Képviselőházi napló, 1910. XIII. kötet • 1911. deczember 1–deczember 23.

Ülésnapok - 1910-307

307. orsiágos ülés 1911 Hogy ennek daczára micsoda indokok vezé­relték a kormányt, a mikor szívósan ragaszkodott a nyári tárgyalások erőszakolásához, arra vo­natkozólag többféle nézet merült fel. (Halljuk! balfelől.J Apponyi Albert igen t. képviselőtársunk abban a nézetben van, és felszólalásában azt jelentette ki, hogy a kormány minden esetre abból a czélból erőszakolta a nyári tárgyalást, hogy fel­használva a nemzetnek elernyedését, és ehhez még felhasználva a nyári tárgyalásnak már magá­ban véve is óriási nehézségeit, igy rohanja meg váratlanul az ellenzéket, s úgyszólván harczkép­telenné tegye és keresztülerőszakolja a nem nagyon népszerű törvényj avaslatot. Részemről, bocsánatot kérek t. képviselő­társamtól, nem osztozom az ő nézetében, mert lehetetlennek tartom azt, hogy a kormány ilyen rövidlátó politikát folytasson. Hiszen ha pusztán csak a ministerelnök úrról volna szó, még érteném a dolgot. Ö először is nem fajmagyar ember, másod­szor pedig közéleti működésének túlnyomó részét nem itt, hanem Horvátországban töltötte el, a mint akkor mondták, a magyar állami eszme védelmében, a mely működése azonban, mint utó­lag kiderült, nagyon kevés eredménynyel járt. Sümegi Vilmos: Látjuk ! Bizony Ákos : Ha pusztán ő róla volna szó, aláírnám ezt a nézetet, de ott vannak a kormány többi tagjai és ott van a hátuk mögött a nagy nemzeti munkapárt, a melynek soraiban kiváló államférfiak vannak, a kik ismerik a nemzet gondolat- és érzelmi világát, tudják azt, hogy a magyar ember miként okoskodik, ezeknek tehát tudniok kellett azt, hogy az akczió reakcziót szül, hogy a nyári tárgyalás erőszakolása szükség­képen belekergeti az eUenzéket az obstrukczióba. ( ügy van ! balfelől.) Belekergeti, mert hiszen az iránt senkinek sem lehet kétsége, hogy az ellenzékre nézve a véderőj avaslatoknak örvid időn belül való keresz­tülbocsátása, sima megszavazása az erkölcsi csőd­del lett volna egyjelentőségü. (ügy van ! a szélső­baloldalon.) Az ellenzék semmi körülmények közt túl nem élhette volna azt, ha épen ezen a kardi­nális ponton, a melyre ugy a nemzet, mint maga a függetlenségi párt a legnagyobb súlyt fekteti, nagyobb, behatóbb, hosszú ideig tartó vita nélkül engedte volna át ezeket a javaslatokat. Már pedig épen azokból az okokból, a melyeket fel­hoztam, nyáron, júliusban, augusztusban beható tárgyalást tartani, tisztán beszédekkel, szónokla­tokkal • a törvényjavaslat megszavazását akadá­lyozni, azt hiszem, a lehetetlenséggel lett volna határos, (ügy van! a szélsőbaloldalon.) A kormánynak tehát tisztában kellett volna lennie azzal, hogy a nyári tárgyalás és a technikai obstrukczió szükségképen két olyan dolog, hogy az egyik okvetlenül maga után vonja a másikat. (ügy van! a szélsöbaloldalon.) Épen azért nekem az volt a nézetem, részben még most is az, hogy a kormánynak az volt épen a szándéka, hogy bele­kergessen bennünket a technikai obstrukczióba, deciember 6-án, szerdán. Ibi mert talán nem tartott még bennünket eléggé le­törötteknek, azt gondolta, hogy jó lesz még egy választást tartani és egy kicsit még jobban meg­tizedelni az ellenzék sorait, esetleg talán meg­ismételni november 18-ikát. Sümegi Vilmos: Ez az ! Glieth Gyula : Bizony, nem ez az. Sümegi Vilmos : Ez kellett volna sokaknak ! Nyíltan hirdették ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Bizony Ákos: Én nem tudom, mert hiszen gondolatolvasó nem vagyok, hogy tulaj donképen mi vezérelte a kormányt, csak kombinálok, de más eredményre jutni nem vagyok képes, mert más észszerű magyarázatát a dolognak nem ta­lálom, (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Antal Géza képviselő ur hivatkozik arra. hogy 1861-ben Deák Ferencz második feliratát szintén augusztusban tárgyalta a ház és 1868-ban a véderő­javaslatot szintén júliusban és augusztusban tár­gyalta. Kétségkívül igaz. de lehet-e a mostani viszo­nyokat az akkoriakkal egy színvonalra helyezni ? Mi volt 1861-ben ? 10 esztendei abszolutizmus után végre szóhoz jutott a nemzet. A képviselőház alig tudta elpanaszolni azokat az óriási sérelmeket, a melyeket a nemzet 11 éven keresztül tűrni volt kénytelen. Mélyreható, nehéz közjogi harczok foly­tak a képviselőház, illetőleg az ország és a király közt. Hogy ilyen viszonyok mellett nem zúgolódott senki a felett, hogy Deák Ferencz felirati javas­latait augusztusban kell^tárgyalm, az nagyon ter­mészetes. De 1868-ban is mik voltak a viszonyok í 1867-ben végre bizonyos megegyezés jött létre ki­rály és nemzet között. Sümegi Vilmos : Mert Königgrätz volt előtte ! Bizony Ákos: Ezer és ezer^dolog várt ren­dezésre, a képviselőháznak ideje pedig már meg­lehetősen kevés volt, hiszen méltóztatnak tudni, akkor még csak három éves cziklusok voltak, a képviselőház 1865-ben ült össze, tehát 1868 volt az utolsó év és akkor még rengeteg tennivaló volt. Hiszen akkor kellett rendbehozni dolgainkat, bel­ügyi kérdéseinket, a dinasztiával, Ausztriával, a horvátokkal, a nemzetiségekkel való dolgokat mind akkor kellett elintézni. Nagyon természetes tehát, hogy akkor nem nézhettük azt, meleg van-e vagy nincs. De azt hiszem, most ezeket a körül­ményeket indokul felhozni, talán még sem egészen lehet, (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Sümegi Vilmos : Akkor a nemzet érdeke volt, most a hatalom érdeke. Bizony Ákos: A t. kormány arra hivatkozik, hogy ezek a javaslatok annyira sürgősek, hogy ezekkel lehetetlenség várni a rendes őszi időszakig. Mi (most deczemberben vagyunk, t. ház, és azt hiszem, hogy még eddig semmiféle kár abból nem származott az országra, hogy ezek a javaslatok megszavazva nincsenek. (Igaz! ügy van! a bal­és a szélsöbaloldalon.) De hiszen nyilvánvaló volt, hogy mi hiába szavazzuk meg ezeket a javasla­tokat nyáron, hiszen az osztrák képviselőház

Next

/
Oldalképek
Tartalom