Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.

Ülésnapok - 1910-300

300. országos ülés 1911 nooember 28-án, kedden. 471 és részt vettem humanitárius működésében is. Midőn egyházi hatóságomnak ez tudomására jött, felszólított, hogy nyilatkozzam, és én a nagy nyilvánosság előtt tisztáztam ezt az ügyet, érte az egyházi czenzurát elviseltem. Mint pajjnak, mint kereszténynek, minden megtévedett emberrel szemben kötelességem a krisztusi szellem alapgondolatánál fogva, hogy felemeljem a megtévedtet; de nem az, hogy valaki egy teljes elégtételszolgáltatással, penitencziális és fegyelmi téren egyházilag is elintézett dolgot folyton felmelegítsen azért, (Nagy zaj. Felkiáltások: Ugy van! Ugy van !) hogy azzal nekem kellemetlenkedjék. Ez határozottan csúnya dolog, t. ház. (Taps a jobboldalon.) Farkas Pál: En nem tudtam, hogy oly tendencziózus ez a sokat emlegetett szeretet. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Hock János : T. ház ! Természetes, ismétlem, hogy itt tulaj donképen a »demokrata többség« alatt, a t. képviselő ur is nyíltan bevallja : zsidó többséget ért, és érthető, hogy pártállásánál és meggyőződésénél fogva, (a mit nem kifogásolok) félreverte ismét a vészharangot a képviselőházban. E tekintetben nem tévedhetek, mert ő maga is nyíltan kimondotta, hogy tulaj donképen azért kifogásolja a fővárosi administrácziót, mert a törvényhatósági tagok többsége zsidó. Még felemlíti azt is, hogy van a törvényhatóságban 178 rendes és 36 rendkívüli póttag, tehát a többség zsidó. Ha az angol parlamentben lettünk volna, a hol szokás kalappal tárgyalni, megemeltem volna kalapomat, mert szokásom, hogy régi ismerősöknek köszönjek. (Derültség a jobboldalon.) Farkas Pál: Hátrafelé tessék ! Hock János: Ez az adat nekem nagyon ismerős. Szmrecsányi György: Itt a házban mondták el! ez a tény a t. képviselő urnak kellemetlen, küzdjön érte a választásokon. Zboray Miklós : Azért beszél! (Felkiáltások a jobboldalon és a középen : Ne itt !) Hock János: A községi választások alkalmával. (Zaj. Elnök csenget.) Zboray Miklós: Mindenütt lehet. Hol van az meghatározva ? Elnök : Kérem Zboray képviselő urat. (Zaj.) Csendet kérek ! Zboray Miklós: Ne beszéljenek olyanokat! Elnök : Kérem Zboray képviselő urat, kissé csendesebben talán. Hock János: A közélet nyilt küzdőtér, mindenkinek joga van az elveket propagálni és híveket toborozni, nem teszek kifogást. Zboray Miklós: Pető kifogásolja ! Hock János: De én nem vagyok Pető ! (Derültség.) Elnök : Csendet kérek ! Zboray Miklós: Vagy ez is sértés ? Hock János : A hogy én Petőt ismerem, nem sértés. Zboray Miklós : Örülnek egymásnak ! Elnök: Csendet kérek ! (Zaj.) Kérem Pető képviselő urat. Hock János : Az én felfogásom az, hogy sohasem izgatok felekezet ellen. Mert én minden meggyőződést a világon tisztelek, bármily határig megy el az a meggyőződés. Egyetlen dolgot, a vallási türelmetlenséget utálom, mert az tulajdonképen a lelkiismereti szabadság megsértése. És ha nekem jogom van, a mint természeti jogom van, hogy az Istentől belém oltott érzések alapján keressem az én erkölcsi tökéletesedésemet bizonyos vallási irányban, ezt a jogot ép ugy megadom minden embertársamnak, (Helyeslés jobbfelől és a szélsőbaloldalon.) mert a vallást vallássá nem annyira a forma és a külső alakiság, mint-inkább a belső érzés és meggyőződés teszi. (Helyeslés jobbfelöl és a szélsőbaloldalon.) T. ház ! Ezért én tőlem telhető erővel iparkodtam is az én felekezeti türelmességem és szabadelvüségem mellett a saját kerületemben a hívőimet összetoborozni, . . . Szmrecsányi György: Rám is szavaztak már zsidók ! (Zaj. Elnök csenget.) Hock János : . . . hogy a községi választásokban lehetőleg kompakt tömörségben jelenjünk meg és talán ez az oka, — mert erre mint eredményre hivatkozom — hogy a X. kerületben, a hol én lakom, tulaj donképen a bizottsági tagok között csak egy zsidó van és keresztény szempontból sajnálattal kell beismernem, hogy ez közülünk talán a legagilisabb. (Derültség.) De azért én sohasem hallottam zsidó részéről azt a szemrehányást, legalább ellenem, hogy mi Kőbányán a választások alkalmával a felekezetek arányszámát nem respektáljuk. Legyünk őszinték és valljuk be magunk közt nyiltan, hogy bizony a fővárosi keresztény elem a választások alkalmával meglehetősen indolens ; (Igaz ! Ugy van !) és nehezebb megmozgatni Hock János : A tavalyi tárgyalás alkalmával Polónyi Géza képviselő ur felhozta és elmondta a többek közt, hogy a többség határozottan zsidó. Akkor nekem volt szerencsém az adatokat felsorolnom és szigorúan klasszifikáltam a fővárosi bizottsági tagokat a vallástanból is és tulaj donképen nem tudtam kihozni még az átkereszteltekkel sem többet, (Derültség.) mint 183 kellemetlen vallású bizottsági tagot. (Derültség.) Ez az arány azóta talán változott és a mint méltóztatott említeni, előnyösebbre változott, a mennyiben 178 tag van jelenleg. Csekély eltéréssel tehát ugyanaz a helyzet, a mi volt a májusi vita idején, a mikor nekem szerencsém volt ezt kimutatni, Már akkor a helyzet ugy állott, hogy a főváros törvényhatóságában a 21 főtisztviselővel, a kinek ép ugy van szavazatjoga, a többség 53, e nélkül pedig "a keresztény többség a főváros képviseleti testületében volt akkor 34. Méltóztatik tehát látni, hogy az adat téves. Kétségtelen, beismerem, hogy ez is nagy arány akkor, hogyha a bizottságok működését felekezeti mérlegre vetjük. De tessék kibontani a zászlót, ha