Képviselőházi napló, 1910. XIII. kötet • 1911. deczember 1–deczember 23.
Ülésnapok - 1910-308
308. ORSZÁGOS ÜLÉS 1911 deczember 7-én, csütörtökön, Návay Lajos elnöklete alatt. Tárgyai: A legutóbbi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. — Elnöki előterjesztések, ségvetés részletes tárgyalása. (Kereskedelemügyi tárcza.) Az 1912. évi állami költA kormány részéről jelen vannak: Lukács László, Beöthy László, gr. Serényi Béla, Székely Ferencz, Hazai Samu ministerek, Stettina József államtitkár. (Az ülés kezdődik d, e. 10 óra 30 perczkor,) Elnök : T. ház ! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Szász Károly jegyző ur fogja vezetni; a javaslatok meüett felszólalókat Kudnyánszky György jegyző ur, az azok ellen felszólalókat pedig Hammersberg László jegyző ur fogja jegyezni. Méltóztassanak meghallgatni a múlt ülés jegyzőkönyvét. Szász Károly jegyző (olvassa az 1911. deczember 6-án tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök : Kérdem a t. házat, van-e valakinek észrevétele a jegyzőkönyv ellen ? (Nincs !) Akkor a jegyzőkönyvet hitelesítettnek nyilvánítom. Bemutatom a t. háznak a kir. Curia ítéletét, mely szerint a Konyovits Dávid országgyűlési képviselő választása ellen beadott kérvényt elutasította. Tudomásul szolgál, és minthogy Konyovits Dávid országgyűlési képviselő ur választása ellen panasz vagy kifogás nem tétetett, a nevezett képviselő ur a házszabályok 114. §-a alapján a végleg igazolt képviselők jegyzékébe iktattatik. Bemutatom Vas vármegye közönségének feliratát a tisztviselők nyugdíjügyének rendezése tárgyában. Elnöki előterjesztésem : a ház a bemutatott feliratot a házszabályok 242. §-a alapján a kérvényi bizottsághoz áttétetni rendek. Következik napirend szerint az 1912. évi állami költségvetés, nevezetesen a kereskedelemügyi tárcza (írom. 418) költségvetésének folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik ? Rudnyánszky György jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő : T. képviselőház ! A kereskedelmi tárcza költségvetésénél a reális életnek valóságos problémái jelentkeznek. A minap bevonult ide a szocziálpolitikának szelleme is ama látünő beszéd nyomán, a melyet Hegedüs Kálmán igen t. barátom tartott a munkásbiztositás kérdésében. Én is a magam részéről ezt a szellemet ápolni és melengetni óhajtom. Azt hiszem, a munkásjóléti intézmények létesítése és a szocziálpolitika szellemének megvalósítása nemcsak a humanizmusnak kérdése, hanem közgazdasági érdek, pénzügyi érdek, az államnak elsőrangú érdeke. A tőke abban a helyzetben van, hogy megvédheti magát: a munkaerőt, a munkaképességet nekünk kell törvényes intézményekkel és biztosítékokkal ellátnunk, (ügy van ! a középen.) T. képviselőház! Mindenek előtt méltóztassék megengedni annak kijelentését, hogy — bár nem érzem magam hivatottnak, de elkerülhetetlen, hogy beszéljek a dologról — a kormány ezen a téren semmiféle hibát és mulasztást nem követhetett el; nincs is módja, hogy magához a kérdéshez hozzászóljon, magába a kérdésbe belenyúljon. Csakis arról lehet szó, hogy majd revideálja a törvényt, hogy uj törvényt alkosson ; de a meglévő törvény alapján egyszerűen ki van zárva, hogy a kormány ezen a téren valamit csinálhasson. Jól tudjuk azt különösen mi, a munkásügyi bizottság tagjai, hogy az igen t. kereskedelemügyi minister urnak nagynevű elődje, Hieronymi Károly mennyire csüngött ezen a kérdésen, mennyire meg akarta oldani ezt. Egy öreg embernek szinte csodálatraméltó érdeklődésével figyelte, vizsgálta a dolgokat s akarta megcsinálni a törvény revízióját, de a fizikai halál őt, fájdalom, ebben megakadályozta. Az igen t. kereskedelemügyi minister ur még alig melegedett meg a helyében, módja sem volt ahhoz, hogy körülnézzen ebben a dologban, tehát lehetetlenség ő tőle azt kívánni, hogy a törvénynek revíziójával már most előálljon. (Igaz 1 Ügy vasn ! jobbfelöl.)
