Képviselőházi napló, 1910. XI. kötet • 1911. augusztus 31– október 20.

Ülésnapok - 1910-271

486 272. országos ülés 1911 október 2(J-án, pénteken. Hát, t. képviselőház, én azt hiszem, hogy ha november tizennyolcadika nem következett volna be, ez esetben az akkoriban beígért nyomor és szen­vedés elmaradt volna, gróf Tisza István meg lett volna kiméivé attól, hogy báró Fejérváry Géza ki­nevezését ellenjegyezze, (Helyeslés a bal- és a szélső­baloldalon.) nem következett volna be a darabont­korszak, (Igaz! TJgy van! a bal- és a szélsőbal­oldalon.) a mely egész alkotmányosságunkat fel­dúlta és a nemzet legértékesebb közszabadságai ellen inditott egy irtó háborút. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Mindez nem lett volna, ha november 18-ika be nem következett volna. (Igaz ! TJgy van ! a bal­és a szélsőbaloldalon.) De, mélyen tisztelt képviselőház, okos ember csak egyszer szokott egy kőbe beleütközni (Igaz! TJgy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) és Tisza István akkor az egész ország előtt azt hirdette, hogy csak egyszer, egyszer, egyetlenegyszer akarja meg­csinálni. Egy hang (a szsélőbaloldalon.) : Csak egy ki­csikét ! (Derültség.) Huszár Károly (sárvári) : Most pedig, mélyen t. ház, újból elárulja nekünk, hogy titkon érző keble óhajtva mit sejt a jövőben. (Derültség a baloldalon.) Én, t. ház, olyformán látom a novem­ber 18-iki ördögnek a falrafestését, mint az egy­szeri válójserben a férj szerej>!ósét, (Halljuk! Halljuk! bálfélől.) a ki elment a birósághoz (Hall­juk !) és ki akart békülni a feleségével, és a mikor kibékülési beszédét megkezdette, az első sóhajtása az volt, a mi Tisza István grófnak, hogy végtelenül sajnálja, hogy az első pofon, a mit adott a feleségé­nek, halálos csapás nem volt. (Derültség a bal- és a szélsőbaloldalon.) Tisza István is a béke sirén­hangjait hallatja e beszéde egyik részében, de ugyanakkor felbősziti mindazokat, a kik a novem­ber 18-ika elleni harcában a magyar alkotmánynak és a közszabadságoknak védelmezői voltak, azzal, hogy a november 18-íki esemény bekövetkezését a falra festi és annak lehetőségét a nemzetnek hirül adja. (Igaz ! TJgy van ! a szélsőbaloldalon.) T. képviselőház ! Én abban a mi elnökségünk­nek a megsértését látom, hogy ebben a házban bár­kiről fel lehessen tételezni, (Élénk helyeslés és taps a, bal- és a szélsőbaloldalon.) hogy november 18-át még egyszer bárki is megcsinálja. (Élénk helyeslés balfelől.) Ez minden szabadságszerető magyar hazafival szemben egy személyes inzultus, (Igaz! TJgy van ! a baloldalon.) a képviselőház elnökségé­vel szemben pedig, a melynek a pártok felett kell állania (Igaz ! TJgy van ! balfelől.) és a mely a ház­szabályoknak, a közszabadságoknak és a tör­vénynek a legfőbb őre itt e parlamentben, ismét­lem, az elnökséggel szemben ezt feltételezni, hogy ők hajlandók volnának egy második november 18-át megcsinálni, olyan súlyos sértés, a melyet nekik szó nélkül hagyni tulajdonképen nem lehet. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Rudnay Béla: A koalicziós elnökök meg­csinálták t (Nagy zaj a baloldalon.) Jakabfíy Elemér: November 18-át kell meg­csinálni ! (Zaj. Elnök csenget.) Eitner Zsigmond : Pest vármegye közgyűlésén mit csinált Rudnay ? (Zaj.) Förster Aurél: Arról én beszélhetnék! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek t. képviselő­ház ! Huszár Károly (sárvári) : A házszabályokat csak egyféleképen lehet kezelni, a házszabályok és a törvény értelmében. (Igaz! TJgy van! a bal- és a szélsőbáloldalon.) A házszabály nem olyan, mint a harmonika, hogy össze lehet tolni és szét lehet huzni. (Igaz ! TJgy van I balfelől.) Szüllő Géza (közbeszól. Zaj). Justh János : Halljuk a közoktatásügyi minis­tert! (Derültség a szélsőbaloldalon.) Gr. Batthyány Tivadar: A kegyelmes urat! Szüllő Géza: Én nem haragszom, hogy nem lettem az ! Gr. Batthyány Tivadar; Én sem; én lehettem volna rögtön, de ne a lettem. (Folytonos zaj.)}^.\ Kún Béla: Szüllő Géza vágyott rá, de nem haragszik, hogy nem kapta meg. (Derültség bal­felől. Zaj.) Ábrahám Dezső: Közel se járt hozzá! Huszár Károly (sárvári) : Én azt hiszem, hogy teljes joggal hihetjük és remélhetjük, — és e tekin­tetben különbség közöttünk, az ellenzéki pártok között nincsen — hogy képtelenség az elnökség bármely tagjáról feltételezni, hogy olyan erő­szakos ténykedéshez, mint Perczel november 18-án eszközül odaadja magát, (Igaz ! TJgy van ! a bal­és a szélsőbaloldalon.) és bárki legyen az, ha nem a mai elnökség közül kerülne ki, az az egész ellenzéket zárt soroltban találná magával szemben. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Nem tudja az ember, t. képviselőház, hogy tulaj donképen a többség vezetőinek nyilatkoza­taiból melyiknek adjon hitelt. A félhivatalos kommünikék és vezérczikkek egymást kergetik és egymással homlokegyenest ellenkező vélemé­nyeket koczkáztatnak meg. Tulaj donképen mi a többség taktikája a parlamenti helyzet kibonyo­litása körül, mi a vezető gondolata ? Az egyik napon az erőszak a jelszó, a másikon a türelem, a harmadikon türelmetlenkedik a turnus, a negye­dik nap pedig november 18-át festik az aradi égboltozatra. TJgy látszik, olyanformán van a többség, mint Romeo és Júliában a zenekar, a mely egyformán eljátsza a nászindulót is meg a halotti éneket is. A többség sem tudja még, hogy mit fog csinálni, de mindenesetre mit a vezetői parancsolnak neki. Darvai Fülöp : Ne fájjon önnek a többség feje. Huszár Károly (sárvári) : Az aradi beszámoló­ban szó volt az obstrukczióról és ott felhasználta gróf Tisza István azokat a nyilatkozatokat, a melyeket Andrássy, Apponyi, Justh és Kossuth Ferencz az obstrukczióra nézve előző időkben tettek. Ne méltóztassék azonban elfelejteni, hogy ezek a nyilatkozatok olyan választás után hang­zottak el, a melyek igazán a nép szabad akaratán

Next

/
Oldalképek
Tartalom