Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.

Ülésnapok - 1910-286

286. országos ülés 1911 november 11-én, szombaton. 149 szélsőbaloldalon.) Ez a paragrafus azonban azt a megajánlási jogot, ha nem is elvenni, de korlá­tozni van hivatva. Azok után a szomorú tapasz­talatok után, a melyeket ezen a téren tettünk, azt hiszem, hogy sem az eUenzék, sem pedig a kormánypártnak az a része, a melynek be kell látnia, hogy jogfentartás nélkül nem fogjuk ezt az országot előre vinni, nem mehet bele abba, hogy ilyen eminenter az országgyűlésnek meg­állapított jogot ily módon korlátozzunk. (Ugy van ! a szélsőhaloldalon.) Itt van az egyéves önkéntesek intézményének sérelme. Az előadó ur mint vívmányt áhította oda, hogy eddig jogában volt annak a fiatal em­bernek választani,, hogy saját költségén, vagy államköltségen kiván-e szolgálni; ezután állam­költségen lesz köteles szolgálni, csak bizonyos esetekben lesz megengedve, hogy saját költségén szolgáljon. B. Solymossy Ödön előadó : A lovasságnál! Kovács Gyula : A gyalogságnál is, bizonyos figyelemreméltó körülmények közt. (Zaj. Elnök csenget.) A 21. §. 7. pontja igy szól (olvassa) : »Az egv évi tényleges szolgálat rendszerint az állam költségén teljesítendő és csak kifejezett ké­relem folytán az illető saját költségére«. Gr. Batthyány Tivadar: Az előadó tévedni kegyeskedett! Kovács Gyula : Eddig joga volt minden ön­kéntesnek megállapítani, hogy állam költségen vagy saját költségén akar-e szolgálni, a javaslat szerint j)edig a saját költségén való szolgálatra csak akkor volna joga, ha kéri és ha megengedik. Ez jogfeladás volna s én a jogfeladásnak nem vagyok barátja, s azért sokkal helyesebbnek vélem, ha megmarad a jelenlegi állapot. Azonkívül nem helyes a 8. pont sem, a, mely azt mondja, hogy (olvassa) ; »A saját költségükön szolgáló egyévi önkéntesek a csajiattestet sza­badon választhatják.« Ugy volna helyén, hogy a jogegyenlőség elvénél fogva, mindenki, a ki ha­sonló képzettségben részesült egyformán választ­hassa csapattestét. Sérelmesnek tartom a tanítókra vonatkozó rendelkezést is ; a tanítóknak eddig joguk volt arra, hogy akár mint egyévi önkéntesek, akár mint póttartalékosok szolgáljanak, holott a ja­vaslat szerint mint póttartalékosok nem szolgál­hatnak. Gr. Batthyány Tivadar: Ez is nemzeti vív­mány ! Kovács Gyula : A ki tudja, hogy milyen nagy szükség van nálunk a tanítókra, hogy milyen kevés a tanító, s hogy a tanítók eddig a nyári vakáczió alatt tettek eleget katonai szolgálatuk­nak, az belátja ennek a rendelkezésnek a sérelmes voltát és nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy a tanítók egy évre elvonassanak hivatásuktól. Ujabb sérelem szerintem a 30. § 2. pontja, a mely igy hangzik (olvassa) : »Ha a kedvezményre való igény már a tényleges szolgálat megkezdése előtt is fennállott, de ennek a szolgálatnak meg­kezdéséig elfogadható igazolás nélkül nem érvé­nyesíttetett, az igény a póttartalékba való át­helyeztetésre csak a legénységnek legközelebbi általános felváltásakor terjed ki.« Eddig az, a kinek a póttartalékra való igényj ogosultsága meg­volt, a bevonulás után is gyakorolhatta ezt a jogát és élhetett azzal a jogával, hogy a jióttarta­lékba oszszák be. Nézetem szerint ebből külö­nösen kezdetben nagyon sok csalódás fog szár­mazni, mert az az egyszerű nép nem ismeri a, törvényszakaszokat, azt hiszi, hogy miként eddig, ezután is ráér arra, hogy a mikor már szolgálatát megkezdte, folyamodjék a póttartalékba való helyezésért. Nézetem szerint leghelyesebb volna, hogy az előbbi állapot tartassék fenn, vagyis, hogy az a póttartalékos, illetőleg annak családja a szolgálat megkezdése után is kérelmezhesse a póttartalékba való helyezését. (Helyeslés balfelől.) Sérelmes azonkívül, t. ház, a 43. §. is és j:>edig a sérelmet én abban látom, hogy ugy rendelkezik, hogy a közös hadsereg póttartalékát békében ka­tonailag tiz hét alatt kell kiképezni. Eddig nyolcz­heti kiképzési idő volt és igy most ezt a kikéjjzési időt a javaslat két héttel meghosszabbítani ezé­lozza. Ha valahol van méltányosság, t. ház, mél­tányos az, hogy a családfentartó minél előbb kerül­jön vissza családjához. Mindnyájan tudjuk, hogy nagyon sok esetben az egész család exisztencziája van erre bazirozva. (Ugy van ! Ugy van ! balfelől.) Igazán méltánytalan volna azt a fiút, a kihez annyi remény fűződik, a kit annyira várnak vissza mint családfentartót. hosszabb időre tartani benn mint eddig. A hosszabb szolgálati idő' esetén pedig a családot valami módon kárpótolni kellene. Sérelmes a javaslatnak Boszniára vonatkozó része is, (Ugy van I Ugy van ! balfelől.) a mennyiben a nélkül, hogy Boszniának közjogi helyzete tisz­tázva lenne, erre vonatkozólag bizonyos megálla­jütásokat tartalmaz a javaslat és ezáltal a helyzetet inkább összebonyolítja. A inig Boszniának közjogi helyzete tisztázva nem lesz, addig szerintem ez a paragrafus inkább kihagyandó. (Helyeslés bal­felől.) Justll Gyula: Helyes! Az egész javaslat el­hagyandó ! Kovács Gyula: Azzal jött az előadó ur is, a honvédelmi minister ur is, hogy mindezen nagy áldozatokkal szemben kétéves katonai szolgálati időt kapunk, vagyis az eddigi három év helyett ezentúl csak két évet lesznek kötelesek a had­kötelesek szolgálni. Ez nem egészen igy áll. El­tekintve attól, hogy a lovasságnál, a haditengeré­szetnél és azonkivül az altiszteknél egyáltalában ezentúl is három év a szolgálati idő, tehát csak­nem egyharmadánál az egész állománynak, eddig sem szolgált a legénység különösen a gyalogság­nál három évet. A ki katona volt, vagy katonai dolgokban jártas, az tudja, hogy ezeket a katoná­kat két év leteltével rendszerint szabadságolták és csak adandó alkalommal hívták be ismét szolgálat­tételre. Nem egy év megtakarításáról van tehát

Next

/
Oldalképek
Tartalom