Képviselőházi napló, 1910. XIII. kötet • 1911. deczember 1–deczember 23.
Ülésnapok - 1910-305
30a. országos ülés Í9li deczember k-éa, hétfon. 49 Ha a feljelentés több pontot tartalmazott, — annak indoka, hogy azokra nézve az ügyészség miért nem vállalta a vád képviseletét, benne volt abban a határozatban, a melyet ő közölt. (Igaz ! Ugy van! jobbfelől.) Abból láthatta a kérvény beadója, hogy miért utasíttatott el. Ez ellen felfolyamodási joga van. Ha ezt nem teszi, mint pótmagánvádló léphet fel. Ha ezt sem teszi, akkor ne méltóztassék panaszt tenni. (Igaz ! ügy van ! jobbfelél.) Méltóztassék csak az ügyvéd urakat megkérdezni, a kiknek szerencséjük van ahhoz a jíárthoz tartozni : ez lehetetlen dolog. (Igaz! Ugy van ! jobb- és bálfdöl.) Elnök : A kereskedelemügyi minister ur kivan szólni. Beöthy László kereskedelemügyi minister: T. ház ! (Halljuk I Halljuk !) A statisztikai hivatal szervezetéről szóló törvény előírja, hogy a statisztikai hivatal jövő évi működési munkaprogrammja a költségvetés kapcsán terjesztessék a ház elé. Ezen rendeletnek óhajtok megfelelni, midőn beterjesztem a magyar királyi központi statisztikai hivatal 1912-ik évi munkaterve tárgyábankelt jelentést (írom. 440) és kérem a t. házat, hogy ezt kinyomatni, a ház tagjai között szétosztatni s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közgazdasági és a pénzügyi bizottságnak kiadni méltóztassék. Elnök: A jelentés ki fog nyomatni, a ház tagjai között szét fog osztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett ki adatik a közgazdasági és a pénzügyi bizottságnak. Áttérünk napirend szerint az 1912. évi állami költségvetés és pedig a kereskedelemügyi tárcza (írom. 418) költségvetésének folytatólagos tárgyalására. Ki a következő szónok ? Vermes Zoltán jegyző': Hegedüs Kálmán! Hegedüs Kálmán : T. ház ! (Halljuk!Halljuk!) A t. előadó ur beszédének nagy részét az államvasutak terén mutatkozó bajoknak, forgalmi zavaroknak és anyagbeszerzési mizériáknak szentelte. Megjelölte azokat a reform-eszméket, a melyeknek a megfontolása bizonyára nem fog késni annak a férfiúnak a részéről, a ki mindnyájunk örömére és megnyugvására a kereskedelemügyi tárcza ügyeit vezeti. (Éljenzés a jobboldalon.) Ezek közül a reformeszmék közül különösen nagy örömmel üdvözlöm a Centralamt átültetésének a gondolatát, mint a melyre a mi specziális viszonyainknál fogva különösen nagy szükségünk van. Az anyagbeszerzésnek tervszerű és czélirányos organizácziója, a multak szomorú tapasztalatain okulva, elsőrendű kötelességünk. Mindaz, t. ház, a mit az előadó ur a beruházási programmról mondott, alkalmas arra, hogy vasutügyünk jövő fejlődését szilárd bázisra fektesse. Uj beruházási rendszerre van szükségünk, a mely a vonalak fontosságára van tekintettel. Ha az ő általa kontemplált beruházási rendszer megvalósul, útját fogja állani minden tervszerűtlen intézkedésnek, mely csak arra való, hogy milliókat áldozzunk hiába, s egyszer s mindenkorra véget fog KÉPVH. KAPLÓ 1910 1915. XIII. KÖTET, vetni annak a különösen hazánkban divó i»en káros szokásnak, hogy a rendelkezésünkre bocsátott összegeket nem a kellő helyen és nem a kellő időben költjük el. (Ugy van ! jobbfelöl.) Aláírom, t. ház, mindazt, a mit az előadó ur az úthálózat kiépítéséről, rendszeresebb- fejlesztéséről előadott, és csak örömmel járulok hozzá ahhoz a kívánságához, a melylyel a kereskedelemügyi minister urat megkérte, hogy a már tárgyalásra kész uttörvényj avaslatot térj essze mielőbb a ház elé. T. ház ! Messze vezetne, és az én felszólalásomnak a körét nagyon is túlhaladná, ha én az előadó ur igazán nagyszabású beszédének minden részével foglalkoznám. Csak egy kijelentésére hivom fel a ház figyelmét, mint a melylyel teljesen egyetértek, és a melynek az ülusztrálására én is bátor leszek beszédem folyamán néhány adattal szolgálni. Mikor már a t. előadó ur a kiadási és bevételi előirányzatnak a részleteit a tőle megszokott lucziditással elénk tárta, akkor levonta a számok konklúzióját a következő szavakban : »Ezen számok igazolják, hogy lényegesen nagyobb összegek fordíttatnak a kereskedelemügyi ministerium hatásköre alá eső közgazdasági czélok előmozdítására, a mivel korántsem akarom azt mondani, hogy ezek az újonnan rendelkezésre bocsátott összegek elegendők azoknak a czéloknak a biztosítására, a melyek a tárcza élén álló minister gondjaira vannak bizva.<< T. ház ! Ezeknek a czéloknak egyik legfontosabb része az a terület, a mely a mi egész jövő ipari fejlődésünket átfogja, a mely a mi egész jövő társadalmi struktúránkat átöleli: az, a mit szocziálpolitikának nevezünk. A szocziálpolitikai kérdésekről a költségvetés indokolása valóságos költői lendülettel emlékezik meg. Sajnálattal konstatálom azonban, hogy ezt a költői lendületet az előirányzat tételeinek az emelkedésében hiába keresem, nem találom. (Ugy van ! Ugy van !) Gr. Batthyány Tivadar: Igaza van ! 4 « Hegedüs Kálmán : A pénzügyminister ur nagy pénzügyi tudással, körültekintő gondossággal és igazán kiváló közgazdasági érzékkel alkotta meg jövő évi költségvetésünket, a mely valóságos diadaljele annak a heroikus munkának, a melyet a pénzügyminister ur államháztartásunk rendezésével mindnyájunk örömére és büszkeségére teljesít. Nem a szocziális érzéknek hiánya az oka, hogy a szocziálpolitikai czélok előmozdítására oly csekély összeget irányoz elő a költségvetés. Hiszen elvégre minden szükségletet egyszerre kielégíteni ugy sem lehet. Munkásügyek czimén a költségvetésben mindössze 50.000 korona többletet találunk beállítva, mert hiszen az a 300.000 korona többlet, a melyet a költségvetés előirányoz munkáskórház létesítésére, csak az 1907 : XXVIII. t.-czikk végrehajtását jelenti. Ezzel a 300.000 koronával már 1,500.000 korona áll a kórház építéseinek czéljára és örömmel konstatálom a költségvetés indokolásából, hogy habár kissé bátortalan hangot), de mégis kilátásba helyezi a munkáskórház építésének megkezdését 1912-re, A munkásügyek czél-