Képviselőházi napló, 1910. XI. kötet • 1911. augusztus 31– október 20.

Ülésnapok - 1910-263

263. országos ülés Í91í közbelépett volna. Ha ezt tette, ezért mindenesetre az egész művelt emberiségnek hálája illeti meg. Annyit azonban láttunk, hogy ezek a lépések, ha megtörténtek, eddig még sikerhez nem vezettek. Ez nem tartalmaz magában okot arra, hogy azok lankadatlan folytatásától siker várható ne legyen és ezért az én egész felszólalásomnak tendeneziája, kérdés alakjában történt nyilatkozatomnak egész szándéka az, hogy ennek a barátságos közvetítésnek, ha eddig meg nem történt, kezdeményezésére, ha pedig már megtörtént volna, de sikerre nem vezetett, ernyedetlen és barátságos szellemben való folytatására külügyi hivatalunkat és ennek utján remélhetőleg a többi, többé-kevésbbé érdekelt hatalmakat is felhívjam. (Helyeslés a baloldalon.) Hogy ez a közvetítés, a viszály kiegyenlítésére való eme törekvés valóban szükséges és sürgős, azt nem.csupán azzal az erkölcsi kötelezettséggel okolom meg, a mely a hágai nemzetközi egyezményeken alapul, és a melynek érzete, a mint ez a világsajtóban megnyilatkozó hangulatból is megállapítani lehet, az egész emberiségben ma mindenesetre sokkal élénkebb, mint csak kevés évvel ezelőtt is volt; de megokolom politikai érdekeink szempontjából is. Ha ugyanis az az ütközet, mely Afrikának északi partjain vette kezdetét Tripolisznak és a Cyrenaikának megszállásával, eme határok közt maradhatna és fog maradni, akkor ez más hatalmaknak, különösen pedig monarchiánknak érdekszféráját, legalább direkte, nem érinti. De ha ez a háborús viszony tovább tart, akkor nincs az az ember, a ki kiszámítani képes, hogy az hova vezethet. Hiszen már az eddigi események során is előfordult nem egy, tengeri ütközetnek talán nem nevezhető, de mégis a tengeren való összecsapásnak jellegével bíró apróbb inczidens, melynek folytán az idegesség mindenfelé mutatkozott, és melylyel szemben, igaz, Olaszország részéről megadatott a biztosítás, hogy annak folytatása nem lesz, hogy azokra a vizekre, melyek más, semleges hatalmak érdekszféráját érintik, és azokra a partokra, a melyeknél mi is elsősorban érdekelve volnánk, az ellenségeskedések át nem fognak vitetni ; de ismétlem, ha a háború tartós lesz, ha annak folytatása végre Törökországot arra indítja, hogy más területen, hol ő hatalmasabb, mint Afrika északi partjain, iparkodjék az olasz érdekszférát megtámadni, és ha ez megint Olaszországra nézve kimaradhatatlanná teszi, hogy az ő hadi operáczióit szélesebb területre vigye át, akkor teljesen kiszámíthatatlan, (Igaz ! JJgy van ! Hitelesítették: Verlán Etele s. h, naplábiráló-i október 11-én, szerdán. 387 a bal- és szélsőbaloldalon.) hogy az a ma aprónak látszó inczidens hol fog végződni és ki mindenkit fog a maga görgetegébe belevinni. (Igaz! JJgy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ebből a szempontból is nagy európai érdek és a mi monarchiánknak érdeke is, hogy ez az összeütközés, ha annak elejét venni már nem sikerült, a mit mélyen sajnálok, — legalább lokalizáltassék ; és miután a lokalizálásnak más biztos módja nincs, mint a megszüntetés : hogy annak megszüntetésére, a béke helyreállítására a semleges hatalmak teljes buzgósággal és teljes odaadással közreműködjenek. (Helyeslés.) Ezek azok az okok, a melyek engem arra bírnak, hogy a t. ministerelnök úrhoz a következő interpellácziót intézzem: (Olvassa.) Í>Tekintettel »a nemzetközi összeütközések békés elintézésérők szóló 1899. évi hágai egyezmény 1—8. és 27. czikkelyeire és az ugyanilyen czimü 1907. évi hágai egyezmény 46. czikkelyére ; tekintettel továbbá azokra a veszélyekre. a melyek az olasz-török háború esetleges fejleményeiből az összes európai államok békéjére és a mi érdekeinkre is hárulhatnak; tisztelettel kérdezem a ministerelnök urat : 1. Történtek-e a semleges hatalmak részéről az elébb idézett nemzetközi megállapodások értelmében lépések a fegyveres összeütközés megelőzésére, illetve. a mennyiben megelőző lépések megtételére idő nem volt, történtek-e az ellenségeskedések kitörése óta lépések a béke mielőbbi helyreállítása érdekében ? 2. Résztvett-e ily lépésekben a mi külügyi hivatalunk, akár kezdeményezőleg, akár támogatólag ? 3. Ha mind ez ideig nem történt vagy sikerre nem vezetett, nem látja-e a kormány az egész művelt világ közvéleményével egyetértően sürgősnek a barátságos közvetítő akczió megindítását, illetve lankadatlan folytatását ? 4. Minden eshetőséget számba véve, vannak-e és minő biztosítékok arra nézve, hogy a háború át nem csap olyan területekre és vizekre, a melyeken más hatalmaknak, jelesül Ausztriának és Magyarországnak érdekszféráját is érintené ?« (Élénk helyeslés.) Elnök : Az interpelláczió kiadatik a ministerelnök urnak. Több tárgy nem lévén, az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 1 óra 20 perczkor). Gueth Gyula s. k. ági tagok. 49*