Képviselőházi napló, 1910. XI. kötet • 1911. augusztus 31– október 20.

Ülésnapok - 1910-268

440 268. országos ülés 1911 október 17-én, kedden. ismeretesen akarja ezeket a dolgokat ellenőrizni, egyenesen lehetetlenné teszi a dolognak helyes összeállítását. Nagy köszönettel tartozom Pajzs Gyula t. képviselőtársunknak azon igazán nagyon érdekes adatokért, a melyeket beszédében a költségekre vonatkozólag előterjesztett; egypár adattal majd én is ki fogom bővíteni ezt a dolgot. De egyelőre méltóztassék annak az állításomnak igazolását megengedni, hogy micsoda káoszban vagyunk mi itt. Egy hang (a középen): Azt látjuk! Polónyi Géza: Tessék az indokolás 20. és 21. lapját a kezükbe venni és látni fogják a következőket. Azt mondja az indokolás pl. az ujonezlétszám tekintetében, abban a tekintetben, hogy mennyi lesz az az emelendő ujonezlétszám, hogy ez á peu prés ennyi lesz, de előre nem látott véletlen köriüményektől függ, (Mozgás a szélsőbalon.) — s ez a véletlen körülmény Auffenberg hadügyminister személyében már meg is jelent, (Ugy van! Derültség a, halén a szélsőbaloldalon.) majd az altiszti kérdésnél rá, is mutatok — véletlen, egyelőre nem látott körülmények okából ez a dolog lényegesen is változhatik. Ezt a feleletet kapjuk az ujonczjutalék szempontjából. Megkérdezem a pénzügyi részt és akkor azt a feleletet kapjuk, hogy ezt biztosan kiszámítani nem lehet, ez csak előirányzat, a melynek természetesen simulnia és alakulnia kell egyéb körülményekhez. Nem ezt a kifejezést használja; talán, hogy autentikusan mondjam meg, jobb lesz. ha idézem az indokolás 20. lapját, amely azt mondja (olvassa) -. »Afentieken alapuló tervezetet nem lehet változhatatlannak tekinteni, mert különböző körülmények e tervezeten változásokat kívánhatnak.« llgyanily hangon szól a pénzügyi kérdésről is, a melynek fedezésére nézve kijelöli nekünk mint egy reménybeli többletet, a vámbevóteli többletet. A vámbevételi többlet-fedezetre csak annyit jegyzek meg, hogy nagyon bajos dolog, ha egy nemzetet fenyegető katasztrófával akar egy hadügyminister vagy honvédelmi minister egy nemzetet megnyugtatni, mert a mi vámbevételünk emelkedése legalább abnormis emelkedés, csak rossz termés esetén, akkor lehetséges, ha gabonaimportunk volt, mint a múlt évben, a mikor tiz millió métermázsát hoztunk be. Ellenben igaza van a javaslatnak, lesz vámbevételi többlet, hanem a fiskális - vámokból, mert a százezer és százezer ember, a kivel több lesz a hadseregben, több kávét, ezukrot fog fogyasztani (Mozgás a jobboldalon.) az osztrákok nagy örömére, a miből a trieszti kávésok és néhány fiumei ezég fog hasznot húzni. De most csak annál tartok, hogy igazoljam, hogy abszolúte bizonytalan e javaslat fundamentuma is ugy a létszám-, mint a költség tekintetében. Már most szabad-e nekünk ily törvényhez hozzányúlnunk, mielőtt biztos adatokkal rendelkezünk? Itt van az ujonezlétszám kérdése. Kérem, a békelétszám. Hiszen akárhogy állapítjuk meg az ujonczjutalékot, ha lehetővé tétetik egy meg nem állapított békelétszám mellett a besorozás alá kerülő ujonezoknak és a póttartalékosoknak tetszés szerint való felhasználása, és a mellett alakzatokat létesítünk, a melyek kétéves szolgálat mellett a három- és négyéves szolgálatot ismerik, akkor hiábavaló az ujonczmegajánlási jogunk. És most mit látunk? Ha számadatokhoz nyúlnak az urak, a békelétszám tekintetében találkozunk a következő számokkal: 293.000 a közös hadsereg békelétszáma, ez az egyik adat, a másik adat szerint 297.000 a békelétszám. A leendő békelétszám volt 340,000 — márczius havában; most már 362.000. Már most megkérdezzük az uj hadügyministert, Auffenberg urat, a ki egy intervjuban kijelenti, hogy ezt a törvényt, miután császári parancs, ő képviselni fogja, »auf Wunsch seiner Majestät«, mondja ő, lényegében akczeptálja, de épen a követelések tekintetében, a melyek támasztattak, ő neki még nagyon sok pótolni és mondani valója van. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Holló Lajos: A ki végre fogja hajtani, az a minister így beszél. Polónyi Géza: Méltóztatik emlékezni, hogy hivatkoztam a regnikoláris deputácziók utján való kezelésre. Tovább fogjuk a javaslatot tárgyalni, és azután előáll egy adott pillanatban a közös hadügyminister ur által sugalmazott honvédelmi minister, a kit az ő gyámsága alá hoz ez a törvényjavaslat, (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) mert példának okáért, még az az abszurditás is benne van a törvény 4. §-ában, hogy a honvédelmi minister, ki egy tör vény hozásilag megállapított önálló institucziónak, a. honvédségnek élén áll, a közös hadűgyministernek, vagy — a mint ő nevezi — a hadügyministernek a honvédség állapotáról, sőt fegyelmi viszonyairól is jelentést tenni tartozik. Ábrahám Dezső: Eapportra megy! Polónyi Géza: A véderőbizottság t. elnökéhez intézem a kérdést, hogy mit jelent ez? Hát a gutgesinnt-ségről fognak jelentést előterjeszteni? Megmondom, hogy mit jelent ez. Azt, hogy a honvédségnek közös hadsereg-karaktere és abban az összbirodalmi eszme szolgálata ma sem elég, hanem tovább akarják vinni és Fabricziusokat akarnak nevelni Magyarországon. (Zaj. Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Hát, t. képviselőház és t. elnök ur, ne feledjék el, hogy a dualizmushoz való vonatkozásban ez is egyik pont ... Tallián Béla: En abszolúte nem szóltam közbe az egész beszéd alatt. Nem tudom, miért tetszik aposztrofálni? Polónyi Géza: Nagy köszönettel veszem a jóindulatú figyelmet; azért teszem, mert láttam, hogy érdeklődik. Hát szabad nekünk akczeptábdyhogy a közös hadügyministernek a hon-