Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.

Ülésnapok - 1910-300

3ÖŰ. országos ütés 1911 Nagyon sajnálom, hogy igen t. képviselőtársam az általánosság, terén mozgott határozati javasla­tával ; én azt kértem volna az ő helyén és azt.is kérem, hogy még mielőtt megcsinálják a fővárosi törvény revízióját, csináljanak meg hármat : csi­nálják meg az általános, egyenlő választójogot, töröljék el a virilizmust és rendezzék újra, szigo­rúbban az' összeférnetlenséget, a mely követelés ebben az albizottsági javaslatban szintén a legna­gyobb szigorúsággal és részletességgel van ki­domborítva és hangoztatva. Nekem az lett volna álláspontom, mert én különböző közigazgatási kérdésekkel összezavartatni a főváros közgyűlésé­nek szervezetét nem engedném. Bármilyen 'lehet a fővárosnak belső, közigazgatási szervezete, ,az, hogy a közgyűlés miként választassák meg, hogy a virilizmus eltöröltessék, hogy ez a közgyűlés nem­csak lélekben, nemcsak irányban, hanem a maga alkotmánya szerint is a főváros népével teljesen egybeforrjon : ez a nagy közigazgatási kérdésektől elválasztva és prius szerint is teljesen megold­ható. T. képviselőtársam tehát legkevésbbé sem ijesztget bennünket, hanem azokat a minta­polgárokat, a kiket dicsőitett, egy kissé hiányos történetírással. Királyi Páltól Bárczy Istvánig közben még volt valami, voltak epigonok, talán ezek vagyunk mi is, de kezdünk egy korszakot. Talán azon epigonokról is jó lett volna megemlé­kezni a történetírás teljessége kedvéért ; azok féltek a választói jog kiterjesztésétői, a virilizmus eltörlésétől, bár voltak köztük férfiak akkor is, a kik a virilizmus eltörlése mellett foglaltak állást. Édes emlékeim közé tartozik, a mikor nobel einundzwanzig-nak hívtak berniünket, a kik azt kértük a Széli-kormány idejében, hogy az ország­gyűlési és a községi választói jog közötti differen­cziát enyésztessék el egy egyszakaszos novellával : hogy minden országgyűlési választó egyúttal tör­vényhatósági választó is legyen, és igy vessünk véget a komédiának, a visszaélések lehetőségének. Akkor 22-en voltunk a közgyűlésen és a minta­polgárok sorából felénk hangzott a gúnyolódó kiáltás ; nobel einundzwanzig ! Hát nobel volt ez a felkiáltás, és azok, a kik kiáltották, talán a budarjesti nobilisek voltak, (Zajos derültség.) a kik­nek elmúlását siratja igen t. képviselőtársam '? Igen, Királyi Pálnak és mindazoknak, a kik az 1872: XXXVI. t.-cz. megalkotása alkal­mával e fővárost a nagy városok sorába be­vezették, én a hazafias érdemeit, a város körül szerzett érdemeit legnagyobb mértékben elisme­rem. És én itt nem akarok a multak kompro­niittálásával vagy a múlt érdemek lekicsinylé­sével a jelen számára babérkoszorúkat fonni, t. képviselőtársam azonban ma mindenben csak árnyékot, csak sötétséget lát, Budapest erköl­cseinek rettenetes sülyedését is felhasználja, pedig, higyje el a képviselő ur, a Tkaisz-korszak óta erkölcseinkben határozottan csak javultunk és nem sülyedtünk (Élénk derültség.) és feltét­lenül javulni fogunk ezentúl is, és én nem hi­EÉPVH. NAPLÓ 1910 —1915. XII. KÖTET. november 28-án, kedden. 489 szem, hogy igen t. képviselőtársam, a ki hazafi­sági leczkéket is adott Budapestnek, szolgálatot tett az országnak azzal, hogy Budapestet ugy állította be, mint a csalásnak, az erkölcstelen­ségeknek, a bűnöknek rettenetes nagy fertőjét, ugy hogy Magyarországnak bármely ellensége nem kell hogy egyebet tegyen, mint egyszerűen forrásul használja fel a t. képviselő ur beszéd­jét, (Igaz! Ugy van! jobbfélol.) bár nem tar­tozik a törvényhatóság keretébe sem a porno­gráfia feletti felügyelet, sem egyáltalában más ilyesmi — mert ezekre ingerencziánk nincs. És én mégis nyugodtan válaszolhatom t. képviselőtársamnak, hogy Budapest ebben is sokkal jobb, mint a hire, és még napról-napra jobb lesz. (Igaz! Ugy van! jobbfélol.) És biz­tosíthatom, hogy Berlinnel, Bécscsel is, és bár­mely külföldi várossal az erkölcsök tekintetében kiállja a versenyt. (Igaz / Ugy van! a jobb­oldalon és a középen.) A különbség csak az, (Halljuk! Halljuk!) hogy külföldön nem látjuk azt a jelenséget, hogy az országnak van egy fővárosa, melyet mindenki nagy köpőládának tekint; (Igaz! Ugy van! a jobboldalon és a középen.) nem látjuk azt, hogy van, a ki ellenzékiség és más téren nem tudja megmutatni — mert ilyen spéczies is van — minthogy a végletekig hive a kormány­nak, de vigasztalásul szabadon szidja a fővárost. (Igaz! Ugy van!) Kos hát ezen a ponton min­denki szabadnak érzi magát, ha Budapest le­gyalázásáról van szó és alkalmazza a porosz közmondást: Werd' ich mir auch erlauben! (Zajos derültség és taps a jobboldalon és a középen.) Bocsánatot kérek, külföldön nem talál­kozunk azzal a jelenséggel, hogy a hazafiság nevében örökön-örökké gyűlöletes kritikát hallunk a metropolis ellen, az ország fővárosa ellen. (Igaz! Ugy van! jobbfélol.) Tessék a mi személyeinket a legszigorúbb bírálat alá venni, tessék minket akár gyűlölet­tel is üldözni, de végre is ez a főváros nem a mienk, az itt lévő intézmények nem a mi intéz­ményeink, az a kommunizálás, a. mit mi elvé­geztünk, hogy egy kapitalizált város helyett egy kommunizált várost fogunk átadni utódainknak, mindez a mi utódaink javára esik, minket tehát lebecsülhetnek. Ickritizálhatnak, de az ország fővárosát, annak lakosságát, népét csak azért, mert minket követ, miért becsmérlik, miért gyanúsítják, miért támadják meg )iazafiságában és értékében, (Igaz! Ugy van! Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) és miért akarják másodrendű polgárokká degradálni? Bocsánatot kérek, bármiféle nagy metro­polisban fordul meg az ember, mindenütt lát nemcsak hazafiságot, lát egy helyi hazafiságot is, a mit local patriotizmusnak neveznek. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Lát az ember egy helyi hazafiságot, a mely 1 jelenti a röghöz való tapadottságot a városi 62

Next

/
Oldalképek
Tartalom