Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.
Ülésnapok - 1910-277
277. országos ülés 1911 (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Következnék a névszerinti szavazás Esztergom vármegye feliratára vonatkozó elnöki javaslat és Vertán Endre képviselő urnak ezzel szemben beadott elleninditványa felett, azonban jelentenem kell a t. háznak, hogy Vertán Endre képviselő ur hozzám intézett levélben ugy ezen kérvényre, mint a napirend következő pontja alatt foglalt kérvényre vonatkozó elleninditványát viszszavonta. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) É szerint a névszerinti szavazás szüksége mindkét kérvényre nézve elesvén, kimondhatom a ház határozataképen, hogy ugy Esztergom vármegye felirata, mint a Budapesten, a Hungária-köruton tartott néj)gyülésnek kérvénye az elnöki javaslat értelmében előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a kérvényi bizottsághoz utasittatik. Most következnék a napirend értelmében a névszerinti szavazás a további kérvények felett, a melyekre nézve szintén elleninditvány nyújtatott be, azonban jelenthetem a t. háznak, hogy Preszly Elemér kéj)viselő ur, a kitől az elleninditványok származnak, a najűrend 6—17. pontjai alatt foglalt kérvényekre vonatkozó összes elíeninditványait visszavonta. (Helyeslés.) E szerint a névszerinti szavazás szüksége ezekre a kérvényekre nézve is elesik és igy a ház határozataképen mondhatom ki, hogy Békés vármegye közönségének felirata, Eiume város közönségének felirata, továbbá Békés vármegye, Sopron vármegye s Árva vármegye közönségének felirata, Fiume város közönségének másik felirata, továbbá a bősárkányi, az egyedi, a magyarkereszturi, a rábaszováti, a szilsárkányi és a vági gazdaszövetségeknek kérvényei mind az elnöki javaslat értelmében előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Ezzel elérkeztünk a napirend 18. pontjához, vagyis a véderőről (írom. 276., 356. sz.) szóló törvényjavaslat általános tárgyalásának folytatásához. Ki a következő szónok ? Beszkid Antal jegyző: Kovácsi Kálmán! (Halljuk I Halljuk!) Kovácsi Kálmán : T. Ház ! (Halljuk !Halljuk I) Minden félreértés kikerülése végett sietek (Halljuk f Halljuk!) — csatlakozva a véderővita összes szónokaihoz — kijelentem, hogy én is az általános lefegyverzésnek és az örök békének vagyok hive és szószólója . . . (Általános helyeslés.) Vermes Zoltán : Nem is volna jó pap! Kovácsi Kálmán : ... ép ugy, mint mindenki más. Addig is azonban, míg a népek milliói állig felfegyverkezve kénytelenek őrizni a békét, addig is nemcsak, hogy megengedem, sőt a legnagyobb készséggel elismerem szükségességét a haderő fejlesztésének, nemcsak, hanem elismerem annak sürgősségét is. Ebben teljesen egyetértek a véderőj avaslattal és az egész túloldallal. A kivitel kérdésében, annak megoldásánál a különbség azonban abban élesedik ki közöttünk, hogy a október 27-én, pénteken. 59 mig önök a haderőt a hadsereg létszámának emelése révén kivánják gyarapitani és növelni, addig én inkább a meglévő emberanyagnak intenzivebb nevelése, jobb kihasználása révén romélem és hiszem ezt minden nagyobb áldozat nélkül is elérhetőnek és biztosithatónak. (Helyeslés balfelől.) ^ Kun Béla: Nemzeti tartalmat vigyenek bele a hadseregbe ! Kovácsi Kálmán : Maga az a szomorú tény, hogy negyven év alatt mintegy 27%-kai romlott meg az ujonczok anyaga, kétessé teszi a létszámemelés teóriájának értékét, gyakorlati helyességét. (Helyeslés balfelől.) Tekintettel arra, hogy a jelenkor háborúi sokkal nagyobb nélkülözésekkel és fáradozásokkal terhelik és sújtják a mostani katonát, azt hiszem, hogy inkább az emberanyagnak okszerű és tervszerű megedzésére, mintsem a létszám emelésére kellene súlyt helyezni. (Igaz! Ugy van 1 balfelől.) A testedzés és kellő előképzés ma nélkülözhetetlen előfeltételei a hadsereg sikeres működésének. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Az újkori harczossal szemben a mai hadviselés igen sok, igen különféle igényekkel lép fel, ugy hogy az kellő előképzettség nélkül ezeknek megfelelni képtelen. Sőt a kétévi szolgálatban a lövészképzés el sem képzelhető ennek előleges szorgalmazása nélkül. Azt máskéj:) elérni nem is lehet, mint, ha az ifjak már serdülő koruktól kezdve nyernek odahaza ebben kiképeztetést és a hadseregbe már mint értelmes lövészek vonulnak be s ők oda az iskolából, avagy az erre a czélra szervezett egyesületektől magukkal hozzák a szükséges előismeretet. Ez azonban csak akkor és csak ugy képzelhető el, ha az előkéjDzés nagy munkájában egyesül az egész magyar társadalom és teljes jóindulattal karolja fel e kérdést a család és az iskola. (Igaz! Ugy van ! a baloldalon.) Örömmel üdvözlöm a minister urat, mint a ki, érdemekben gazdag elődeinek nyomába lépve és felismerve ez igazságok értékét, mindent megtesz, hogy ez az előképzés lehetőleg fokozatosan és minél szélesebb körben történjék meg. (Helyeslés.) És a magyar társadalom ehhez készséggel járult hozzá, a minister ur intenczióit szíves készséggel igyekszik megvalósítani, s mikor Szemere Miklós a czéllövészet fejlesztésére szólította fel a magyar társadalmat, csakhamar jelenkezett a zilahi, a miskolczi református gimnázium, az erdélyi katholikus státus hét gimnáziumának igazgatótanácsában gróf Mailáth Gusztáv püspök, a kik felkérték a ministert arra, hogy őket az ifjúsági katonás nevelésében támogatni szíveskedjék. 1906 végén már 1900 középiskolai fiatal ember nyert e tekintetben kiképzést ; 1908-ban már 3800-on felül és ma elmondhatjuk, hogy az önkéntességre jogosult ifjuságnak több, mint 60%-a bir már oly előismerettel e téren, mely bevonulásakor, mint nagyon értékes tudás válik gyümölcsözővé és továbbfejlesztésüket és oktatásukat megkönnyíti és intenzivebbé teheti. (Helyeslés balfelől.) j , 8*