Képviselőházi napló, 1910. XIII. kötet • 1911. deczember 1–deczember 23.

Ülésnapok - 1910-317

317. országos ülés 1911 ban a felekezeti szellem kezd kifejlődni és ezt a momentumot abból olvasta ki. hogy egynéhány katholikus gimnázium és néhány katholikus inter­nátus állíttatott be a költségvetésbe. Az igazság kedvéért azonban meg kell jegyeznem, hogy nem­csak katholikus, hanem más felekezeti internátu­sok létesítése is tervbe vanvéve_és ezek is be van­nak állítva a költségvetésbe, (ügy"van! jobb­felől) Már említettem a pártértekezleten azt, hogy több katholikus középiskola és a kassai jogakadé­mia is annak idején megszűnt, mert államositta­tott. Az autonóm középiskolák nem államosit­tattak, hanem állami, és^pedig fokozottabb állami támogatás mellett az ő exisztencziájuk biztosítva lett. Hogyha a katholikus középiskolákat oly mér­tékben segélyeztük és támogattuk volna, mint az autonóm vallásfelekezetűeket, akkor ma a tanul­mányi alap nem küzdene olyan deficzittel, mint a minővel küzd, a melynek rendezésére a vallás­alapot igénybe keU venni. De megnyugtathatom ugy a t. képviselő urat, mint a t. képviselőházat is, hogy követve lesz azon szempont, a melyet felvetett ugy gróf Károlyi Mihály, mint Lengyel Zoltán t. képviselőtársam, mert az.én törekvésem e tekintetben oda irányul, hogy a gyakorlati pá­lyákra tereitessék át az ifjúság és hogy a gimnáziu­mok szaporítása lehetőleg szisztáltassék. (Altalános helyeslés.) Kelemen Samu t. képviselőtársam elmondott beszédében arra hivatkozott, hogy a felekezeti is­kolák czimén 6,584.000 korona befektetést állítot­tam be és ennek törlesztését 200.000 koronával akarom effektuálni. Azt mondja továbbá, hogy szeretné látni azt a financzministert, a ki ezt meg tudja csinálni és nekem azt a jó tanácsot adja, hogy olvassam el a dolgokat, mielőtt aláírom és figyeljem meg az illetőt, a ki azokat odaadja alá­írás végett. Figyelmeztetem a t. képviselő urat, (Halljuk I Halljuk!) hogyha elolvasta volna a költségvetés indokolását, akkor ezt egyáltalán nem emiitette volna fel. Mit mond ugyanis a költségvetés indo­kolása ? (Halljuk !) A költségvetés indokolásának 73. lapja utolsó bekezdésében és a 74. lap elején ez áll (olvassa) : »Ezen államsegélyeknek az eddigi eljárás szerint hosszú lejáratú törlesztéses kölcsön utján való kielégithetésére, illetőleg a törlesztéses kölcsön annuitásainak fedezésére a mostani 733.585 koronán felül még 200.000 koronát állítottam be a költségvetésbe, mely összeget elegendőnek vélek arra, hogy a beruházási segély ujabb tételeinek le­bonyolításakor nem egyszerre, hanem fokozatosan felmerülő szükséglet fedezetéül szolgálhasson ; mert a dolog természetében rejlik, hogy a folyamatban levő tárgyalások lezártáig a tárcza költségvetésének jogerőre emelkedéséig : a különböző pénzintézetek ajánlatainak elbírálása után megkötendő egyezség elfogadásáig még annyi részletkérdés előzetes le­bonyolítása merül fel, hogy sem az állami támoga­tásban részesülő intézetek segélyezésének sorrend­jét, sem a segély megkezdésének pontos idejét előre eczember 19-én ; kedden. 431 meghatározni nem lehet és igy csak megközelítőleg határozható meg azon összeg, a mely különböző időpontokban már megkezdődő annuitások fede­zésére szükségeltetni fog«. Szterényi József: Ez természetes! Gr. Zichy János vallás- és közoktatásügyi minister: Arra kérem a képviselő urat, a ki engem jóakaratulag figyelmeztetett, hogy nézzem meg, mielőtt aláírok, hogy mit írok alá, hogy méltóz­tassék megnézni előbb a költségvetés indokolását, mielőtt a képviselő ur ahhoz hozzászól. (Élénk helyeslés a jobboldalon és balfelől.) Huszár Károly (sárvári) : Visszájáról olvasta ! (Derültség.) Gr. Zichy János vallás- és közoktatásügyi minister : A t. képviselő ur kifogást tett az igazgatók kinevezésének kérdését iUetőleg, és e tekintetben Bakó t. képviselőtársam is felszólalt. Tény az, hogy én a legutóbbi költségvetés alkalmával ki­jelentettem, hogy azt tervezem, hogy 15 éves tanárok neveztessenek ki igazgatókká. Ez tény, de nem gondoltam, hogy itt szószerint fogják fel­fogni ezt, hogy mindig, minden körülmények között csak olyan tanárok neveztessenek ki igaz­gatóknak, a kik legalább 15 évet szolgáltak. Ki­jelentem azt, hogy a legutóbbi költségvetés óta kinevezett tiz igazgató közül fele az idősebb tanárok közül van véve, viszont áll az is, t. ház, hogy- a kisebb vidéki városokban ujabb létesített intézetekbe nem szivesen mennek az idősebb tanárok. (Ugy van! ügy van! jobb/elől.) Sőt volt eset arra is, hogy kérték, ne nevezzük ki, mert oda nem mennek, és igy nem volt módom­ban kinevezni mást, mint fiatalabbat. Azonkívül gyakran előfordul, hogy az a fiatalabb arra az ál­lásra alkalmasabb, mint az idősebb, és itt a jövőre nézve diszpenzácziót kérek, hogyha némelykor az elvtől eltérek. (Élénk helyeslés a jobboldalon és bal­felől.) Kelemen t. képviselőtársam azt állította itt, és hivatkozott a tanáregyesület közlönyének nyi­latkozatára, hogy az állami tanárok között grasz­szál és dul a kongregácziós szellem. Őszintén meg­vallva, én eddig nem kutattam e kérdést, nem kérdeztem, ki kongregácziós tanár, ki nem az, ez tisztán mindenkinek a belügye, a melylyel fog­lalkozni nem akarok, de ezen felszólalás után vettem magamnak a fáradságot, és megkérdez­tem, hogy hány kongregácziós tanár van, és arra a meggyőződésre jutottam, hogy ezer tanárra 60 kongregácziós tanár esik, és igy nem látom lehetőségét annak, hogy ez a hatvan tanár mi­képen gyakorolhat olyan befolyást ezer tanár­társára, hogy e befolyásból ezt a konklúziót lehessen levonni. Erre azt mondom a t. képviselő urnak : »tant de bruit pour une omelette«. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Horváth Mihály t. képviselőtársam (Hall­juk I Halljuk I) nagyon melegen és érdekesen be­szélt a tanítókról, a kiknek sorsa szivén fekszik. Nos, t. ház, én az ő általa beterjesztett határozati

Next

/
Oldalképek
Tartalom