Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.

Ülésnapok - 1910-288

SSS. országos ütés Í911 n is szóljak. (Halljuk I Halljuk!) A kilenczes bizottsági programm álláspontjával szemben az az alázatos kérésem, hogy adjanak a képviselő urak kevesebbet, mint a mennyi benne van. Vannak esetek, a mikor a kevesebb több. (Mozgás jobbfelöl.) Én a kilenczesbizottsági programmra vonatkozólag, a melynek aktái itt vannak a kezemben, előterjesztem a t. képviselőháznak azt, hogy maga a kilenczesbizottsági programm, a mely 1903. évi október 27-én Széll Kálmánnak elnöklete alatt az akkori szabadelvű párt illusztris férfiainak részvétele mellett jött létre, eredetileg másként szólt, mint a hogy azt a kormányalakítás feltétele gyanánt gróf Tisza István elfogadta, illetőleg keresztülvitte. Ennek a kilenczesbizottsági programúinak anteczedencziái közé tartozik az, hogy ö felségének tudtával és előre igért hozzájárulásával állapíttatott meg. Méltóztatnak emlékezni, hogy ennek a kilenczesbizottsági javaslatnak egyik pontja tekintetében a szabadelvű pártban magában mennyire megoszlott a közvélemény. (Igaz ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) A mig a Széll Kálmán elnöklete alatti konferenczia azt állapította meg, hogy az u. n. rezervált, kizárólagos felségjogok tekintetében, az 1867. évi XII. t.-cz. ] 1. §-ára vonatkozó kérdésben a tényleg létező állapotot, szemet hunyva felette, respektálja, de ezt a krédést eldönteni nem kívánja, addig ezzel szemben a kormányalakítás alapját képező Tiszaféle programm kifejezetten azt mondja, hogy a vezérleti, vezényleti és szolgálati nyelv meghatározása a 11. §. alapján kizárólag ö felségének jogát képezi, az kizárólagos felségjog. Hát engedjék ezt el, adjanak kevesebbet; a kilenczesbizottsági programmnak ezt a részét azonban semmi szín alatt ne követeljék, mert az ütközőpont ez volt a nemzet és királya között és ez marad a jövőben is, annyival is inkább, mert a véderőj avaslat, a mely ma a nemzet színe előtt fekszik, nemcsak az elvet magát proklamálja, de egyes specziális rendelkezéseiben ezt a korlátlan felségjogot már végre is hajtja. Barta Ödön : Nincs korlátlan felségjog Magyarországon. Polónyi Géza ;• Nálunk nincs. így végrehajtja a tisztek kinevezésének, a parancsnokok kinevezésének, azután a katonai perrendtartás terén a birák kinevezésének, a felsőbb bírósági székhelyek megállapításának kérdésében. Azonkívül önök, a kik nem hozzák a magyar vezérleti és vezényleti nyelvet, a katonai perrendtartás terén tőlünk még azt is követelik, hogy mi a német szolgálati nyelvnek törvényben való elismertetését respektáljuk, (Ellenmondások jobbfelől.) vagy legalább annak részben való érvényesülését. Ez több, mint a mit önöknek joguk volna velünk szemben érvényesíteni. T. ház ! Van egy renegát, a ki kilenczes bizottsági program tekintetében még Tisza Istvánon is túlmegy, a ki azt bizonyította itt a képviselőház színe előtt mindnyájunk nagy ámulatára, hogy a kilennovember li-en, kedden. 207 czes bizottsági program már végre is volna hajtva, Kezemben van Pitreichnak erre vonatkozó memoranduma, a ki nagy emfázissal ismeri el maga, hogy nem igaz, hogy ez a program végre volna hajtva, sőt maga ajánlja, hogy végre teljesíttessenek azok a feltételek. Sümegi Vilmos: Pitreich jobb magyar, mint Okolicsányi! (Zaj. Elnök csenget.) Polónyi Géza: Mit mond Tisza István ? Azt mondja nekünk, hogy hiszen két pont kivételével teljesítve van már ez a kilenczes bizottsági programm, és e két pont egyike, gondolom, a magyar nyelvű tisztek elhelyezésének kérdése már napirenden van, a másik kérdés pedig, a jelvények kérdése most is programmja a kormánynak. T. képviselőház ! Kegyeskedjék megengedni, — még csak rövid időre veszem igénybe a t. ház türelmét — hogy néhány szóval e kérdéshez hozzászóljak. (Halljuk ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Gróf Tisza István tévedésben van, ha azt hiszi, hogy csak e két pont tekintetében nincs végrehajtva a programm. A kilenczes bizottság programmjában kifejezetten és világosan benne van a békelétszám törvény utján való megállapítása. Tartalmazza a véderőj avaslat a békelétszám törvényes megállapítását ? Es már most azt mondja nekünk gróf Tisza István, hogy hiszen a ezimer- és jelvénykérdés továbbra is programm marad és ő sohasem mondta, hogy a véderőtörvényben fog megoldatni a ezimer és jelvény kérdése. Nyugtázom, hogy sohasem mondta. Nem is volt rá szükség, hogy mondja. Ott van élő törvény gyanánt az 1848 : XXI. t.-cz., olvassa el, a ki meg akarja érteni gróf Tisza István felszólalását és abban meg fogja találni, hogy a nemzet színeiről és jelvényeiről van élő törvényünk, a mely a háromszínű rózsát állapítja meg a nemzet jelvénye gyanánt és elrendeli a repoziczióját a nemzet színeinek és jelvényeinek az egész vonalon. Nem is volna szükség uj törvényre, csak az 1848 : XXI. t.-cz. végrehajtásáról van szó. De azt mondja ő, hogy nem tehet róla, hogy ez nem lett végrehajtva, miután ő megszűnt minister lenni. Bocsánatot kérek, mi nem gróf Tisza Istvánnál reklamálj uk a kilenczes bizottságnak felségígéretét, de Ö felségétől, a magyar királytól követeljük az ígéret beváltását, és annak felelős kormányát teszszük felelőssé azért, hogy miért nem oldotta meg a kérdést, ha megoldásra vár, mielőtt a véderőj avaslatot a ház színe elé terjesztették, — annál is inkább, mert semmiféle véleményeltérés nem forog fenn közöttünk a tekintetben, hogy a most alkalmazott jelvények és zászlók teljesen törvénytelenek és alkotmányellenesek ugy, a mint azt a kilenczes bizottság első pontjában az ő javaslatainak maga kimondja. De, t. képviselőház, ha ez igy van és ha én konstatálhatom azt, hogy egy ellenállási harcz folyik a nemzet oppozicziója -részéről, mert még azok a feltételek sem teljesíttettek, a melyek a kilenczes bizottság programmjában Ígérteitek, akkor tisztelettel kérdem gr. Tisza Istvántól, mi