Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.
Ülésnapok - 1910-287
168 287. országos ülés 1911 november 13-án, hétfon. azt nem teszszük lehetetlenné. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) I Ez két különböző dolog és azért én szavaimnak ezt az értelmet akarom tulaj donitani. A mi jjedig a házszabályoknak idevonatkozó kezelését illeti, legyen szabad konkrét példával illusztrálnom, hogy a mélyen tisztelt elnök urnak az a felfogása, hogy a házszabályokban minden házhatározat mellőzésével imperativ rendelkezés foglaltatik a kérvényeknek előzetes tárgyalás yégett a kérvényi bizottsághoz való utasítása tekintetében, nemcsak azért téves, mert a házszabályok 197. S-a szerint a mélyen tisztelt elnök urnak kötelessége a kérvény rövid tartalmát a háznak tudomására hozni, (Mérik helyeslés a szélsőbaloldalon.) hanem iőleg a z ért is, mert a kérvényi bizottság a háznak bizottsága, a bizottsághoz pedig a ház határozata nélkül semmi a világon nem'mehet, (Ügy van! ügy van! a szélsőbaloldalon.) semmiféle bizottság a ház határozata nélkül nem tárgyalhat. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) De konkrét példával is szolgálok a t. képviselőháznak. Ott van a házszabályoknak, gondolom, 240. §-a, a mely kifejezetten előírja, hogy a kérvényt, ha azt nem hatóság adja be, a képviselőnek ellenjegyeznie kell. Ez az ellenjegyzés garanczia arra, hogy az a kérvény semmi olyat sem. tartalmazhat, a mely az alkotmány vagy a közerkölcsiség ellen irányul. Kérdem már most, teljesen kizárják-e az urak annak a lehetőségét, pláne a mi viszonyaink között, hogy beadható legyen egy kérvény a képviselőházhoz képviselői ellenjegyzéssel olyan Vajda-féle felszólaláshoz hasonló tartalommal,' a minő itt a házban megtörtént ? Ha egy, mondjak, nem magyar szellemű és nem a nemzeti állam alapján álló képviselő ad be ellenjegyzésével egy kérvényt, a mely a mi alkotmányunkat és nemzeti becsületünket sérti, (Mozgás és etlenmondások jobbjelől. Elnök csenget.) azt mi ki fogjuk adni a kérvényi bzottságnak ? Nmcs-e nekünk jogunk ahhoz, ha az elnök ur jelzi annak a kérvénynek rövid tartalmát, hogy _ megbotránkozással utasítsuk vissza és ne rendeljük el annak tárgyalását ? (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon. Nagy mozgás és zaj a jobboldalon : Nincs !) Elnök : Csendet kérek ! Polónyi Géza: Ezt a konkrét példát csak annak illusztrálására hozom fel, hogy merőben téves lenne az az álláspont, a mely a kérvények hova való kérdésében a vitát és határozathozatalt elvileg kizárná, (ügy van! ügy van! a szélsőbaloldalon. Mozgás és zaj a jobboldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Polónyi Géza: Ez nem volna helyes álláspont. Én azt tartom, hogy a mélyen t. elnök urnak megvárjuk az intézkedését akkor, a mikor konkrét eset fog felmerülni, és azt hiszem, hogy a mai vitát megnyugvással fejezhetjük be abban a tekintetben, hogy a mélyen t. elnök ur ugy fogja a házszabályokat alkalmazni, a mint azt azoknak szelleme" rendeli. (Bdyed'w balfelól.) Elnök: T. ház! Néhány kijelentést kívánok csak tenni. (Halljuk ! Halljuk !) Ha arról van szó, hogy minden egyes esetben, mikor a tisztelt ház hozzájárul az elnök előterjesztéséhez az elébe terjesztett kérvényekre nézve, hogy előzetes el j árasát is indokolja, ugy ez kétségtelen. Azonban vannak a házszabályoknak paragrafusai, a melyek korlátozzák — hangsúlyozom, hogy korlátozzák — a háznak ezen előzetes határozathozatalát. Nevezetesen méltóztassék necsak a 242., hanem pl. a 129. §-t is tekintetbe venni, a mely azt mondja, hogy a ministerium által előterjesztett javaslatoktól a bizottsági, illetőleg osztályülési előzetes tárgyalás nem tagadható meg. Én itt a közelmúlt praxisára hivatkozom, nem is a magaméra, hanem Berzeviczy Albert volt elnök úréra, a ki állandóan a következőképen tette meg előterjesztéseit. Itt van pl. az október 27-iki pénteki ülés naplója, a mely ülésen mutatta be Hazai Samu honvédelmi rninister az 1910. évi jelentéseket a honvédelmi intézetekről, alapítványokról és más effélékről és kérte azoknak előzetes tárgyalását és kinyomatását. Az elnök akkor a következőket mondotta, méltóztassanak a formulát figyelembe venni: a honvédelmi ministerur jelentései stb. a véderő-, illetve a pénzügyi bizottsághoz utasíttatnak. Ö tehát a háznak tett bejelentéshez egyúttal a maga intézkedését kapcsolta. Ez az eljárási mód. (Helyeslés jobb felől.) Vegyük most a »javaslat« szót. Ha ezzel megnyugtathatom a t. képviselőházat, felemlítem, hogy a képviselőházi irodának megvan a régi formulája a kérvények bemutatására vonatkozólag ; a mai kérvényekre nézve is ugy volt irva ez a formula, hogy »javaslom« ; minthogy azonban jelentéktelen kérvényekről volt szó, én tisztán a házszabályokra való utalással intézkedtem.. Maga az iroda azonban most is ezt a régi formulát használta, t. i. hogy : »javaslom, hogy a kérvények a házszabályok 242. §-a értelmében adassanak ki a kérvényi bizottságnak^. Ez a szó tehát »javaslom«, ismétlem, tulaj donképen bizonyos illendőségi megszólítás a képviselőházhoz (Mozgás a baloldalon.) és én nem akarom ezt az illendőségi formát máskép gyakorolni, mint a többi elnökök és ezt a magáin részérő] is szívesen alkalmazom. A mi a Justh Gyula képviselő ur által emiitett »vitatkozás« szót illeti, bocsánatot kérek, ebben a tekintetben nem vagyok képes az ő felfogását magamévá tenni. Hiszen miért van itt a házszabályokban kihagyva az a kifejezés, hogy »vita nélkül ?« Ennek az lehet a magyarázata, hogy a kérvényeknek házszabályszerü előzetes kezelése eddig sem volt szokásban ; bár a dolog természeténél fogva sem lehetett vitának helye. És a házszabályok 243. §-a sem praezumál a vitának, mert hiszen a házszabályok a kérvények tárgyalását kötelezőleg elrendelik és rendszerint, minden szombaton a kérvények sorjegyzéke tárgyalandó. A kérvényi bizottság előzetes tárgyalása azonban semmi tekintetben nem prejudikálhat a ház határozatának. A ház aztán a kér-
