Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.

Ülésnapok - 1910-298

426 2Ö8. országos ülés Í9Ü november %5-én, szombaton. délelőtt 10 órakor tartsa és annak napirendjére tűzze ki az elnöki előterjesztések és irományok bemutatása után a költségvetés vitájának foly­tatását. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen !) Akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Most következnek az interpellácziók. Szó­lásra következik ? Szinyei- Wierse Félix jegyző: Lovászy Márton ! Elnök : Lovászy Márton képviselő ur az elnök­ség utján kéri a t. házat, hogy már korábban beje­lentett interpelláczióját a következő interpellá­cziós napra halaszthassa. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen !) A ház hozzájárul az inter­pelláezió elhalasztásához. Ki következik ? Szinyei- Merse Félix jegyző : Ábrahám Dezső I Elnök : Ábrahám Dezső képviselő ur szintén kéri az elnökség utján a t. házat, hogy ma beje­lentett két rendbeli interpelláczióját a legköze­lebbi interpellácziós napra halaszthassa. Méltóz­tatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen!) Akkor ezt határozatkép kimondom. Következik ? Szinyei-Merse Félix jegyző: Gróf Batthyány Tivadar ! Gr. Batthyány Tivadar: T. ház ! Bár a midőn a képviselőház legutóbbi ülésén itt horvát-szlavón ügyeket tárgyaltunk, (Zaj a jobboldalon. Halijuk ! Halljuk! balfelöl. Elnök csenget.) azon álláspon­tomnak adtam kifejezést, hogy a horvátországi ügyeknek behatóbb és részletesebb tárgyalására majd az appropriáczionális vita során fogok vissza­térni ; (Zaj a jobboldalon. Halljuk ! Halljuk ! bal­jelöl.) tekintettel azonban azon igazán megbot­ránkoztató, skandál ózus eseményekre, a melyek különösen a legutóbbi napokban Horvátországban előfordulnak, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) köte­lességemnek tartom egynémely dolgot már ma interpelláczió keretében a t. ház elé terjeszteni, megjegyezve és kiemelve azt, hogy ugy én, mint elvbarátaim a horvátországi eseményeket most már állandóan kötelességszerűen a legbehatóbb figyelemmel fogjuk kisérni, és kötelességünket fogjuk teljesíteni a magyar állam területén belül a törvénytisztelet, a magyar-horvát egyetértés és megértés, a magyar-horvát szlavonországi unió ér­dekében. Hogy mindazokat a törvénytelenségeket, a melyek Horvátországban a horvát bán felelőssége alatt Magyarország rovására és terhére elkövet­tetnek, tőlünk telhetőleg azonnal és sürgősen az ország szine elé terjeszszük oly czélból, hogy egyrészt azok orvoslását ezzel előmozditsuk, má­sodszor pedig azért, hogy ugy horvát testvéreink, mint a külföld, a mely élénk figyelemmel kiséri a horvátországi eseményeket, meggyőződjék arról, hogy a törvénytelenségek, szabálytalanságok, az igazán megbotránkoztató események, a melyek Horvátországban most a néppel szemben napi­renden vannak, nem birják Magyarország népé­nek, Magyarország politikai tényezőinek, legalább amennyiben mi képviseljük ezt, a helyeslését. En már ismételten utaltam arra, hogy habár elismerem készséggel, hogy azok az ügyek, a melyek Horvát-Szlavonország autonóm hatás­körébe utaltatnak, elsősorban Horvátországban, az ottani autonóm törvényhozás előtt kell, hogy intéztessenek és igy kell, hogy ott történjék az ezekkel szemben felmerülő panaszok szóbahozatala és orvoslásuk követelése, ezt, mondom, elismerem ; de minthogy Horvát- Sziavonországok a magyar szent korona birodalmának egy részét képezik, minthogy e részében a magyar szent korona birodalmának ma az autonóm testületek nem működnek, de különösen azért, mert végelemzé­sében a magyar kormány, a magyar ministerek, köztük a magyar-horvát-szlavon-dalmátországi minister felelősek mindazért, a mi Horvátországban történik, felelősek pedig ennek az országgyűlésnek, ennélfogva nemcsak jogunk, hanem kötelességünk is, hogy e kérdéseket itt szóbahozzuk. A képviselőház november 17-iki ülésében a t. ministerelnök ur reflektálva az én nyilatkozatomra, kijelentette, hogy igen szívesen látja, ha To­masics horvát bán ur működését mi itt az ellen­zék részéről kritizáljuk, csakis arra kért bennünket, hogy ne adjunk hitelt minden Horvátországból ér­kezett panasznak, hanem győződjünk meg előbb arról, hogy e panaszok mennyiben indokoltak, mennyiben nem. Én keresve az együttműködés le hetőségét és a megértés lehetőségét e téren is a t. ministerelnök úrral, felszólalásom során kizárólag oly kérdésekkel kívánok ma foglalkozni, a melyek közismertek, és a melyek legnagyobb részének itt a corpus delictijeit egyszerűen bemutatni képes vagyok. (Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) Ki kell je­lentenem azonban még azt, és előre kell bocsáta­nom, hogy a midőn itt a horvátországi eseményeket szóba hozom, a midőn itt látszólag egynéhány ellenzéki párttal szemben követett eljárást teszek kritika tárgyává, ki kell jelentenem, hogy e fel­szólalásomban abszolúte semmiféle pártérdek, vagy jnártnexus engem nem vezet, és én semmiféle horvátországi párttal összeköttetésben nem állok, akkor, a midőn a sérelmeket itt felsorolom, nem is nézem és keresem, hogy micsoda pártállást kö­vetnek az illetők, hogy micsoda programmjuk van nekik, hogy milyen eszközökkel dolgoznak, én egyedül és kizárólag csak azt nézem, vájjon a hor­vát országos kormányzat törvényesen jár-e el ezekkel szemben, igen vagy nem % (Helyeslés bal­felöl.) Ezeket annál is inkább kötelességem előre­bocsátani, mert valahányszor az ember horvát­szlavonországi kérdésekkel foglalkozik, igen köny­nyen találkozhatik egyik vagy másik helyen bizo­nyos csendes gyanúval, mintha az ember párt­politikai czélokat akarna szolgálni. Még egy kérdést kell előrebocsátanom és ez a következő. Magyarország területén a magyar al­kotmány területén belül történő eseményeket kri­tizálni és tárgyalni csupán két alkotmányos tes­tület van hivatva : a horvát-szlavonországi auto­nóm törvényhozás és a magyar törvényhozás. Egészen kétségen felül áll tehát, hogyha az osztrák törvényhozás vagy kormányzat bármely szerve a

Next

/
Oldalképek
Tartalom