Képviselőházi napló, 1910. XIII. kötet • 1911. deczember 1–deczember 23.

Ülésnapok - 1910-320

320. országos ütés 1911 deczember 22-én, pénteken. 508 Elnök: Megszavaztatik. Rudnyánszky György jegyző (olvassa): Be vétel. Rendes bevételek 194.110 K. Elnök : Megszavaztatik. Rudnyánszky György jegyző (olvassa): Kolozsvári Karolina országos kórház és egyetemi klinikák. Rendes kiadások : XXI. fejezet 7. czim. Rendkivüli kiadások: Átmeneti kiadások: IX. fejezet, 6. czim. Rendes bevételek : IX. fejezet, 6. czim. Kiadás. Rendes kiadások. 1. Rovat. Személyi járandóságok 191.065 K. Elnök : Megszavaztatik. Rudnyánszky György jegyző (olvassa): 2. Rovat, Dologi kiadások : 1,096.000 K. Elnök : Megszavaztatik. Kammerer Ernő előadó : Kérem az átruházási jog megadását a személyi járandóságok és dologi kiadások között. Elnök : Az átruházási jog megadatik. Rudnyánszky György jegyző (olvassa) : Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások. 1. Rovat. A kolozsvári egyetemi elmekórtani klinika kazánházának kibővítésére és átalakítására II. részletül 15.000 K. Elnök : Megszavaztatik. Rudnyánszky György jegyző (olvassa): 2. Rovat. A kórházi és künikai épületek fűtési berendezéseinek fokozatos kicserélésére I. részletül 20.000 K. Elnök : Megszavaztatik. Rudnyánszky György jegyző (olvassa): 3. Rovat. Ágyfelszerelésekre 15.000 K. Elnök : Megszavaztatik. Rudnyánszky György jegyző (olvassa): Bevétel. Rendes bevételek 668.255 K. Elnök : Megszavaztatik. Rudnyánszky György jegyző (olvassa).- Harmadik egyetem felállítása. Rendkivüli kiadások : Átmeneti kiadások : X. fejezet, 7. czim. Kiadás. Rendkivüli kiadások. Átmeneti kiadások. A harmadik egyetem felállítása költségeire átalányul első részlet 2,000.000 K. Beszkid Antal jegyző: Bakonyi Samu ! Bakonyi Samu : T. képviselőház ! Mikor a vita ily előrehaladott stádiumában ennél a tételnél felszólalok, számolok a t. ház hangulatával és az előrehaladott idő folytán természetesnek található türelmetlenségével is, ennélfogva felszólalásomat igyekszem legrövidebbre szabni. Hogy attól egyáltalában el nem térhetek, azt abból a kötelességérzetből kifolyólag teszem, mely nekem megszabja azt, hogy a harmadik egyetem, illetve most már a benyújtott törvényjavaslatból megállapithatólag két uj egyetem felállításának kérdéséhez hozzászóljak azért, mert hiszen az egyik uj egyetem helyének, Debreczennek én vagyok egyik érdemtelen képviselője, és elengedhetetlennek tartom azt a magam részéről, — és bizonyára két másik debreczeni képviselőtársam érzelmének is adok vele kifejezést — hogy szülővárosom és kerületem nevében köszönetet nyilvánítsak a t. közoktatásügyi minister urnak, (Éljenzés.) hogy méltányolva KÉPVH. NAPLÓ. 1910 1915. XIII. KÖTET. és figyelembe véve mindazon mellőzhetetlen szemj^ontokat, melyek Debreczent egyenesen predesztinálják arra, hogy egyetemi székhelylyé tétessék, azt nem mellőzte. De köszönetem nyilvánításában még tovább is kell mennem. Nevezetesen mikor az uj törvényjavaslatnak szövege köztudomásúvá vált, azt Debreczenben bizonyos érthető nyugtalanságot és aggodalmat keltett, egyfelől azért, mert a törvényjavaslat szövegében nem volt világosan kifejezve, hogy az uj egyetemek mindegyike teljes egyetemmé lesz, megfelelően a stúdium generálé fogalmának, melynek megvalósítása nélkül ma már egyetem a szó tulaj donképeni és történelmileg kifejlett értelmében nem is képzelhető, másfelől pedig azért, mert a törvényjavaslat indokolásából az aggodalmaskodók azt olvasták ki, hogy a debreczeni egyetemen orvosi fakultás nem fog felállíttatni. A t. minister úrral e tekintetben érintkezvén, debreczeni képviselők készséggel ismerjük el, hogy az ő részéről a legmesszebbmenő előzékenységgel találkoztunk, és annak a kérésemnek, hogy az igy támadt aggodalmak és nyugtalanság magával a törvényjavaslat szövegébe felveendő módosítással eloszlathatok legyenek, továbbá az indokolásnak az aggodalomra okot adó része elimináltassék és a megfelelő diluczidáczióval megfelelő alakba öntessék, szíves volt eleget tenni. T. képviselőház ! Érthető azonban az a nyugtalanság, mely Debreczenben feltámadt, de ennek a nyugtalanságnak nézetem szerint jogosultsága volt egyébként is országos szempontból. Mert ha egyáltalában fenforgott volna — én tudom, hogy nem forgott fenn -— az a szándék, hogy a két egyetemnek ne mindegyike láttassék el orvosi karral, ez Magyarországnak ez idő szerinti egészségi viszonyainál fogva is nagyon természetesen indokolt aggodalmakat kelthetett. Épen azért nagyon helyes, indokolt és nagyon elismerésreméltó volt a t. kormány és a t. minister ur részéről az a készség, melylyel az ezen irányban felmerült nyugtalanság eloszlatására szives volt közreműködni. Magából a törvényjavaslat indokolásából megállapítható, hogy a t. kormány igen helyesen legsürgősebbnek tartja az orvosi fakultások szaporítását. Ez a felfogás teljes mértékben megleli indokolását, ha egy pillantást vetünk Magyarországnak e tekintetben fennálló közállapotaira. Látjuk, a t. kormánynak épen tegnap nyilvánosságra hozott jelentéséből, hogy az okleveles orvosok száma 5497-ről mindössze 5578-ra szaporodott a múlt évben, tehát alig számbavehetően 81-gyel. Ha az orvosok megoszlását tekintjük, miképen csoportosulnak a városi törvényhatóságokban és a vármegyékben, a községekben, akkor az a lassú fejlődése a magyar orvosi karnak még szembetűnőbb s még jobban indokolja az aggodalmakat. Tudjuk, hogy az összes orvosoknak csaknem a fele, 42.3% a városi törvényhatóságokban működik, a vármegyékben pedig 57'7% mindössze. Ha az 64