Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.

Ülésnapok - 1910-299

2.99. országos ülés 1911 november 27-én, hétfőn. 461 megsemmisítését kieszközölni, a mi megtört a magyar kormány ellenállásán. Közvetlenül azután, a mikor a koksz vámtétele 24 fillérre emeltetett fel, a gázművek 40 fillérrel szállították le az árakat. így tehát az uzsora vádja szintén nem állhat meg. Bocsánatot kérek az igen t. háztól, hogy személyes kérdésben kénytelen voltam ezeket itt előadni, de azt hiszem, közérdekben történt, hogy ezeket itt elmondjam.. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Elnök: Szmrecsányi György képviselő ur félreértett szavai helyremagyarázása czimén kivan szólni. Szmrecsányi György: T. képviselőház! Hel­tai Ferencz igen t. képviselő ur felszólalása elején jelezte, hogy személyes megtámadtatás czimén kér szót, még pedig azért, mert magát általam becsületében megtámadva érzi. Heltai Ferencz: Dehogy. Világért sem! Szmrecsányi György: Hát akkor én értet­tem félre. Kijelentem, hogy nekem személyes tekin­tetben tökéletesen irreleváns, hogy ki áll a gáz­gyár élén, csak azt tekintettem, vájjon a hiva­tali felelősség betartatik-e ott, van-e fegyelmi hatósága, össze van-e kötve tüntető sanctióval, s hogy helyesen tölti-e be tisztét. Heltai Ferencz: Kincs! Szmrecsányi György: Felszólalása végén azt mondja a t. képviselő ur, hogy ő azt a kijelen­tést, melyet én »Az Est« czimü napilapból fel­olvastam, melyben ő panamázással és megvesz­tegetéssel gyanúsítja meg a bizottsági tagok egy részét, soha nem tette. Készséggel elhiszem, konczedálom, hogy ezt nem mondta, de ezzel ez a kérdés elintézve és reparálva nincs, mert én ezt olyan vonatkozás­ban mondottam, ugy állítottam be, hogy meg­torlás nélkül és minden nélkül nem lehet ilye­neket megírni. Az csak forma, hogy »Az Est« azt irta, hogy én ezt Heltai Ferencz képviselő, gázgyári igazgatótól hallottam. Szóval ez nyom­tatásban megjelent. Bocsánatot kérek, én meg­lehetősen szorgalmas újságolvasó vagyok és így a közéleti eseményeket meglehetős figyelemmel szoktam kisérni, ole mai napig sehol nem olvas­tam, hogy t. képviselőtársam ezt megczáfolta volna. Ha mondja, elhiszem, de kijelentem, hogy nem olvastam és a mint én nem olvastam, ugy nem olvasta és nem hallotta ezt sok más száz ember. Ez a gyanú él, ez a gyanú ott van és nem az a módja, hogy ezt házilag méltóztatott elintézni Grlücksthal Samuval és »Az Est« tudó­sitójával. Ez a nyilvánosság elé tartozik; ha valaki az ország fővárosának képviselőtestületét ilyen módon aposztrofálja egy lapban, ez olyan súlyos vétség, hogy ez szerintem csakis sajtó­bíróság utján intézhető el. (Helyeslés balfelöl.) Voltak idők, a hol sokkal kisebb vádak miatt kényszeritettek aktív államférfiut a sajtóbiróság elébe. (Mozgás.) A mi azt a megjegyzését illeti t. képviselő­társamnak, hogy a ház ezekkel a kérdésekkel tulajdonképen nem foglalkozhatik, mert akkor belenyúl az autonómiába, hát bocsánatot kérek, minden közéleti jelenséggel, a közéletben meg­nyilvánuló minden dologgal a háznak nemcsak joga, hanem kötelessége foglalkozni. Pláne azt méltóztatott mondani, hogy ebbe tulajdonképen nincs beleszólásunk. Heltai Ferencz: Nem jól tetszett érteni! Szmrecsányi György: Hát akkor Márkus képviselő ur mondotta! Márkus József: Sőt azt mondtam, hogy örülök neki. Szmrecsányi György: Azt mondta t. kép­viselőtársam, hogy ő mint szerződéses tisztviselő fegyelmi felelősség nélkül áll a fővárosi gázgyár élén és egyedül az ő becsületét adhatja oda zálogul ós biztosítékul. Bocsánatot kérek, talán nem méltóztatott helyesen megválasztani az ellenvetést arra, hogy én a törvényelőtti felelős­séget kértem, mert ezzel a kijelentéssel kvázi ugy méltóztatik a dolgot beállítani, mintha a hivatalos esküt tett tisztviselőnek elsősorban csak a hivatalos esküjére lehetne ezeket bazirozni, a becsületére pedig egyáltalában nem. A mi pedig azt illeti, hogy nem járt utána, ezt készséggel elhiszem. Én nem is őt vádoltam, ki is jelentettem, hogy nem őt vádolom, hanem azt a rendszert, a mely szerintem a fővárosnál ilyen káros gazdálkodást hozott divatba. És ha t. képviselőtársam nem ajánlkozott is és ha ő oly nélkülözhetetlen annak az üzemnek élén, kellett volna a polgármesternek, vagy a városi közgyűlésnek olyan eljárási módot találni, hogy a törvénynyel és jogszokással ellenkező módon, a gázgyárnak, ilyen fontos üzemnek élén ne felelőtlen ember álljon. Méltóztassék megengedni, hogy egész rövi­den még Márkus József volt főpolgármester és t. képviselő urnak ellenvetéseire tegyek néhány észrevételt. 0 szerinte én azzal vádoltam meg a közgyűlést, hogy üzleti és nem közéleti dol­gokkal foglalkozik. Hát, t. képviselő társam, engem teljesen és tökéletesen félreértett. Kekem eszemágában sem volt ilyen bolondságot mondani, hogy a főváros közgyűlése ne foglalkozzék üzleti ügyekkel. Én nem azt kifogásoltam, hogy üzleti dolgokkal foglalkozik, bárcsak minél több ilyennel foglal­koznék, és bár mi is azokkal foglalkoznánk! Én csak azt kifogásoltam, hogy ne csináljon üzleteket. Én ezt kifogásoltam, és itt van a félreértés. Márkus József: Kern is^ csinál! Szmrecsányi György: Én tehát nem érzem magam semmi tekintetben sem megingatva Márkus t. képviselőtársam által abban a meg­győződésemben, hogy ott a klikkrendszer üli az orgiáit, a közgyűlési teremben ugy, mint a közgyűlési termen kivül az egész vonalon, a hol a közgyűlésnek ingerencziája van. Azt mondja

Next

/
Oldalképek
Tartalom