Képviselőházi napló, 1910. XI. kötet • 1911. augusztus 31– október 20.

Ülésnapok - 1910-264

264. országos ülés 1911 október 12-én, csütörtökön. 395 kedés feloszlik a felső, közép és alsó intézetek között s a különböző ágazatok között, a melyek a kultuszminister gondozására vannak bizva. Nevezetesen a felső iskoláknál, tehát a budapesti és kolozsvári egyetemnél, meg a Józsefműegyetemnél stb. a szükséglet 810.000 K-val emelkedik, a mi részint személyszaporitásra, részint némi státus-rendezésre és a dologi kiadások emelkedésére vezethető vissza. A közéjeiskolák, t. i. a gimnáziumok és reáliskolák stb. szükséglete 1,270.000 K-val emelkedik; itt szintén státus-rendezések fordulnak elő, továbbá iskolák lótesitése, a létezőknek fejlesztése és ezzel kapcsolatosan 60 gimnáziumi és reáliskolai tanári állásnak és tiz leáuyiskolai tanári állásnak szervezéséről történik gondoskodás. A nem állami középiskolák segélyezésére 399.000 K-val nagyobb összeget veszünk fel, mint a megelőző évben. (Helyeslés jobbfelöl.) A mi már most a népnevelést illeti, (Halljuk! Halljuk!), ez költségvetésünkbe ma már 49_ millió koronát meghaladó összeggel szerepel, (Elénk helyeslés a jobboldalon.) s ez alkalommal ennek szükséglete ismét 4,500.000 K-val emelkedik az előző évvel szemben. (Élénk helyeslés jobbfelöl..) Itt van a tanfelügyelőségi intézmény újjászervezése, (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) azonkívül az állami nójúskolák fejlesztése és ezzel kapcsolatban 500 uj népiskolai tanítói állás, (Általános helyeslés.), 25 uj gazdasági szaktanítóig illetőleg tanítónői állás, 150 uj óvónői állás (Általános helyeslés.), 84 felső-, nép- és polgári iskolai tanítói állás szervezése. (Altalános helyeslés.) Az állami elemi tanítók lakpénzpótlékaira 500.000 K-t állítottunk be. (Helyeslés jobbfelöl.) A felső-, nép- és polgári iskolai, valamint a tanitó- és tanitónőképző-intézeti tanszemélyzet státus-rendezése is folyamatban van. A nem állami iskolák és tanítók illetményeinek kiegészítése, valamint az elemi oktatás ingyenessé tétele következtében szintén 860.000 K-val emelkedik a szükséglet. (Helyeslés.) A szakiskolák, t. i. a kereskedelmi és ipariskolák és felső kereskedelmi iskolák szükséglete 531.000 K-val nagyobb összeget vesz igénybe, mint a megelőző évben. (Helyeslés jobbfelől.) A gyógypedagógiai intézetek szükséglete 166.000 koronával emelkedik. Az egyházak segélyezése 896.000 koronával nagyobb, (Helyeslés a jobboldalon.) a mi részben a különböző egyházaknak adandó segély, részben az 1848. évi XX. t.-cz. folytatólagos (Zaj. Halljuk! Halljuk ! Elnök csenget.) végrehajtásának következménye. A mi már most a kultuszministerium átmeneti kiadásait illeti, (Halljuk! Halljuk!) ezek kereken 3,200.000 koronával emelkedtek. Itt, mint legfontosabbra, rá kell mutatnom a harmadik egyetem létesítésére. Kelemen Béla: Három uj egyetem kell, nem harmadik. (Zaj. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Lukács László pénzügyminister: Erre nézve a tárgyalások már annyira előrehaladtak, hogy indokoltnak látszott a költségvetési előirányzatba 2 millió koronát mint uj tételt felvenni. (Helyeslés.) Kelemen Béla: Szegeden kell felállítani, La nemzeti politikát akarnak folytatni. (Zaj a jobboldalon. Elnök csenget. Halljuk! Halljuk!) Lukács László pénzügyminister: Egy szanáló természetű tétel az, a mely a költségvetésben 600.000 koronával szerepel az állami elemi nójriskolák helyi költségvetéseiben mutatkozó hiányok pótlására. (Helyeslés a jobboldalon.) A dolog ugy áll, hogy az elemi népiskolák a fennálló számviteli szabályok értelmében szükségleteik fedezéséhez megkívánt összegeket január hóban vehetik igénybe, de a tanév már a megelőző szeptemberben kezdődik, és miután az ingyenes néjioktatás behozatala óta mellékbevételei az iskoláknak nincsenek, bekövetkezett az az eset, hogy egyes iskoláknál nem volt pénz a fűtőanyag beszerzésére. Hogy ezen az állapoton segítsük, ezt a 600.000 koronát mint pótlékot, illetőleg szanáló tételt kellett beilleszteni. (Helyeslés.) A kultusztárcza beruházásai 4,679.000 koronával nagyobb összeget vesznek igénybe, mint a megelőző évben, a mely összeg a felső-, közé])- és népiskolák és különböző intézetek közt oszlik meg. Iskolai építkezésekre azonban, még többet fordítunk ennél az összegnél, ugyanis az állami iskolai építkezésekre különböző annuitásos segélyeket is engedélyez, már régebben elvállalt kötelezettségek alapján a nem állami iskolák fentartóival szemben. Ez a rendszer azonban nem egyéb, mint egy rejtett adósságcsinálás és elvállalása idegen adósságoknak, egy drága módja a pénzbeszerzésnek és nem kívánatos, hogy gyökeret verjen a mi költségvetésünkben. (Helyeslés a jobboldalon.) Ennélfogva arra törekszem, hogy ez annuitásos segélyeket lehetőleg elimináljuk a költségvetésből, a mi természetesen csak ugy történhetik, ha ezek helyett az annuitások helyett tőkesegélyeket ad az állam. Minthogy azonban ezt egyszerre keresztülvinni nem lehet, azt fokozatosan kívánom keresztülvinni és éjjen azért a jelenlegi költségvetési előirányzatban ily tőkesegélyek czimén a nem állami elemi iskolák segélyezésére 350.000 korona uj tételt állítottam be. (Helyeslés a jobboldalon.) Az állami beruházások között legyen szabad megemlítenem, miszerint a t. kultuszminister úrral megállapodás jött létre az uj Nemzeti Színház feléjátésére nézve (Helyeslés.) és e czimén 600.000 korona állíttatott be mint első részlet a költségvetésbe. Áttérve az igazságügyi tárczára, (Halljuk! Halljuk!) ennek kiadásai 3,210.000 koronával emelkedtek, és pedig előidézi ezt a rendes kezelésben, a hol másfél millió az emelkedés, a személyszaporitás részint a központban, részint 50»