Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.

Ülésnapok - 1910-300

466 3ÖÖ. országos ütés Í911 november 28-án, kedden. ján épülnek fel és a melyek megkövetelik, hogy a minister a költségvetés tárgyalásánál, különösen azon tárczánál, a melyet képvisel, a háznak a szükséges felvilágosításokat megadja. (Igaz J Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) A most folyó költségvetési vitánál azt tapasztaljuk, hogy pl. a jelen konkrét esetben a t. belügyminister ur elutazott, a pénzügyminister ur pedig Lovranában üdül. Micsoda parlamenti felelősség az, hogyha ilyen körülmények között tárgyalunk, a mikor sem az illető resszort-minister, sem a pénzügyminister nem tudja, hogy mi történik a házban. Ennek nem szabad megtörténnie t. képviselőház, hogyha az alkotmányosság elveit figyelembe akarjuk tartani. Ennek folytán az a meggyőződésem, hogy a t. ház akkor jár el helyesen, ha ezen bejelentés tudomásul vétele mellett, ezen tárczának további tárgyalását addig, a mig a minister ur abban a helyzetben lesz, hogy megjelenhessen, felfüggeszti. De nem is lehet másként eljárni, t. ház. Én ebben a pillanatban még tartózkodom attól, hogy konkrét indítványt tegyek a tekintetben, hogy az 1848. évi III. t.-czikk 29. §-a alapján a t. belügyminister idehivassék, hogy nekünk felvilágosításokat adjon. Tartózkodom épen arra való tekintettel, mert magam is regardirozni akarom a t. belügyminister ur betegségét és állapotát. Ez azonban nem gátolhatja a t. képviselőházat abban, hogy filantropikus érzelmeinek is kifejezést adva, épen erre való tekintettel, ugy a mint számos más esetben történt — nem egy esetet tudnék felsorolni, a hol a ház ilyen esetekben a tárgyalást felfüggesztette — addig, a mig a t. belügyminister ur abba a helyzetbe jut, hogy itt a tárgyalásokat meghallgathassa és a szükséges felvilágosításokat megadhassa, a tárgyalást felfüggeszsze. Ennek folytán én arra kérem a t. képviselőházat, méltóztassék ennek a tárczának a tárgyalását addig, mig a minister ur abban a helyzetben lesz, hogy megjelenhessen, felfüggeszteni. (Helyeslés a szélsőbalolialon.) Elnök: Az igazságügyminister ur kivan szólni. Székely Ferencz igazságügyminister: T. képviselőház ! A t. előttem szólónak indítványát nem fogadhatom el, (Helyeslés a jobboldalon.) és pedig azért nem, mert azokat az okokat nem ismerem el helytállóknak, a melyeket felhozott. (Helyeslés jóbbfelől.) A belügyi tárczáért és e ministerium minden cselekményéért a ministerelnök, mint belügyminister felelős. Ezt a felelősséget nem alterálja az, hogyha ő, jogával élve, mondjuk, gyengélkedésének tartama alatt, helyettesitteti magát az államtitkárral és ezt feljogosítja, hogy helyette nyilatkozzék. (Helyeslés jóbbfelől.) Ezekért a nyilatkozatokért, nagyon természetes, a ministerelnök felelős. Egyébként pedig én, mint a kormány szeniora, itt vagyok és helytállók a kormány nevében minden dologért, melyben szükséges. (Élénk helyeslés jobbról és a középen.) Polónyi Géza: Ez nem egyéni felelősség! Nincs belügyministernek kinevezve ! Benedek János: T. képviselőház! Az igazságügyminister urnak ezt a kijelentését, azt hiszem, mindannyian honorálhatjuk, mert abban igazsága van az igazságügyminister urnak, hogy a kormánynak van itt tagja, a ki a kormány másik tagja helyett a ministeri felelősség alapján helyt áll. (Helyeslés jobb- és balfelől.) Azonban azért tartom helyesnek Polónyi képviselőtársam felszólalását, mert igenis, bizonyos alkotmányjogi elvbe ütköznék az, — és erre preczedens nincs a ház gyakorlatában — hogy a minister a saját tárczájának tárgyalása alatt helyettesittesse magát (Igaz ! Ugy van I a szélsőbaloldalon.) akár a politikai államtitkárral is. A politikai államtitkár jogkörét egyfelől hivatali kötelessége irja elő, másfelől pedig a háznak, a parlamentarizmusnak e tekintetben már megszokott gyakorlata. Ez bizonyos határon túl nem terjedhet és semmi körülmények közt nem érinti a ministeri felelősséget, mert a minister személyesen felelős. Ez igy van megáUapitva épen alapvető törvényünkben, az 1848-iki évi törvényben is. Azt hiszem, hogy mikor a ministerelnök ur, mint belügyminister ur ezt a bejelentést tette s mikor a házelnök ur azt a bejelentést a házzal közölte, hogy a belügyminister ur betegségére való tekintettel az államtitkár úrral kívánja magát helyettesittetni, arra gondolt, hogy egyes tárczák tárgyalásakor, mint • például a honvédelmi tárcza tárgyalásakor, szakreferensek szoktak megjelenni a házban, hogy egyes szakkérdésekben, mint például uj ágyuk gyártása, hadihajók épitése, szerkezetekre vonatkozólag stb. a háznak felvilágosítást adjanak, azonban az ilyen szakszerű felvilágosítások adása sem a minister helyettesítése utján történik. E szakreferensek megjelenése egyedül az illető szakszerű felvilágosítás megadása végett szokott rendeltetni. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Talán evvel konfundálja a ministerelnök ur, mint belügyminister és a t. elnök ur is a dolgot, mikor ezt a bejelentést tette. Ministernek helyetteseként nem jelenhetik meg más, csak minister. (Zaj.) Polónyi Géza : Nem ruházhatja át a felelősséget ! A törvény nem ismer ministeri szeniorátust. (Zaj.) Benedek János: Megtörténhetik a költségvetés tárgyalásakor, hogy egy szakminister az egész ministeriumot helyettesíti vagy előfordulhat eset, hogy egy szakminister helyett a ministerelnök áll helyt; a magam részéről azonban mégis súlyos dolognak tartom, hogy a költségvetés tárgyalásakor sem a szakminister, sem maga a pénzügyminister, a ki a dolog j)énzügyi részét képviselné, nincs jelen a tárcza tárgyalásakor. Én tehát az igazságügyminister ur helyes alkotmányos érzésre valló bejelentését honorálom, azonban Polónyi Géza t. képviselőtársam megjegyzéséhez csatlakozom és inditványát magamévá teszem. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Bátorkodom megjegyezni, hogy a ház-