Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.

Ülésnapok - 1910-293

310 293. országos ülés 1911 november 20-án, hétfőn. Győrffy Gyula:... igen, a Thököly-uton, melynek tanárait ilyen felülvizsgálatokhoz, mint igazi szakembereket meg letetne hivni. Ezek csakugyan nem ludasok abban, bogy az engedély igy vagy ugy adatott-e ki, s még sem hivják meg őket az ellenőrzés teljesítésénél soha, egyetlenegyszer sem működtek közre. Kérdem már most, hogyha ugyanazon hatóságok kezében van letéve a felülvizsgálat és az ellenőrzés, a kik az épitési engedély kiadásakor talán hibát követtek el, vájjon lehet-e reményleni azt, hogy ezek az épitkezési balesetek és az ezek körüli botrányok megszűnnek. Hát nem volna-e a legelemibb és legegyszerűbb dolog, nem érdekelt szakközegek által mindannyiszor rendőrileg felülvizsgáltatni ezen épitési baleseteket ? (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Mártonffy Márton : Meg is teszik ! Győrffy Gyula : De van a községeknek még egy nagy sérelmük, a mely ismét a közegészségügygyei kapcsolatos. A községeken megveszik ugyanis az 5%-os pótadót a betegápolás ezimén, azonban, a mint az előadó ur is mondotta, ez az összeg nem elég a kórházakra és az elmegyógyintézetekre, szóval ezen az összegen az ápolást teljesíteni és a közegészségügyet megf el előleg szolgálni egyáltalában nem lehet. Elmebeteget nem lehet felvenni, mert nincs kórház ; betegeket sem lehet felvenni, mertf nincs kórház, ugyanakkor azonban azon betegek s ápoltak után, a kiket különböző kórházakba felvesznek és a kiknek illetőségét tulajdonképen alig lehet megállapítani, kivetik a költséget a községekre és behajtják azokon oly egyének után is, a kikről annak a községnek halvány fogalma, sejtelme sincs és ezen a czimen a községeket évenként igen tekintélyes összeggel terhelik meg. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Mert ha egy olyan községi illetőségű egyén után szedik be a betegápolási járulékot és költséget, a ki nyilvánvalólag azon községből származik, ott adót fizet és annak a községnek tagja, ezt értem. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) De hogy Isten tudja, mikor elszármazott, máshol szolgálatot teljesitő és adófizető egyén betegápolási költsége arra a községre háruljon vissza, (Ugy van! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) és hogy ezeket a költségeket külföldre eltávozottak és külföldön lakók után is ezeken a községeken vegyék meg, az egy lehetetlen helyzet. (Ugy van I a szélsőbaloldalon.) Ha a közegészségügy államosittatni fog, akkor ezek a kérdések mind meg fognak szűnni és akkor ezen betegek után a községeket többé megterhelni nem kell. Ha a közegészségügy államosittatik és ha a belügyminister a megfelelő tervezet szerint megállapitja az évi hozzájárulási összegeket, akkor a községek egyfelől nem lesznek kénytelenek az ilyen terhekkel foglalkozni és azokat hordozni, másfelől nem kell a belügyi kormányzatnak panaszolkodnia a miatt, hogy nincs elég kórház, nincs elég tébolyda Magyarországon. Gr. Lázár István : A költségek megint megoszlanak a községek között és megint ott vagyunk, a hol voltunk. Győrffy Gyula : Nem a községek, hanem az állami budget terhére kell megállapítani a költségeket. Gr. Lázár István : Hát az nem a községekre háramlik ? Győrffy Gyula : Nem, t. képviselőtársam, ez nem a községekre háramlik. Mert most csak az a szegény község fizeti meg ezeket a költségeket, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) akkor pedig particzipálni fognak mindazok az adóalanyok is, a kik máskülönben kimaradnak ezen terhek hordozásából. Ez a különbség, t. képviselőtársam. Egyáltalában helytelennek tartom azt, hogy a belügyi kormányzat ma pl. a vármegyei és nem tudom milyen építkezésekre segélyeket ad. Az a tétel, a melyet a belügyi kormányzat ezen a czimen felvett, szintén azon kiadások közé tartoznék, a melyekről előbb beszéltem. Tessék a vármegyék dotáczióját emelni, tessék nekik önkormányzati hatáskörükben megadni azt a jogot, hogy saját szükségleteikről saját erejükön maguk gondoskodhassanak, de ezen a czimen további gyámságot és ujabb kötelékeket és alárendeltséget teremtem az önkormányzati testület és a belügyministerium között egyáltalában nem helyes és nincs rendjén. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ismétlem, minket csak a kritika joga illet meg ezen költségvetéssel szemben, az is csak mérsékelten, mert hiszen önöket a legtökéletesebb, a legbecsületesebb kritika sem érdekli. Ennélfogva én a magam részéről, ismétlem, pártom nevében sem fogadom cl a belügyi tárcza költségvetését. Mi örülünk annak, hogy ezt a tárczát most magasabb dotáczióval látják el, de hogy miként íogják azt felhasználni, azért a felelősség önöket terheli; mi fentartjuk magunknak a jogot, hogy ezt a felelősséget önökkel és a t. kormánynyal szemben gyakoroljuk. (Helyeslés jobbjelől.) S hozzáteszem még azt is, hogy ha önök ezzel a költségvetéssel olyan jól és olyan tárgyilagosan akarnak és fognak élni, mint a minő jóindulattal mi ezt önöknek lehetővé teszszük, akkor reméljük, hogy végül is önöktől meg fogjuk kapni a közigazgatás rendezésére nézve azt az egységes szervezetet. a melynél fogva Magyarország közigazgatása végre európaivá lehet. De addig is ajánljuk az önök figyelmébe, hogy sürgősen csinálják meg — ez önöknek módjukban áll és mindenki óhajtja — a közegészségügy államosítását, hogy ne legyünk Európa szégyene, hogy ne legyen nálunk a borjuknak és a csikóknak jobb sorsuk, mint a gyermekeknek, s az állatnak dédelgetettebb helyzete, mint az embernek, a polgárnak, s csinálják meg a rendőrség egységes szervezetét és államosítását. Gr. Batthyány Tivadar: Es mindenekelőtt az általános választói jogot! (Mozgás jobbfélől.) Győrffy Gyula : Vájjon önök ezt a költségvetést milyen jól, milyen tárgyilagosan és az ország érdekében fogják-e felhasználni, mondom, az a jövő