és a mely, megjegyzem, Magyarországgal leginkább déczember h-én

s hétfőn: hasonlítható össze, mert ugy Németországban, mint nálunk nagy mértékben áll fenn az államvasuti rendszer, tehát az összehasonlítás itt- a legjobb — mondom, Németország egy-egy állampolgárára csak 2 font 5 shilling és 3 penny esik. És érdekes végül, t. ház, az is, hogy a kisebb államok, a minő Kománia, Svéd- és Norvégország, Hollandia, Spanyolország, két és három font sterling közt mozognak e tekintetben, a még kisebb országok pedig, minő Görögország, Szerbia, Svájcz, Bulgária, még csak két fonttal sem terhelik meg honpolgáraikat, a mi ismét egy argumentum az igen t. honvédelmi minister úrral szemben, a ki oly ékes elokvencziával akarta bizonyítani, hogy Magyarországnak minő nagy előnye az, hogy a véderő terén Ausztriával közösségben vag3Tink, mert mennyivel olcsóbban jövünk igy ki e tekintetben ! íme, Várady Zsigmond t. barátom adatai bizonyítják, hogy a kisebb államok, a melyek a maguk kisebb területével és népességüknek csekélyebb számával szemben is viselik a nagyobb államok mindazon költségeit, a melyek az önállóságból következnek, igy a dinasztia költségeit, a külképviselet költségeit stb., aránylag mégis sokkal kisebb mértékben terhelik, meg polgáraikai;, mint Magyarország és mint a többi nagy államok. (Ugy van ! balfelől,.) Ezen. tények és adatok bizonyítják azt, a mit igazolni akartam, hogy t. i. ha van ország, a melyben a polgárság túlságosan meg van terhelve, ugy Magyarország az és ez megszabja kötelességünket ebben az irányban. (Igaz! Ugy van! balfelől.) Jól tudom, hogy az állam kiadásai terén a teljes •megállás, vagy a stagnáezió képtelenség s ennélfogva csak arra a konklúzióra juthatunk, hogy az állampolgárokat ujabb adókkal megterhelnünk az adott viszonyok közt abszolúte lehetetlen (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) s ezért egész erőnket az ország gazdasági életének kifejlesztésére kell fordítanunk. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) Azt hiszem, t. ház, hogy a ki az ország közgazdasági kérdéseit taglalja, az a kereskedelemügyi tárcza költségvetése során nem mellőzheti el, hogy a közgazdasági életnek legfontosabb terére és legfontosabb problémáira, ha csak röviden is, ki ne terjeszkedjék. (Igaz! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Méltóztassanak tehát megengedni, hogy ebből a szempontból az igen t. minister urnak, a többségnek és az egész országnak melegen ajánljam, hogy a mi nagyon elhanyagolt és nagyon hátramaradott közgazdasági életünk tényezői közül elsősorban is a kereskedelmet támogassuk erősebben, azt igyekezzünk előbbre vinni, azt igyekezzünk fokozni, mert kereskedelem nélkül nincsen ipar ; ipar nélkül nincs az országban jólét, az ország jóléte pedig involvájla az egyesek jólétét is. (Igaz! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ezért én a kereskedelem támogatását a legnagyobb mértékben ajánlom, propagálom, mert a gazdasági életnek ez-a-tere az, a hol az állam-