Képviselőházi napló, 1910. XIII. kötet • 1911. deczember 1–deczember 23.

Ülésnapok - 1910-319

319: országos ülés 1911 deczember 21-én, csütörtökön. 469 hogy nem tud kényelmesen vagy tisztességesen megélni, akkor főbe lőjje magát. Ehhez a remédhmihoz nem folyamodhatik, nem is volna jó. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldakm.) Most is szomorúan áll elemi iskolai oktatásügyünk; hát még, ha a tanitók ehhez a remédiumhoz folyamodnának; de elvégre köti őt az a becsület és tisztesség, melylyel családjának és családja fentartásának tartozik. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Én értem és nem is rosszalhatom azt a magatartást, melyet a tanitók a legközelebbi kongresszus alkalmával tanúsítottak. Nem Ítélem el őket magatartásukért, mert a nyomornak, az élettel való küzdelemnek hatása alatt tették ezt. Az ő kívánságukat legalább szerény mértékben honorálni kell minden késedelem nélkül, azonnal. (Ugy van! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ha van sürgős teendő, akkor elsőrendű szükség az, hogy ezen elnyomott állásban lévő állami tanitók fizetése felemeltessék. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) A tanitói fizetések különösen azért emelendők, mert mások, velük egyenrangú képesítéssel birok sokkal magasabb fizetést élveznek. Ott vannak az úgynevezett dijnokok, Írnokok ; ezeknek fizetése nagyobb ; a hivatalszolgáknak, börtönőröknek is nagyobb a fizetése, mint az állami elemi népiskolai tanítóké. Hát igazság ez ? Igazságos elbánás az, hogy épen azok, a kik a kultúrának alapvető munkásai, sinlődjenek nyomorban ? (Ugy van ! a szélsőbaloMalon.) |«?ÍSÍ Ugyanilyen sorban vannak a lelkészek is, a kiktől elvárjuk a magasabb képesítést és a társadalmi állással járó kötelezettségek teljesítését, de nem gondoskodunk kellő megélhetésükről, pedig maga a kultuszkormány is azon az állásponton volt, hogy ők szükséges szervei az államnak, hiszen épen magát a kultúrát a felekezeteken keresztül akarja érvényesíteni, már pedig az egyházban az első helyen épen a lelkész áll. A lelkész fontos missziója indokolttá tette volna eddig is, hogy sorsulcról megfelelő gondoskodás történjék, mégis épen ez az osztály van a legjobban elhanyagolva. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Méltóztassék elhinni, a közfelfogás teljesen méltányolja a lelkésznek szerepét, hivatását,' de a közfelfogás akadályozza meg a lelkészeket egyúttal abban, hogy egyéb téren is utána nézzenek megélhetésüknek. Ép a napokban történt meg, hogy az egyik lelkész, azért, mert 800 forint csekély fizetéséből nem tud megélni, közzétette egy újságban, hogy tisztességes foglalkozást, magántanulók tanítását, esetleg könyvelői teendők végzését szívesen vállalja. És mit kapott érte ? Fegyelmi eljárást, mert felsőbb hatósága összeférhetetlennek tartotta, hogy egy lelkész újság utján keressen mellékfoglalkozást, vétséget látott ebben a papi állás tekintélye és a társadalmi felfogás ellen, mert'a lelkész nem tehet olyant, a mi esetleg a társadalmi felfogással meg nem egyezik. Gondoskodnunk kell tehát a lelkészről, hogy állásának megfelelő fizetése legyen, hogy nyugodtan és teljes odaadással teljesíthesse mindazt a hivatást, a mely állásából folyik, és megfelelhessen azoknak a várakozásoknak, a melyeket hozzá a társadalmi élet füz. (Ugy van ! balfelől.) *m A kultuszminister ur azt mondotta, hogy nagyobb tervek konczipiálásával nem foglalkozhatott, mert akadályozta őt ebben az obstrukczió, mert ennek nem kedvez a folytonos névszerinti szavazás. Igazán nem tudom, mi indította, a kultuszminister urat e kijelentésre, mert hiszen ennek alig lehet más czélja, mint az, hogy minket kissé megcsipdessen. De én azt hiszem, helytelen volt ez a törekvése. Szerintem épen az obstrukczió ideje volt alkalmas arra, hogy a kultuszminister tárczája ügyeibe mélyebben elmerüljön és komoly terveket állapítson meg a jövő számára. De én ugy látom, hogy csak tréfa volt ez a kultuszminister ur részéről, mert hiszen később ő maga is megmondta, hogy tulajdonképen nem is voltak tervei . . . Sümegi Vilmos : Terve volna, de pénzt nem kap. Bikádi Antal: ... és hogy neki elég dicsősége lesz abban, ha az előző kultuszminister nagyméretű terveit foganatosítja, vagy legalább részben keresztülviszi. Tehát tisztán csak minket akart kijelentésével megróni, a mi azonban az imént mondottak után egyáltalában nem volt indokolt. Hiszen mi az obstrukczióval és egész magunktartásával tisztán és kizárólag azt óhajtjuk elérni, hogy az improduktív és szükségtelen katonai kiadásoktól mentessék meg az ország (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) és épen a kultusztárczának nyujtassék megfelelő összeg. Sümegi Vilmos: Annak adjuk az egészet! (Zaj. Elnök csenget.) Bikádi Antal: Talán attól fél a kultuszminister ur, hogy nagyon sok pénzt kap a pénzügyminister úrtól a kultusztárcza czéljaira és akkor csakugyan terveket kell konczipiálnia ? A kultuszministerium programrnjával nem érthetek egyet, épen azért a költségvetést nem fogadom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Beszkid Antal jegyző: Hegyi Árpád! (Nincs itt!) Elnök : E szerint következik ? Beszkid Antal jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. képviselőház! Abszolúte nem szándékozom a kultuszvitát nyújtani és illetőleg nem akarok tápot adni egy további vitának, csak rövid néhány reflexióra fogok szorítkozni. Ezeket is szívesen elengedném, ha a kultuszköltségvetés vitájának során egy álláspontomat alapjaiban félremagyarázott támadással nem találkoztam volna. Ezen szándékom végrehajtásában elsősorban is egy látszólag igen csekély, de gyakorlati eredménye szempontjából nagyon is nem közömbös