Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.
Ülésnapok - 1910-277
277. országos ülés 1911 a mely személyekhez és nevekhez van ugyan kötve, de ezek a személyek és nevek már fogalmakká váltak, és a mely olyan időkhöz fűződik, a melyeknek emléke mindnyájunk előtt szent. Nem akarok szemrehányást tenni a honvédelmi minister urnak, nem is az ő hivatása, a ministerelnök ur hatáskörébe tartozik a 48-as honvédekről való gondoskodás. Gyengéd epizódja mindannak, a mit elmondani kellene, de egy mód volna arra, hogy hozzáférkőzhessék a nép rokonszenvéhez, a melyet keres, mert hiszen maga is érzi, hogy mennyire gyenge, ha a nemzettel szemben izolálva van. Keresse ezt azon a módon, hogy fokozza a bajtársi szellemet, és engedjen utat a kegyeletnek ezen hősök iránt. Napról-napra halnak el ezek az öreg honvédek : valamennyi élő tanuja rég múlt szép időknek. Mibe kerülne az, ha egy honvédszakasz kivonulna az öreg honvédek temetésére s ott tisztelegve, a katonát megillető diszlövést megadná % Szegény öreg honvédeinket szanaszét, elszórva temetik különféle köztemetőkbe, egyszerű faragatlan fejfa alá. Vájjon nem lehetne-e számukra a főváros környékén megfelelő szép temetkezőhelyet keresni, a hová haló csontjaikat összegyűjtsük s helyt adnánk ott annak a hősnek is, a ki a martiromság kinjait szenvedi hosszú évtizedekenkeresztül? Azt hiszem, tartozunk nekik azzal, hogy összegyűjtjük csontjaikat egy közös temetőbe, hol együtt legyenek ott a közvitéz és az évtizedeken át talán tulszigoruan megitélt — vezér. Ezzel expiálhatnók a multat, eleget tehetnénk a kegyeletnek, kit eg3dioron sokan elitéltek, de ők el nem élték sohasem. En részemről azt hiszem, hogy a nemzeti érzés nevelése magának a hadseregnek érdeke, mert hiszen csak ebből meríthet erőt katona, a kire ma emberfeletti munka vár. Embert kell nevelni, mert hiszen az állati ösztön csakhamar felmondja a szolgálatot; az állat sohasem tud eléggé hős lenni, akármilyen vérengző legyen, szükség esetére meg tud alkudni a helyzettel. Lelkesedni csak az ember tud, embert nevelni pedig mélységes s hazafias érzések nélkül alig lehetséges. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Szabad legyen ezek után a javaslatnak egy másik részére is kiterjeszkednem, az altisztképzésre, illetőleg a javaslatnak azon mindnyájunk által hiányosnak talált intézkedéseire, a melyek a harmadik évi szolgálatra vonatkoznak. Legyen szabad talán javaslatba hoznom, hogy azok részére, a kiknek nincs megadva az egyéves önkéntesség joga, de hazulról műveltetettek vagy egyénileg művelődtek, adasék meg a mód arra, hogy mintsem ők végigszenvedjék az ujonczképzés s a katonai szolgálat első hónapjainak sokszor megszégyenítő munkáit, a melyet némelyek, a kik nem képesek kellően disztingválni, annak tekintenek, hogy a tényleges szolgálat előtt 6—8 hónappal jelentkezzenek egyesek szolgálatra. Számolni kell a tömegek pszichológiájával, az egyes emberek nemes hiúságával és akkor bizooktőber 27-én, pénteken. 63 nyara igen sokan lesznek, a kik szívesen jelentkeznek szolgálatra valamivel előbb csak azért, hogy akkorára, mikor bajtársaik is bevonulnak, már mint altisztek üdvözölhessék őket, mint altisztek álljanak a sorba, és mint ilyenek tegyenek szolgálatot. Azt hiszem, egy jó részét az altiszteknek már így is be lehetne szerezni a nélkül, hogy a tárczát nagyon megterhelnénk, sőt azt hiszem, ez csak előnyére válnék a tárczának is, mert az előleges Idképzés ily módon kevesebb költségbe kerülne, mint a mai harmadik esztendő, a hol már az illető altiszt fizetése nagyobb kell hogy legyen. Kérem továbbá, ha lehetséges több figyelemre méltatni az iparososztályt. Az iparosok a kiképzés után műhelyekbe szoríttatnak és alig van alkalmuk, hogy az altiszti rangot elérhessék. Pedig az a munka, a mit ők végeznek, az az mtelligenczia, a melylyel szolgálják a hadsereget, szintén megérdemli a különleges figyelmet s azok az emberek, kik ezt a munkát végzik, azt, hogy az altiszti ranggal honoráltassanak. Egy hang (a szélsőbaloldalon) : Kapnak azok csillagot ! Kovácsi Kálmán : De csak nagyon kevesen. A föld népe pedig a harmadéves szolgálattól az egész vonalon megkíméltessék, annál inkább, mert példák bizonyítják, hogy ugy a lovasságnál, mint mindenütt másutt teljesen elegendő a két esztendő. ......) Hajlandó volnék ezen a címen a létszámot is felemelni, de csak ha mindenütt — a haditengerészetet kivéve, mint a hol mindig teljes kell, hogy legyen a hadilétszám — behozatnék a kétesztendős szolgálat. Ha a kétéves szolgálat kielégítő a gyalogságnál és az volt a honvéd lovasságnál is, akkor azt hiszem, lehetséges ez az egész vonalon is. Több érzést, több magyar szivet és több magyar lelket kell a hadseregbe vinni. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ha a hadsereg népnevelő intézménynek mondj a magát, akkor vezérelje ugyanaz a szellem, a mely vezérli a mi népiskoláinkat és ha a hadsereg kiegészíti a mi nemzeti munkánkat, a melyet mi a népiskolákban megalapoztunk s igy betetőzi a magyar nemzeti nevelést, akkor igenis, szolgálatot tett nekünk ez az intézmény, a melynek különben a magyar nemzet semmi tekintetben nem veszi hasznát. (Zaj jobbjelől.) Mert nekünk nincsen hódító politikánk ; nekünk a védelemre elegendő a mi haderőnk, és hogyha ez a haderő egy dologban segítségünkre volna, hogy t. i. nyelvében magyar lévén, kiegészítené és betetőzné a mi megalapozott munkánkat, a melyet a népiskolákban kezdtünk meg ; ha segítségünkre lenne ez a hadsereg abban, hogy mi meghódítsuk nem a belső ellenségeinket, hanem fel« szívjuk az idegen elemeket; ha segítségünkre lenne ilyen értelemben meghódítani másodszor is Magyarországot ugy, hogy ne 20 millió lakos lakja csupán ezt az országot, hanem idők fotytán, 50 vagy 100 esztendő múlva : 20 millió magyar, (Éljenzés a