Képviselőházi napló, 1910. XIII. kötet • 1911. deczember 1–deczember 23.
Ülésnapok - 1910-317
424 317. országos ülés 1911 törvény által rájuk szabott feladatnak eleget teliessenek és az iskolát felállíthassák. Mindenesetre kérem a t. kultuszminister urat, hogy mielőtt ezt a törvényjavaslatot, ide a parlament elé hozza, bocsássa egy szaktanácskozmány elé és arra hivja meg mindazokat, a kik e kérdésben szakértők és illetékesek, elsősorban a siketnéma intézeti tanárokat — fennálló egyesületeik révén, — hiszen ők eddig is és ezután is a siketnéma-ügynek lelkes munkásai Toltak és lesznek, és remélhető, hogy rövid időn belül a a siketnéma-ügyet Magyarországon is európai nivóra fogják emelni. A költségvetést nem fogadom el. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsobalóldalon.) Beszkid Antal jegyző: Gr. Károlyi Mihály \ (Halljuk I (Halljuk!) Gr. Károlyi Mihály: T. ház! Kapcsolatosan azon törvényjavaslattal, melyet az igen t. kultuszmmister ur két uj magyarországi egyetem létesítése czéljából beterjesztett, kérvény nyújtatott be az igen t. képviselőházhoz, egy közgazdasági egyetem létesítése iránt. Ezen kérvényt a különböző közgazdasági intézetek és egyesületek irták alá, a melyek vezető szerepet játszanak Magyarországon a közgazdaság terén és mindjárt most, mielőtt tovább mennék, egy félreértést, egy tévedést kell nekem itt kikorrigálnom, t. i. azt, hogy a közkézen forgó kérvényen a »Közgazdasági Társaság« neve is szerepel, mint aláíróé, pedig a kérvényt ez az egyesület nem irta alá, az egyesület neve tehát csak tévedésből kerülhetett oda, a mit kötelességem volt felemlíteni. T. ház! Nekem jutott az a kitüntetés, hogy ezt a kérvényt nemcsak az Országos Magyar Gazdasági Egyesület nevében, de az összes aláíró egyesületek nevében is benyújtsam és kérjem ugy az igen t. kormányt, mint az igen t. házat, hogy ezt a kérvényt legyenek szívesek figyelembe venni, tárgyalni és lehetőleg rövid idő alatt elfogadni. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Ha nincs is szándékomban, t. képviselőház, a két uj egyetemről szóló törvényjavaslatot kritika tárgyává tenni, mégis kénytelen vagyok e javaslattal is foglalkozni, mert épen ez késztetett minket arra, hogy a közgazdasági egyetem felállítását sürgősen kérjük, a mi tulajdonképen régi terv, de a melynek megvalósítását most már nemcsak mint pium desideriumot, hanem mint egy, a megvalósításra érett tervet is ajánlhatunk. (Igaz! Ugy van!) A két uj tudományos egyetem létesítését voltaképen két dolog érlelte meg. Az egyik az volt, hogy ezáltal az egyetemi tanárok számára pályát akartak biztosítani, mert világosan kitűnt, hogy mig csak egy, illetve két egyetem van Magyarországon, addig igen sokan vannak, a kik az egyetemi tanári pályára tulajdonkép nem léphetnek, — tehát ebből az okból is kívánt a közvélemény uj egyetemeket felállíttatni — a másik pedig az volt, hogy óriási túltömöttséget tapaszdeczember 19-én, kedden. faltunk az egyetemeken, a mely már-már olyan arányokat öltött, hogy szinte lehetetlen állapotokat idézett elő. (Igaz ! Ugy van! a bal- és a szélsobalóldalon.) Ezen túltömöttségre vonatkozólag legyen szabad csak egy pár rövid adatot felolvasnom. (Halljuk! Halljuk! jobb felől.) Tizenhét év alatt Magyarországon az egyetemek hallgatóinak száma 5500-ról 10.000-re emelkedett s a világ összes 166 egyeteme közül a budapesti egyetem a hetedik helyet foglalja el. Ezen túltömöttség azonban t. uraim, csak papíron létezik, mert az egyetemi hallgatók nem nagyon szorgalmasan látogatják az egyetemeket (Ugy van! a bal- és szélsobalóldalon.) és az absensek száma óriási. A gyakorlati élet szempontjából improduktív pályák túltömöttségének baján csak ugy lehetne segíteni, ha az egyetemet visszaállitanók a maga klasszikus formájába, (Elénk helyeslés a bal- és a szélsobalóldalon.) hogy az egyetem ne kvalifikáljon, hanem művelje a tudományt egyedül, mint önczélt, nem pedig abból a czélból, hogy fiatalembereket az életre, a kenyérkereseti pályákra kiképezzen. (Elénk helyeslés a szélsobalóldalon.) Ha ezt meg nem teszszük, akkor hiába fogjuk a deczentralizáczió által a most létező egyetemek túltömöttséget enyhíteni, mert az u. n. lateiner-pályák túltömöttsóge nemcsak hogy megmarad, hanem óriási mértékben emelkedni is fog. (Ugy van! a bal- és a szélsobalóldalon.) Kérdem a t. házat, vájjon óhajtandó-e, hogy e lateiner pályák túltömöttsége fokoztassék és az egyetemi pályákra jelentkezők száma még szaporittassék. Nézetem szerint nem. De itt nem pusztán az én nézetemről, hanem a közvélemény nézetéről van szó, (Ugy van! a bal- és a szélsőbáloldalon.) a mely azonos az én szerény nézetemmel, arról t. i., hogy Magyarországon e téren olyan túltengés van, a melyet igazán gyorsan orvosolni kell. Magyarországon mindenki jogász, tanár, orvos vagy hivatalnok akar lenni (Ugy van! a szélsobalóldalon.) és a szülőknek legnagyobb ambicziója az, hogy diplomákat szerezzenek a gyermekeik, olyan diplomákat, a melyek, sajnos, nagyon kétes értékűek. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Hogy Magyarországon milyen óriási a túlprodukczió a gyakorlati élet szempontjából és a termelés szempontjából improduktív pályákon, arra nézve legyen szabad csak néhány példát felolvasnom. Néni leszek hosszadalmas; egész röviden fogom ezeket összefoglalni. (Halljuk! Halljuk !) E példák az ügyvédekre vonatkoznak. Mig Magyarországon 3504 lakosra, addig Ausztriában 6701, Németországban pedig csak 8789 lakosra jut egy ügyvéd. Budapesten 594, Bécsben pedig 2858 lélekre esik egy ügyvéd. Budapesten 1905-ben 1048, 1909-ben pedig 1788 ügyvéd volt, az emelkedés tehát 70%. Az ügyvédjelöltek száma 1898-tól 1909-ig 602-ről 1343-ra emelkedett, (Ugy van! balfélöl.) a mi 123%-os emelkedésnek felel meg. (Mozgás.)
