Képviselőházi napló, 1910. XI. kötet • 1911. augusztus 31– október 20.

Ülésnapok - 1910-239

80 239. országos ülés 1911 . Felkiáltások : Már megint! Ez már elintézett dolog ! Élénk ellenmondás a szélsőbaloldalon.) Bocsánatot kérek, azt hiszem, nem elintézett dolog, mert mindaddig, mig az igazságügyminister ur nem jelenti ki, hogy ő azt elintézettnek tartja, addig azt hiszem, senkinek sincs joga az igazságügyminister ur ezen jogát a maga számára vindikálni. (Igaz I ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Hogy ez sértő kifejezés és hogy ennek ilyen szándéka és tendencziája lehetett, az megállapitható abból, hogy a kormány két legmegbizhatóbb azt állandóan támogató, egyformán kiváló lapja, a Budapesti Hirlap és a Budapesti Napló a tegnapi ülésről ezt irják. A Budapesti Hirlap (olvassa) : »Izgalmas jelenet: Kérték a ház határozatképességének megállapítását. Óriási lárma tört ki erre a jobboldalon. Gyalázat, a mit csinálnak! kiáltotta Székely Ferencz igazságügyminister.« (Elénk felkiáltások a jobboldalon : Igaza volt! Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Lovászy Márton : Tessék megmondani, miért gyalázat ? (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Rendre ! Rendre !) A házszabályokkal jogosan élni az gyalázat ? Ezt az igazságügyminister ur mondja ? Ráth Endre: »Gyalázat! Ki velük — kiáltotta az egész jobboldal. Az izgalom oly nagy volt, hogy még a háznak legcsöndesebb tagja, Balogh Jenő államtitkár is izgatottan gesztikulált és Kazy államtitkár is ökölbe szorította a kezét. A két Justh-párti képviselő meglepetve, szótlanul hallgatta a munkapárt kifakadásait. Ez már kutya-komédia ! — kiáltották jobbról. — Pfuj ! Pfuj ! A tomboló zajból kihallatszott Pál Alfréd felkiáltása : Paprika Jancsi! Kovács visszafelelt : Maga a Paprika Jancsi stb.« A Budapesti Napló pedig eizel interpretál (olvassa) : »Erre kitört a sok elfojtott keserűség, harag és utálat.« (Vgy van ! jobbfelől.) »Az egész munkapárt felugrott a helyéről. Pfuj, szégyeljétek magatokat! Ez nern uri eljárás ! — kiáltotta az egész párt. — Szégyen, gyalázat ! — kiáltotta Székely, igazságügyminister.<< (Vgy van 1 jobbfelől.) »Bohóczok, közönséges vásári bohóezok! — kiáltotta a Kovács orra alá Kiss Ernő«. (Felkiáltások jobbfelől: Igaz !) — »Szégyeljék magukat, ez nem uri eljárás! — hallatszott a Farkas Zoltán és a Kazy államtitkár hangja. Kovács János elsápadt«, — tehát a hivatalos sajtó jelzi, hogy milyen bátrak voltak a túloldalon, (Derültség balfelől. Felkiáltások jobbról: Ugyan ! Ugyan !) és milyen sápadtak és gyávák voltak az ellenzéken. — »de egy szót sem szólt. Lovászy mondott valamit, de hogy mit, az elveszett a zsivajba. Hirtelen szembekerültek egymással Pál Alfréd és Kovács. — Pojáczák! mondta haragosan Pál. — Pojácza maga, — válaszolta halkan Kovács.« (Folytonos zaj.) Mielőtt konklúziómhoz eljutnék, bátor vagyok felhivni a t. képviselőház emlékezetét — bár a turnus azóta változott, mert uj arezokhoz van szerencsénk — a zárt ülésekben legutóbb lejátaeptember 6-án, szerdán. szódott jelenetekre, mikor köztudomásúlag beizentek a folyosóról ide a képviselőház mnnkapárti tagjaihoz és nyilt szinen minden egyes emberhez odamentek, kihívták a bentlevőket, és ezzel tették lehetővé azt, hogy nem volt tárgyalásképes a ház, (Felkiáltások jobbfelöl: Miért nem jöttek el maguk ? !) és igy megakadályozta a túloldal obstrukeziója, és házszabályszerü jogának alkalmazása azt, hogy ezen oldalról valaki felszólalhasson. (Zaj és ellenmondás jobbfelől: Zárt ülésenl) Megállapítom azt, hogy mi csakugyan azt tettük, de későbben, a mire az urak nekünk példát a zárt ülésekben már jóval korábban mutattak. (Helyeslés balfelől. Felkiáltások a jobbóldalon : Nagy különbség !) T. képviselőház ! Arról van szó, hogy ez a kifejezés rendreutasitást érdemel-e magyarázat elmaradása esetén, igen vagy nem ? Iparkodtam megvilágítani, hogy sértő értelmet tulajdonítottak ennek a kifejezésnek a parlamenten kívüli orgánumok. Hogy a parlamentbeli orgánumok is ezt tették — mert Rakovszky Iván képviselőtársamat feltétlenül mint a túloldal parlamenti orgánumát kell hogy tekintsük — bizonyítja az, hogy ő azt mondta : a »gyalázat« szót csak egyfélekép lehet értelmezni. Mi nem hittük, hogy az igazságügyminister ur, kinek nevéhez a perrend megalkotása és egyéb alkotások fűződnek, ahhoz ragaszkodni kívánna, hogy a »gyalázat« kifejezés az egész ellenzék megsértésével az ő nevével hozassék kapcsolatba. (Zaj.) Nagy Sándor: A törvényszék nem marad Kézdivásárhelyen. (Derültség a baloldalon. Zaj.) Gr. Batthyány Tivadar: Hát ez a pártatlan igazság ? (Nagy zaj balfelől.) Lovászy Márton : Jellemző ! (Folytonos zaj.) Ráth Endre: T. képviselőtársam, én régóta tudok arról a tendencziáról, hogy a kézdivásárhelyi törvényszék politikai okokból szándékoltatik . . . (Nagy zaj a jobb- és a baloldalon.) Nagy Sándor: Ez a beszéd! Ráth Endre: ... azonban én nem hiszem, hogy ez meg fog történni, és ha meg fog történni, nem hiszem, hogy az igazságügyminister ur politikai okokból fogná tenni, mert ahhoz a törvényhozásnak is lenne szava. (Nagy zaj a ház minden oldalán. Elnök csenget.) Ismétlem, hogy Rakovszky Iván képviselőtársam közbekiáltott és azt mondotta, hogy ez »gyalázat« és ennek olyan magyarázatát adta, a mint már említettem, hogy a gyalázat szót csak egyféleképen lehet érteni, igy tehát ennek csak sértő tendencziája és sértő jellege lehet. (Folytonos zaj a ház minden oldalán.) Elnök (csenget) : Csendet kérek képviselő urak ! Ráth Endre: En tehát ismételten kérem a mélyen t. elnök urat, minthogy mindaddig, a mig ennek a kifejezésnek értelmét meg nem magyarázzák . . . Kende Péter: Akkor obstrukezió lesz! (Derültség a jobboldalon. Nagy zaj a szélsőbaloldalon.)