Képviselőházi napló, 1910. XIII. kötet • 1911. deczember 1–deczember 23.
Ülésnapok - 1910-318
464 318. országos ülés 1911 deczember 20-án, szerdán. vannak vezetni, ugy a külügyminister, mint a magyar kormány szilárdul ragaszkodnak. A választ tehát tudomásul veszem. (Általános élénk helyeslés.) Elnök : Azt hiszem, kimondhatom, hogy a t. ház a választ tudomásul veszi. (Helyeslés.) Áttérünk az interpellácziókra. Szinyei- Wferse Félix jegyző: Sümegi Vilmos ! Sümegi Vilmos: T. képviselőház ! (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Gr. Batthyány Tivadar: Szünetet kérünk! (Folytonos zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Felkiáltások johbfelol: Halljuk ! Halljuk !) Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek csendben maradni. (Felkiáltások ualfelől : Helyre !) Sümegi Vilmos: T. képviselőház ! Alkotmányunk erős bástyákkal vette körül közszabadságainkat. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) A törvényhozás bölcsesége mindenkor belátta, hogy szerencsétlen közjogi helyzetünkből kifolyólag legnagyobb erősségünk a közszabadságok sértetlensége. A szabad sajtó, az egyesülési és gyülekezési jog alkotmánybiztosi tékáinknak legbecsesebb]ei. Bizonyítja ezt az is, hogy valahányszor alkotmányos életünk ellen támadást intéztek, mindenkor a sajtót, egyesülési és gyülekezési szabadságunkat érintették legelőször. Ezért az az eset, melyet a t. képviselőháznak előadni kivánok, ha talán országos jelentőségében nem olyan nagy, mégis közszabadságunknak és egyesülési szabadságunknak oly sérelmét képezi, hogy kötelességemnek tartom azt itt a képviselőházban előadni. (Halljuk ! Halljuk !) Megint Bihar vármegyéről van szó, (Halljuk ! baljelöl.) vagy hogy a bihariaknak kedvesebb szót használjak : a hires Biharországról, (Zaj. Halljuk! Halljuk !) melyről már oly sok szépet és j ót, illetve oly sok csúnyát és oly sok szomorú dolgot hallottunk. Biharmegyének egyik községe Vértes, mely jórészben jó magyar község. Bizonyítja az is, hogy a körülötte fekvő birtokok, illetve tanyák, mostanig is mind megtartották ősi elnevezésüket, mint Bartatanya, Derzsiliget, Derzsikistanya, Frátergőzháttanya, Frátertanya, szóval mindnek tiszta ősi magyar nevük van. Kállay Tamás : Csak a gazdák cserélődtek ! Sümegi Vilmos: Sajnos, mint közbeszóló t. képviselőtársam is mondja, némelyike már gazdát cserélt. De sajnos, nemcsak az ősi birtok cserélt gazdát, hanem idegen nemzetiségek foglalják el területeiket. Ezen községben a magyarság felismerte a veszedelmet, hogy az oláhság mindinkább terjeszkedik a magyarság rovására és azt elnyeléssel fenyegeti. Ezért a község színtiszta magyar értelmisége összeállt, hogy ezen majdnem három és félezer lakosú színtiszta magyar községben olvasókört létesítsen. Ennek a czéljának megfelelően közgyűlést hívott össze az ottani polgárság, a mely ki is mondotta még ez év február hó 16-ikán tartott ülésében, hogy egy függetlenségi és 48-as olvasókört fog létesíteni. Erre irányuló kérvényét be is adta márczius hó 1-én a belügyministeriumhoz, és erre a belügyminister ur ez év november hó 13-ikán a következő végzést hozta (olvassa) : »Jelentése összes mellékleteit idezárva« — megjegyzem, végtelenül sajnálom és magyarság dolgában nagyon kifogásolom, hogy a belügyministeriumban ilyen magyartalan kiadmányokat adnak ki — »további megfelelő eljárás végett azzal küldöm le, hogy äz alapszabályokat bemutatási záradékkal elláthatónak nem találtam, mert az alakulás körülményei nem nyújtanak elegendő biztosítékot arra nézve, hogy az egylet az alapszabályokban kitűzött czélt fogja szolgálni, sőt egyenesen arra enged következtetni, hogy eddig a községben létezett nyugodt nemzetiségi és felekezeti béke megzavarására fogna vezetni.« Hát ennek a magyarságánál csak indokolása gonoszabb, rosszabb és németebb, sőt balkánibb, mert azt hiszem, hogy az egyesülési jog ellen irányuló ilyen sérelmet ma a világ egyetlen államában el nem tűrnek. (Ugy van ! bálfelől.) De ne gendolják ám, hogy ez valami forradalmi testület. A felterjesztés a következőket mondja. (Olvassa) : »Biharvármegye Vértes községének magyarajku és magyarérzelmü polgárai egy olvasókört óhajtunk létesíteni. Községünkben még semmiféle egyesület nincs, pedig erre különösen olyan helyen, a hol a lakosság egy jó része nemzetiségi, égető szükség van. Ezen olvasókör lesz hivatva az itt élő magyarságot összetartani, bennük a nemzeti érzést éleszteni és a mennyiben lehetséges, a község román nemzetiségű lakosait a magyar nemzeti eszmének megnyerni.<< Ez van a beadványukban. Az alapszabálytervezet ükben az egyesület czélja a következőképen van feltüntetve. (Olvassa) : »Az egyesület czélja tagjai között a közművelődést terjeszteni, a szellemi életet fejleszteni, a közértelmiséget, a közerkölcsöt és általános tudást istápolni. Ezen közhasznú czéljait a következő eszközökkel óhajtja elérni: felolvasások rendezése által; hazafias ünnepségek rendezése által; rendes és állandó körhelyiség fentartása által, hol is a tagok eszmét cserélhetnek ; hírlapok járatása által; hasznos és ismeretterjesztő könyvek beszerzése által, melyeket a tagok meghatározott időre kölcsön vehetnek az egylet könyvtárából.* A belügyministeriumnak nem állott más rendelkezésére, mint ennek az alakulóban levő eg}detnek felterjesztése, a melyből a legtisztább, a legbecsületesebb intencziókat lehet csak kiolvasni. Itt van az alapszabálytervezet, a melyet bátor voltam eredetiből felolvasni, ez is a legbecsületesebb és leghazafiasabb eszméket akarja istápolni. És erre válaszolja azt, — bár a belügyministernek nincs módjában másból ítélkezni, mint a mi ezekben a hiteles írásokban van — hogy: bemutatási záradékkal elláthatónak nem találtam, mert tudom is én, micsoda czélokat fog szolgálni.