Képviselőházi napló, 1910. XIII. kötet • 1911. deczember 1–deczember 23.
Ülésnapok - 1910-310
310. országos ülés 1911 Az államköltségvetés jelentékeny mérvű emelkedése a földmivelési tárcza keretében is megnyilatkozik, a mennyiben az 1912. évi költségvetés rendes- és rendkívüli összkiadásai 97,750.086 K-t tesznek ki, a mi összehasonlítva az 1911. évi költségvetéssel, 7,276.496 K-nyi emelkedést mutat, A bevételek, melyek az 1912. évre 57,011.000 K-ban voltak felvéve, az 1911. évi költségvetésben 593.199 K-val kevesebbet tüntetnek fel, ugy hogy az 1912. évi költségvetés egy 7,869.695 K-nyi mérlegtöbbletet tüntet fel. Ezen többlet megoszlik részben a természetszerű emelkedés parancsolta kívánalmak, részben az intenzivebb gondoskodásból kifolyó nagyobb kiadások, részben az élet előírta uj szükségletek közt. Elismeréssel kell kiemelnünk, hogy az emelkedés jelentékeny része állattenyésztési és ezzel összefüggő czélokra fordíttatott. Az állattenyésztés az intenzivebb gazdálkodás egyik főtényezője, egyike azoknak az eszközöknek, melyek a nagyobb szemtermelés kérdéséhez is közelebb hoznak bennünket. Ezért nagy jelentőséggel bir, és a földmivelésügyi kormány gyakorlati érzékéről tesz tanúságot, hogy jelentékeny összeggel igyekezett mezőgazdasági munkásságunk e mezejét is emelni és erősíteni. A költségvetésnek különböző rovatainál nyilatkozik meg a földmivelésügyi kormánynak állat-, tenyésztésünk iránti gondossága. Megnyilatkozik az állami erdőknél, hol a legelőjavitás és a havasgazdasági berendezés költségeire jelentékeny többlet vétetett fel. A havasi gazdaság mikénti kezelése állattenyésztési kérdésünknek egyik főtételét képezi, mely azonban sokkal nehezebb és sokgal költségesebb, mint első pillanatra látszanék, mert azok a tényezők megteremtése, melyek e területeknek kihasználhatását lehetővé teszik, annyi költségbe és gondozásba kerülnek, hogy első tekintetre a szemlélő előtt fel sem tűnnék. Az utak gondozása, menhelyek felállítása, állatoknak vízzel való ellátása, mind olyan nagy kérdések, melyek ezrek és ezrek kiadását tételezik fel, hogy ezeket a mezőgazdaságilag nagyon használható és állattenyésztés szempontjából nagyon jelentékeny területeket az állattenyésztés czéljaira meghódítsuk. Ott van az állattenyésztési rovatban felvett "2 millió korona, mely jelentékenyen kisebb ugyan az 1910. évre ugyané czélra felvett összegnél, de a különbség csak látszólagos, ha tekintetbe veszszük, azt, hogy ezen összeg a maga egészében viszszatérités nélkül fog fordittaítni a megjelölt czélra. Ott van a közlegelők létesítésének kérdése, mely tétel a költségvetésben 500.000 koronáról 700.000-re emeltetett fel, s a mely egyike nemcsak a legfontosabb mezőgazdasági, hanem egyike a legnagyobb szoczíális kérdéseknek is, melyek e tárcza keretében szerepelnek. A közlegelők kérdésének szerencsés megoldása teszi lehetővé azt, hogy a legszegényebb munkásosztály megélhetése annyira könynyiitessék, a mennyireaiaz államnak gondozó kezédeczember 41-én, héifon. 187 tői ma várható. (Helyeslés jobbjelöl.) Nincs-"erő és nincs nagyobb támogató befolyás a szegény napszámos és munkásnép létfeltételeinek megteremtésére, mint ép a közlegelők kérdésének mennél intenzivebb fejlesztése, (Ugy van! jobbfelől.) mert azok a szegény emberek, a kik úgyszólván minden vagyont nélkülöznek, a közlegelők megteremtése által állattenyésztési ügyeikben oly segítségben részesülnek, mely nemcsak a mindennapi megélhetésüknek, hanem keresetüknek is j elentékeny forrását nyitja meg. (Ugy van! a jobboldalon.) Az állattenyésztés emelését czélzó emez intézkedések mellett természetszerűen gondoskodnia kell a földmivelésügyi kormánynak azokról a védelmi eszközökről is, melyek az állattenyésztési kérdéseknek kiegészítő részei. E részben a költségvetés jelentékeny haladást mutat, a mennyiben keres módozatokat, melyek mind az állati betegségek továbbterjedésének megakadályozására, mind pedig az állatok létszámának emelésére vezetnek. Intézkedések történtek, ezek azonban még mindig sok kívánnivalót hagynak hátra; nevezetesen az utolsó években tapasztalt száj- és körömfájás behurczolásának megakadályozására irányuló munmunkásság a román határszélen arra igyekszik, és talán részben czélt is ér, hogy a csempészet korlátozásaáltal az állati betegségeknek a behurczolása is részben csökkenjen. Az ez irányban tett állami intézkedések azonban még távolról sem érték el azt a határt, a meddig itt az állam tevékenysége szükségszerűen kell, hogy alkalmazást nyerjen; ( Ugy van ! jobbfelől.) itt további intézkedéseket kell tennünk és ez intézkedések megtételéhez reményt nyújt nekünk a földmivelésügyi kormánynak már eddig is végzett munkássága és felismertetvén a határ megőrzésének állategészségügyi szempontból való nagy j elentpsége, nem kétlem, hogy a kormány ez irányú munkálkodásának fokozása állattenyésztésünkre jelentékeny előnyöket fog magával hozni. De az állattenyésztés kérdése nemcsak a gazdaság intenzivebb kezelése szempontjából, hanem a közélelmezés szempontjából is igen fontos momentum és kell, hogy kiváló gondja legyen a földmivelésügyi kormánynak. Az 1911. évi költségvetés tárgyalása alkalmával mind a házban, mind pedig a házon kivül az egész magyar társadalmat élénken foglalkoztatta a drágaság kérdése, mely súlyosan nehezedett a fogyasztó- és különösen a városi közönségre. A kormánynak e téren tett intézkedései rövid idő alatt hatásait nem éreztethetik, hiszen a dolog természetében van, hogy ez irányú munkásságának eredményei hosszabb idő múlva fognak mutatkozni, azt azonban jelezhetem, hogy felismertetvén az ország fogyasztó lakóinak nagy igényei, a földmivelésügyi kormány részéről kellő méltánylással és kellő gondossággal intézkedések történtek arra, hogy az állatállomány szaporítása utján elérhető eredmények jótékony hatásaiban a fogyasztó közönség részesüljön. (Helyeslés jobbfelől.)' És különös tünettel találkozunk itt, ha össze24*
