Képviselőházi napló, 1910. XIII. kötet • 1911. deczember 1–deczember 23.

Ülésnapok - 1910-318

462 318, országos ülés 1911 Eäfiök: Kivan valaki szólni ? (Nemi) Minthogy szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e az 1. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Az 1. §. elfogadtatik. Következik a 2. §. Nyegre László jegyző (olvassa a törvényjavaslat 2. §-át). Elnök : Kivan valaki szólni ? (Nem .') Minthogy szólani senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 2. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A 2. §. elfogadtatik. Következik a 3. §. Nyegre László jegyző (olvassa a törvényjavaslat 3. §-át). Elnök: Kivan valaki szólni? (Nem!) Minthogy szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 3. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A 3. §. elfogadtatik. Ezzel az 1912. év első hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslat ugy általánosságban, mint részleteiben is letárgyaltatván, a házszabályok 237. §-a értelmében kérdem a t. házat, méltóztatik-e hozzájárulni ahhoz, hogy a törvényjavaslat harmadszori olvasása czéljából a holnapi ülés napirendjére kitüzessék, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen : ezt határozatkép kimondom. Mielőtt a napirend következő pontjára áttérnénk, a delegáezió tagjainak választására nézve teszem meg jelentésemet. (Halljuk! Halljuk!) A választás eredményeképen van szerencsém jelenteni a t. háznak, hogy rendes tagokként megválasztattak : gróf Apponyi Albert, (Éljenzés a bal- és a szélsőbaloldalon), Bakonyi Samu (Éljenzés a bal- és a szélsőbaloldalon), gróf Batthyány Tivadar (Éljenzés a bal- és a szélsőbaloldalon) . . . Ábrahám Dezső: Jól kezdődik, de rosszul végződik ! (Zaj.) Elnök : . . . Berzeviczy Albert, (Éljenzés balfelől.) báró Dániel Ernő, (Éljenzés jobbfélől.) Dániel Gábor, (Éljenzés jobbfélől.) Désy Zoltán, (Éljenzés a bal- és a szélsőbaloldalon.) id. Erdély Sándor, (Éljenzés a jobboldalon.) Hegedüs Lóránt, (Éljenzés a jobboldalon.) Heltai Ferencz, Holló Lajos, (Éljenzés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Issekutz Győző, Kabos Ferencz, Kammerer Ernő, gróf Karátsony Jenő, Kossuth Ferencz, (Éljenzés a bal- és a szélsőbaloldalon.) báró Láng Lajos, (Éljenzés a jobboldalon.) Melzer Vilmos, Mezőssy Béla, Nagy Ferencz, Nyegre László, Pap Géza, gróf Pejacsevich Tivadar, Perczel Dezső, Rosenberg Gyula, Sándor János, báró Solymossy Ödön, Spevec Ferencz, Svindermann Balázs, Szekulics Lázár, Szivák Imre, Szüllő Géza, Tallián Béla, Telegdy József, gróf Tisza István, (Élénk éljenzés a jobboldalon.) báró Vojnics István, (Éljenzés a jobboldalon.) Werner Gyula, gróf Wickenburg Márk, gróf Zichy Aladár, Zsilinszky Mihály. A nevezettek rendes tagokul lettek megválasztva. eczember 20-án, szerdán. Póttagokká választattak, és pedig a szavazatok aránya alpján, a mely a behívás sorrendjére nézve bir fontossággal, a következők : a legtöbb szavazatot nyert póttag Zakó Milán 103 szavazattal, Sipeky Sándor 102 szavazattal, Darvai Fülöp 92 szavazattal, báró Ghillányi Imre 89 szavazattal, Bornemissza Lajos 88 szavazattal, Radicsevics Lörincz 86 szavazattal, Oberth Károly 85 szavazattal, Vio Antal 85 szavazattal, Lukács György 83 szavazattal, Ugron Zoltán 74 szavazattal. Ezeket tehát végleg megválasztott póttagoknak nyilvánítom. Mielőtt a ház az interpellácziókra áttérne, bátor vagyok a jövő ülés napirendiére vonatkozólag javaslatot tenni. Javaslom a t. háznak, hogy legközelebbi ülését holnap, csütörtökön, deezember 21-én d. e. 10 órakor tartsa meg és annak napirendjére elsősorban az indemnitásróí szóló törvényjavaslat harmadszori olvasását tűzze ki, utána pedig folytassa a költségvetési vita részletes tárgyalását. Méltóztatik ehhez hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen : ezzel a napirendet megállapítottnak jelentem ki. Következik a ministerelnök ur válasza gróf Apponyi Albert interpellácziójára. (Halljuk! Halljuk ! a jobboldalon.) Gr. Khuen-Héderváry Károly ministerelnök: T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) Gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam körülbelül két héttel ezelőtt interpellácziót intézett hozzám a volt vezérkari főnök felmentésével kapcsolatos ügyben. (Halljuk ! Halljuk !) Igen sajnálom, hogy akkor nem voltam jelen és nem felelhettem rögtön interpelláeziójára, melyet t. képviselőtársam oly preeziz alakban volt szíves előadni, hogy arra már akkor is nagyon könnyen válaszolhattam volna. És lia most eltekintek attól, hogy t. képviselőtársamnak interpellácziója megtételénél elmondott indokolására a magam részéről reflektáljak, ezt talán nem veszi t. képviselőtársam rossz néven, ha azt jelentem ki, hogy indokolásának alaptételeivel annyira egyetértek, mert azok megegyeznek az én felfogásommal, hogy azokhoz semmi megjegyezni valóm nincs. (Helyeslés.) A mi pedig az interpellácziót magát illeti, rövidre fogva adom meg a választ a hozzám intézett kérdésekre. Azt kérdi t. képviselőtársam először, hogy való-e, hogy a volt vezérkari főnök felmentése azért történt volna, mert bizonyos katonai körök befolyása következtében olyan törekvések mutatkoztak volna, a melyek a fennálló hármasszövetségnek, különösen Olaszországgal való felbontására irányultak s a mely politika nem áll összhangban a monarchia két államának eddig mindig jóváhagyott politika jávai. Erre van szerencsém röviden azt válaszolni, hogy semmiféle ilyen törekvések, a melyek ezt czélozták volna, nem voltak okai a felmentésnek, mert a lemondásnak, illetőleg a felmentésnek tisztán katonai szempontok voltak az okai.