Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.

Ülésnapok - 1910-282

S82' országos ülés 1911 Gr. Tisza István : . . . a jelvények kérdése, a melyre nézve az obligót igenis teljes mértékben lentartja a kormány, fentartja ezen pártnak minden tagja . . . (Élénk helyeslés és Ugy van ! jobbfelől. Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek t. képviselőház ! Farkas Zoltán : A koaliczió miért nem csinálta meg ? Akkor kikapcsolták ! (Zaj.) Gr. Tisza István : ... és mint ezen pártnak egyik igénytelen tagja, fentartom én is. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon.) De tudtommal senki sem kontemplálta a jel vénykérdés megoldását ugy, hogy az a véderőtörvénybe vétessék fel. ' Szmrecsányi György: Elég hiba ! (Zaj jobbról. Az elnök többször csenget.) Gr. Tisza István : Tárgyaltatott a véderőtörvény a véderőbizottságban és a pénzügyi bizottságban ; történtek ellenzéki felszólalások már a képviselőház plénumában is ; de soha egyetlen egy felszólalásban azt a kritikát, hogy a jel vénykérdés a törvényjavaslatba bele nem foglaltatott, nem hallottuk. (Igaz! ügy van ! jobbfelől. Zaj balfelöl. Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) Igenis, a képviselő urak szokásuk szerint itt is óhajtottak volna bizonyos junktimokat felállítani ; (Derültség jobbfelöl. Zaj balfelől.) ez a képviselő uraknak természetesen joga, és ha magukra nézve jónak látják, ám állítsanak fel junktimot. Mi a ház ezen az oldalán, mint más kérdésekben is mindig, ugy ennél is, ellene nyilatkoztunk a junktimnak, mert junktimokkal el lehet érni azt, hogy az összejunktimozott kérdésekből egy se oldassék meg, de ha valaki kérdéseket akar megoldani, akkor sorban, egymásután kell azokat megoldania. (ügy van! Élénk helyeslés és taps jobbfelől. Zaj balfelől. Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) Én tehát megnyugtathatom Rakovszky t. képviselőtársamat, hogy az én jsolitikai becsületemet abból, hogy mi van, mi nincs abban a törvényjavaslatban, egyáltalában semmiféle hátrány vagy csorba nem érheti, és biztosítom őt arról, hogy az én politikai becsületem felett őrködni fogok én és nem szorulok rá, hogy bárki is ebben a tekintetben védelmemre keljen. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps jobbfelől. Zaj balfelől.) Rakovszky István : T. képviselőház ! A házszabályok 215. §-ának b) pontja értelmében kérek szót. (Halljuk !) Gróf Tisza István konstatálta, hogy én melegen érdeklődtem politikai becsülete iránt. T. képviselőház, én először is amendirozom kijelentésemet : én nem akartam ezt a szót használni, hogy : politikai becsület, hanem azt, hogy: politikai reputáczió. Gr. Tisza István : Az mindegy ! (Zaj balfelől.} Rakovszky István : Én nem akartam kiélesiteni semmit, én tompítani akarom az ellentéteket. A mi grőf Tisza Istvánnak azt a nyilatkozatát illeti, hogy ő a saját politikai becsülete felett őrködik és senkire e tekintetben nem szorul, ezt neki elhiszem ; igaza is van. De az nemcsak gróf Tisza KÉPYH. NAPLÓ 1910—1915, XII. KÖTET. november 7-én, kedden. 113 Istvánnak magánügye, hogy egy dolgot, a melyet ő a ministerelnöki székből az országnak megígért, megvalósit-e; (ügy van! ügy van! balról.) e felett mi valamennyien őrködhetünk és őrködünk. (Élénk taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ezt számon kérni, mindenkinek, a ki a nyilvános életben részt vesz, joga van. (ügy van! Ügy van! balról. Mozgás jobbról.) A mi t. képviselőtársamnak azt az állítását illeti, hogy mi itt junktimról beszéltünk, a mely a törvénynyel összeköttetésben van vagy nincs, erre nézve megjegyzem, hogy nem tudom, hogy ezt tették-e mások. Én a kifogásolt kijelentésemben nem szóltam semmiféle junktimról; én egy adott Ígéretre utaltam és utaltam arra, hogy ez beváltassék. (Taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Gróf Tisza István képviselő ur személyes kérdésben és szavai félremagyarázása czimén kér szót. Gr. Tisza István : Csupán személyes kérdésben kérek szót. (Zaj a baloldalon.) Eitner Zsigmond : Ez talán már az uj házszabályban van bent \ (Zaj. Elnök csenget.) Gr. Tisza István : Miután t. képviselőtársam második felszólalásában némileg módosított alakban egy általam a ministeri székből tett Ígéret meg nem tartását kifogásolta, azt hiszem, ezzel szemben talán van jogom személyes kérdésben egy egészen rövid megjegyzést tenni. (Halljuk! IIálljuk ! a jobboldalon.) Én azt hiszem, hogy ezzel a váddal illethetett volna t. képviselőtársam, ha én abban a ministerelnöki székben, a melyben azt az Ígéretet tettem, megmaradtam volna. (Nagy zaj a baloldalon. Halljuk ! Halljuk ! a jobboldalon.) Elnök (ismételten csenget): Csendet kérek ! Méltóztassék meghallgatni a szónokot! Gr. Tisza István : Azt hiszem, abban, hogy én a ministerelnöki széket elhagyva, nem voltam többé abban a helyzetben, hogy igéretemet beválthassam, több része van t. képviselőtársamnak, mint nekem. (Élénk derültség a jobboldalon.) Evek során át azonban t. képviselőtársam politikai barátai voltak abban a helyzetben, hogy a magyar kormány nevében intézkedhessenek, és azt ajánlom neki, . . . (Zaj a. jobboldalon.) Farkas Zoltán : E helyett emelték a kvótát ! Gr. Tisza István : . . . hogy ezeket a politikai barátait kérdezze meg, hogy miért nem foglalkoztak a jelvénykérdés megoldásával inkább, mintsem a kvóta felemelésével. (Hosszantartó élénk helyeslés, tetszés és éljenzés a jobboldalon.) Rakovszky István: A házszabályok 215. §-a alapján kérek szót. Elnök: Tessék! Rakovszky István : Gróf Tisza István t. képviselőtársam . . . (Zajos éljenzés a jobboldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Rakovszky István : . . .gróf Tisza István engem egy nagyon súlyos váddal illetett. Az volt a súlyos vád, hogy én éveken át egy kormányt támogattam. a mely nem valósította meg a jelvény- és zászlóIá