Képviselőházi napló, 1910. XIII. kötet • 1911. deczember 1–deczember 23.

Ülésnapok - 1910-319

319. országos ülés 1911 deczember 21-én, csütörtökön, 499 vagy kibővítése iránt propoziczióimat megtenni. Egyébként kérem a tételnek elfogadását. (He­lyeslés. ) Elnök : Sághy Gyula képviselő ur személyes kérdésben kivan szólani. (Mozgás a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Sághy Gyula: T. képviselőház! Személyes kérdésben kívánok szólni. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon. Zaj és mozgás a jobboldalon.) Tel­jesen igazuk van a t. képviselő uraknak, hogy azokra a tárgyilagos fejtegetésekre, a melyeket az államtitkár úrtól és a minister úrtól az imént hallottunk, nem válaszolhatok, de személyes kér­dés és szavaim félreértése ozimén jogom van, hogy az igen t. államtitkár urat figyelmeztes­sem arra, hogy ő engem tulajdonképen félre­értett, a midőn azt mondja, hogy én szemre­hányásokat tettem neki. Pedig én nem szemre­hányásokat tettem, csak figyelmeztettem . . . Hock János: JSÍem izgatott! (Derültség a szélsőbaloldalon.) Sághy Gyula: . . . azt sem mondottam, hogy idegeskedik, hanem igenis figyelmeztettem, hogy kulturális érdek, hogy ilyen súrlódások a közoktatást intéző hatóságok között lehetőleg elkerültessenek. Azt hiszem, az a bizalom, a mely iránta megnyilatkozik, csak megszilárdíthatja ezt a törekvést és csak a kultúrának áll érdekében, hogy ezen a téren minden ilyen súrlódás eli­mináltatván, ne történhessék semmi olyan, a mi az összhangot megzavarhatná. Ez az egyik. A másik az, a mit a t. államtitkár ur mondott, hogy mindezideig még nem történt intézkedés a büntetőjogi tanszék betöltésére nézve. Erre csak azt jegyzem meg, hogy mind­eddig előterjesztést tenni nem lehetett. Most azonban a kar a kandidáczió kérdésében dön­tött, a kandidáczió mielőbb fel fog terjesztetni, ugy hogy azt hiszem, rövid idő múlva a kine­vezés megtörténhetik. Ezeket kívántam röviden megjegyezni. Elnök: A tétel elfogadtatik. A ház határozata értelmében most a sür­gős interpelláczióra kell áttérnünk, azért javas­lom a t. háznak, hogy a tanácskozást most fejezzük be. (Helyeslés.) Mielőtt azonban az interpelláczióra áttérnénk, kérem a t. házat, szíveskedjék a jegyzőkönyvnek azon pontját, a mely a ma harmadszori olvasásban elfogadott törvényjavaslatra vonatkozik, azonnal hitelesí­teni, hogy az a "főrendiházhoz átküldhető legyen. Nyegre László jegyző (olvassa a jegyzőkönyv­nek az indemnity elfogadására vonatkozó pontját.) Elnök: Van valakinek észrevétele a jegyző­könyv most felolvasott pontja ellen? (Nincs!) Akkor azt hitelesítettnek jelentem ki, és az a főrendiházhoz fog áttétetni. A ministerelnök ur kivan nyilatkozni. Gr. Khuen-Héderváry Károly ministerelnök: Van szerencsém a ni. kir. kormánynak 1911. évi működéséről szóló jelentést benyújtani. Ké­rem azt a képviselőház tagjai között szétosztatni. Magyarázatul csak azt kérem tudomásul venni, hogy ezt a jelentést már a költségvetés beter­jesztése alkalmával kellett volna bemutatni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Mentségül felhoz­hatom azt az egyetlen körülményt, hogy igen nagy súlyt gondoltunk fektetni arra, és talán joggal, hogy a tavaly lefolyt népszámlálás főbb adatai, a melyek e jelentésben foglaltatnak, először ebben a jelentésben lássanak napvilágot és az országgyűlési képviselők legyenek az elsők e jelentés kézhezvétele által, a kik ezen ada­tokról tudomást szereznek. Miután csak novem­ber elején lettek készen ezek az adatok, igy tech­nikai okokból nem lehetett a jelentést a kellő időben beadni. Ismétlem, t. képviselőház, ez szolgáljon egyedüli mentségemül. (Helyeslés.) Elnök: A jelentés a képviselőház tagjai között szét fog osztatni. Most bátor vagyok a ház legközelebbi ülésének napirendjére nézve jalaslatot tenni. (Halljuk!) Javaslom, hogy a ház legközelebbi ülését holnap, jjénteken e hó 22-én, d. e. 10 órakor tartsa és annak napirendjére tűzze ki a költségvetés tárgyalásának folytatását. Méltóz­tatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, akkor a napirend ekként megállapittatván, követ­kezik Ráth Endre képviselő ur sürgős inter­jiellácziója. Ráth Endre: T. ház! Sürgős interpelláczióm tárgya a vagonhiány. Xem hoztam volna külön ide ma a ház elé, hiszen a kérdés a legutóbbi időben megbeszéltetett és a kereskedelmi mi­nister ur megnyugtató kijelentéseket is tett, hanem arról értesülök, hogy különösen Erdély­ben, a székely körvasút mentén akkora ä vagonhiány, hogy ennek következtében az üze­meket teljesen be kell szüntetni, a mivel együtt jár több ezer székely család kenyérkeresetének elvesztése. Hock János: Kecskeméten tönkremennek a kereskedők, nem tudnak szállítani! Farkas Zoltán: Miért épen a Székelyföldön van igy? Mindenütt ugy van! Ráth Endre: Az adatok százaival és ezrei­vel hozakodhatnám elő, de csak az ottani érde­keltség leveléből leszek bátor egy részt felolvasni, a melyben egészen tömören le van irva a tény­állás. A levél azt mondja, hogy az üzemeknek legfeljebb 10 százalékát tudják elszállíttatni Maroshévviz állomásról, holott más állomások kielégítő mennyiségű kocsit kapnak (olvassa) ; »Ezáltal képtelenek vagyunk szállítási kötele­zettségeinknek eleget tenni, üzletfeleinkkel a nem szállítás miatt pereink támadnak, árunkat értékesíteni nem tudjuk és igy bankkötelezettsó­günknek nem tudunk megfelelni. Mindehhez hozzájárul még az is, hogy a biztosító társaság az árukészlet nagymértékben való felhalmozódása miatt tűzbiztosításunkat fel­mondta és azt csak nagynehezen, felemelt dijak mellett tudtuk újra érvényesíteni. Közel vagyunk 63*

Next

/
Oldalképek
Tartalom