Képviselőházi napló, 1910. XIII. kötet • 1911. deczember 1–deczember 23.

Ülésnapok - 1910-317

424 317. országos ülés 1911 törvény által rájuk szabott feladatnak eleget teliessenek és az iskolát felállíthassák. Minden­esetre kérem a t. kultuszminister urat, hogy mielőtt ezt a törvényjavaslatot, ide a parlament elé hozza, bocsássa egy szaktanácskozmány elé és arra hivja meg mindazokat, a kik e kérdés­ben szakértők és illetékesek, elsősorban a siket­néma intézeti tanárokat — fennálló egyesületeik révén, — hiszen ők eddig is és ezután is a siketnéma-ügynek lelkes munkásai Toltak és lesznek, és remélhető, hogy rövid időn belül a a siketnéma-ügyet Magyarországon is európai nivóra fogják emelni. A költségvetést nem fogadom el. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsobalóldalon.) Beszkid Antal jegyző: Gr. Károlyi Mihály \ (Halljuk I (Halljuk!) Gr. Károlyi Mihály: T. ház! Kapcsolatosan azon törvényjavaslattal, melyet az igen t. kultusz­mmister ur két uj magyarországi egyetem léte­sítése czéljából beterjesztett, kérvény nyújtatott be az igen t. képviselőházhoz, egy közgazdasági egyetem létesítése iránt. Ezen kérvényt a kü­lönböző közgazdasági intézetek és egyesületek irták alá, a melyek vezető szerepet játszanak Magyarországon a közgazdaság terén és mind­járt most, mielőtt tovább mennék, egy félre­értést, egy tévedést kell nekem itt kikorrigálnom, t. i. azt, hogy a közkézen forgó kérvényen a »Közgazdasági Társaság« neve is szerepel, mint aláíróé, pedig a kérvényt ez az egyesület nem irta alá, az egyesület neve tehát csak tévedés­ből kerülhetett oda, a mit kötelességem volt felemlíteni. T. ház! Nekem jutott az a kitüntetés, hogy ezt a kérvényt nemcsak az Országos Magyar Gazdasági Egyesület nevében, de az összes alá­író egyesületek nevében is benyújtsam és kérjem ugy az igen t. kormányt, mint az igen t. házat, hogy ezt a kérvényt legyenek szívesek figye­lembe venni, tárgyalni és lehetőleg rövid idő alatt elfogadni. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Ha nincs is szándékomban, t. képviselőház, a két uj egyetemről szóló törvényjavaslatot kri­tika tárgyává tenni, mégis kénytelen vagyok e javaslattal is foglalkozni, mert épen ez készte­tett minket arra, hogy a közgazdasági egyetem felállítását sürgősen kérjük, a mi tulajdonképen régi terv, de a melynek megvalósítását most már nemcsak mint pium desideriumot, hanem mint egy, a megvalósításra érett tervet is ajánl­hatunk. (Igaz! Ugy van!) A két uj tudományos egyetem létesítését voltaképen két dolog érlelte meg. Az egyik az volt, hogy ezáltal az egyetemi tanárok számára pályát akartak biztosítani, mert világosan kitűnt, hogy mig csak egy, illetve két egyetem van Magyar­országon, addig igen sokan vannak, a kik az egye­temi tanári pályára tulajdonkép nem léphet­nek, — tehát ebből az okból is kívánt a köz­vélemény uj egyetemeket felállíttatni — a másik pedig az volt, hogy óriási túltömöttséget tapasz­deczember 19-én, kedden. faltunk az egyetemeken, a mely már-már olyan arányokat öltött, hogy szinte lehetetlen álla­potokat idézett elő. (Igaz ! Ugy van! a bal- és a szélsobalóldalon.) Ezen túltömöttségre vonatko­zólag legyen szabad csak egy pár rövid adatot felolvasnom. (Halljuk! Halljuk! jobb felől.) Tizenhét év alatt Magyarországon az egye­temek hallgatóinak száma 5500-ról 10.000-re emelkedett s a világ összes 166 egyeteme közül a budapesti egyetem a hetedik helyet foglalja el. Ezen túltömöttség azonban t. uraim, csak papí­ron létezik, mert az egyetemi hallgatók nem nagyon szorgalmasan látogatják az egyetemeket (Ugy van! a bal- és szélsobalóldalon.) és az absensek száma óriási. A gyakorlati élet szem­pontjából improduktív pályák túltömöttségének baján csak ugy lehetne segíteni, ha az egyete­met visszaállitanók a maga klasszikus formájába, (Elénk helyeslés a bal- és a szélsobalóldalon.) hogy az egyetem ne kvalifikáljon, hanem mű­velje a tudományt egyedül, mint önczélt, nem pedig abból a czélból, hogy fiatalembereket az életre, a kenyérkereseti pályákra kiképezzen. (Elénk helyeslés a szélsobalóldalon.) Ha ezt meg nem teszszük, akkor hiába fogjuk a deczentrali­záczió által a most létező egyetemek túltömött­séget enyhíteni, mert az u. n. lateiner-pályák túltömöttsóge nemcsak hogy megmarad, hanem óriási mértékben emelkedni is fog. (Ugy van! a bal- és a szélsobalóldalon.) Kérdem a t. házat, vájjon óhajtandó-e, hogy e lateiner pályák túltömöttsége fokoztassék és az egyetemi pályákra jelentkezők száma még szaporittassék. Nézetem szerint nem. De itt nem pusztán az én nézetemről, hanem a közvélemény nézetéről van szó, (Ugy van! a bal- és a szélső­báloldalon.) a mely azonos az én szerény néze­temmel, arról t. i., hogy Magyarországon e téren olyan túltengés van, a melyet igazán gyorsan orvosolni kell. Magyarországon mindenki jogász, tanár, orvos vagy hivatalnok akar lenni (Ugy van! a szélsobalóldalon.) és a szülőknek legna­gyobb ambicziója az, hogy diplomákat szerezze­nek a gyermekeik, olyan diplomákat, a melyek, sajnos, nagyon kétes értékűek. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Hogy Magyarországon milyen óriási a túl­produkczió a gyakorlati élet szempontjából és a termelés szempontjából improduktív pályákon, arra nézve legyen szabad csak néhány példát felolvasnom. Néni leszek hosszadalmas; egész röviden fogom ezeket összefoglalni. (Halljuk! Halljuk !) E példák az ügyvédekre vonatkoznak. Mig Magyarországon 3504 lakosra, addig Ausz­triában 6701, Németországban pedig csak 8789 lakosra jut egy ügyvéd. Budapesten 594, Bécs­ben pedig 2858 lélekre esik egy ügyvéd. Buda­pesten 1905-ben 1048, 1909-ben pedig 1788 ügyvéd volt, az emelkedés tehát 70%. Az ügy­védjelöltek száma 1898-tól 1909-ig 602-ről 1343-ra emelkedett, (Ugy van! balfélöl.) a mi 123%-os emelkedésnek felel meg. (Mozgás.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom