Képviselőházi napló, 1910. XIII. kötet • 1911. deczember 1–deczember 23.

Ülésnapok - 1910-309

309. országos ülés Í9Í1 i csak nem is maradnak egyenlő állapotban, hanem évről-évre milliókkal emelkednek. Ez tehát további teheremelkedést fog reánk zuditani. (Ugy van! balfelöl.) De még egyet nem szabad szem elől tévesztenünk. (Halljuk ! Halljuk ! balfelől.) Az altiszti kérdésnek az a megoldása, a mely terveztetik — itt már azután mint nem katonai szakértő, mint laikus is hozzá merek a kérdéshez szólani, mert tartom magamat e tekintetben olyan szakértőnek, mint akármilyen képzettséggel biró katona . : . Sümegi Vilmos: A nemzet katonája ! Sághy Gyula: ... — mondom — az altiszti kérdésnek az a megoldása, hogy ugy akarjuk az altisztek létszámát szaporítani, hogy mintegy büntetésképen bentartjuk őket egy további harmadik évre. a legczéltévesztettebb intézkedése ennek a javaslatnak katonai szempontból is, (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) mert azt tudjuk, hogy a magyar katonaság nincs is abban a helyzetben, mivel nincs magyar nemzeti jellege, hogy nagyon vágyakoznék ott sokáig szolgálni. Ezért attól menekülni igyekszik. Ilyen intézkedés meUett a legképzettebb emberek is ugy fognak tenni, hogy magukat alkalmatlanoknak, képteleneknek fogják feltüntetni, csak azért, nehogy a harmadik évre is bentartsák őket. Az altiszti kérdésnek ezen megoldási módja által tehát nem hogy nem fog szaporodni az altisztek létszáma, hanem merem állítani, csökkeni fog. (Ugy van l a bal- és a szélsőbaloldalon.) Az altiszti kérdést tehát egészen máskép kell megoldani. Az altiszti kérdést meg kell oldani ugy, hogy a kik önként megmaradnak, szivesen tovább szolgálnak, a kikből hivatásos altisztek lehetnek, azokat különböző oly kedvezményekben kell részesíteni, a mik a katonákra eléggé ösztönző hatással fognak birhatni arra, hogy minél többen maradjanak tovább a katonai szolgálatban. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Erre katonai szakértők nyilatkozatai szerint azonban további évi 20—24 millió költségtöbblet kívántatnék és ebből reánk ismét 8—10 millió korona esik évenként. Már pedig ez elől nem lehet kitérni. Az a kormány és az a párt, a mely e javaslatot előterjeszti, védelmezi és elfogadja, ha majd sikerülne azt törvényerőre emelni, hiába hivatkoznak majd arra, hogy nem vállalkozott ezen további költségszaporitásra ; mert ez már az ország érdekében is lehetetlen lenne, hogy ha már a nagy áldozatot meghoztuk, ne dobjunk ki hiába száz meg száz milliókat, mert hiszen megfelelő altisztek nélkül a hadsereg harczképessége nullává sülyedne. (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Nem lehet tehát azt mondani, hogy több költségre nem vállalkoztunk, mert méltán foga hadvezetőség rámutathatni, hogy hiába dobjuk ki a száz és száz milliót, ha a kisebb költséget megtagadjuk. Ez elől kitérni tehát ennek a kormánynak és t. túloldalnak nem lesz lehetséges. (Halljuk! a bal- és a szélsőbaloldahn.) zzember 9-én, szombaton. 171 Es hogy a katonai terheknek ez az óriási emelkedése már most is mennyire elsorvasztja belső fejlődésünket és hogy a belső szükségletek fedezetét ez mennyire megakasztja, arra nézve csak egy példát hozok fel, a mivel majd a kultuszbudgetnél bővebben is fogok foglalkozni. Sümegi Vilmos: A tanítói fizetéseket gyarapítsák, ne a csatahajókat! (Zaj.) Mártonffy Márton : Mi az ? Sümegi Vilmos: A tanítói fizetéseket szaporítsák, ne a csatahajókat! Klín Béla : A tanítókat fizessék tisztességesen. Éheznek ! (Felkiáltások a jobboldalon: Nem áll!) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Sümegi Vilmos: Igenis, azt kell gondolkozás nélkül megszavazni! Sághy Gyula: Felhozhatom példaképen egy pozsonymegyei államilag segélyezett községi iskola költségvetésének dolgát. A költségvetést már az 1872—3-iki iskolai évre a minister jóváhagyásával 984 koronában lett végleg megállapítva. Most a községi iskolaszék 986 koronában, tehát két koronával nagyobbra irányozta elő a költségvetést, mint azelőtt negyven évvel volt. És mi történt ? Igazán csak a legridegebb, el nem odázható szükségletek keretében mozgott ez a költségvetési előirányzat és mindenki beláthatja, hogy két korona emelkedés negyven év múlva vajmi csekély, a mikor a drágaság emelkedése, az iskola természetszerű fejlődése, a tanulók számának folytonos szaporodása folytonos költségemelést igényelne, ez a két korona igazán nincs arányban a fokozódott szükséglettel; de azért a kultuszministerium az előirányzatot leszáüitotta 775 korona 20 fillérre, tehát több mint 200 koronával. így akarják csippcsupponkint a kultúrától elvonva, összehozni a katonai molochnak szükséges milliókat. Sümegi Vilmos." Pedig ez az igazi nemzeti hadsereg ! Farkas Pál: Senki sem vonja kétségbe ! Lovászy Márton : Csak a pénzt vonják el ! Farkas Pál : Mi is ugy érzünk a tanítók iránt, mint önök ! Lovászy Márton : Olvastuk a munkapártban tartott beszédet. Elnök (csenget.) : Csendet kérek ! Ne méltóztassanak párbeszédet folytatni. Sághy Gyula: Mondom, mivel e kérdéssel a kultuszbudgetnél bővebben fogok foglalkozni, ezt csak illusztráczióképen hoztam fel, hogy a katonai terhek mennyire nehezítik a többi szükséglet fedezését. (Halljuk! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ilyen viszonyok közt, mikor ezek az óriási financziális terhek az országot gazdasági összeroppanással fenyegetik, könnyen azt idézhetik elő, hogy majd épen furcsa módon váük a nagy hadsereg, de minden hadsereg nélkülözhető.vé és feleslegessé, mert nem lesz már mit megvédeni (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) és nem lesz mivel fenntartani a hadsereget még béke idejében sem, — azt hiszem, hogy a ki e felett komolyan gondolkozik, annak nem nehéz az elhatározás,, hogy.a 22*