Képviselőházi napló, 1910. XI. kötet • 1911. augusztus 31– október 20.
Ülésnapok - 1910-234
áJ4. országos ülés i9Ü augusztus 31-én, csütörtökön. 23 oly párttal való szövetkezéssel, a mely pártnak a maga elvéhez való konzekvens ragaszkodása annak bizonyos nimbust ad. (Hosszantartó élénk helyeslés, tetszés és taps a jobboldalon.) Mert egy elvhez való .következetes ragaszkodás mindenesetre elismerésremóltó. (TJgy van! a jobboldalon.) Egy hang (a szélsőbálóldalon): Eudnay mondja! Rudnay Béla; Igen, én mondom; joggal mondom; meg is szenvedtem érte! (Zaj. Elnök csenget.) Antal Géza: Mikor azonban a tattersalli gyűlést (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon; felkiáltások Ahá! Ahá!) itt a házban szóvá tették, nem tehetek róla, ismét Justh Gyula t. képviselőtársam régebbi beszédein révedezett a lelkem, (Élénk derültség a jobboldalon.) és egy 1908. márezius 15-én Makón tartott beszédéből a következő passzus ragadta meg a figyelmemet. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) »ISragyon óvatosnak kell lenni — mondta — és meg kell fontolni, mily következményekkel jár a választási reform. (Derültség a jobboldalon.) Épen ma is láttam egy nagy magyar városban lefolyt nemzeti ünnepélyt, a hol a munkások nem nemzeti szinü lobogóval* . . . (Hosszantartó zajos derültség a jobboldalon. Elnök ismételten csenget.) Nadányi Gyula: Nem ugrunk be ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Antal Géza: ». . . a hol a munkások nem nemzeti szinü lobogóval, de vörös zászlóval, nem a nemzeti himnuszszal, de nemzetközi himnuszt énekelve ünnepeltek. Sajnos, de való, hogy ha a nemzetköziség eszméje győz Magyarországon, akkor Magyarország elpusztul.« (Taps a jobboldalon. Felkiáltások jobbról: Tattersal!) Győrffy Gyula: Vállalja ma is! (Zaj.) Egy hang (a közéfen) : Mondja ezt Bokányinak! Ábrahám Dezső: Ne védje meg a Justh Gyula hazafiságát! (Nagy zaj.) Elnök (Csenget) : Csendet kérek t. ház ! Antal Géza (tovább olvassa) : »Ezek a jelszavak gátolják meg a magyar nemzeti eszmék diadalát.« Egy hang a középen: Ezt még mindig Justh Gyula mondja ? Antal Géza : Még mindig. (Derültség a jobboldalon. Tovább olvassa) : »Nekünk kötelességünk, hogy a házszabályokat szigorítsuk.* (Derültség és felkiáltások a jobboldalon: Ahá! Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ma is mondjuk! Vállaljuk!) Justh Gyula: Szigorítottuk is! Antal Géza (tovább olvassa) : »Es pedig ugy, hogy a nemzetiségiek és a nemzetközi szocziálisták, ha ilyen csoport a házba bejut, meg ne akaszthassák a parlament működését.« (Derültség a jobboldalon és a közéfen. Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Vállaljuk !) Győrffy Gyula : Ma is vállaljuk ! Ertsey Péter : Győrffy Gyulából ugy sem idéz ! (Nagy zaj.) Ellök : (Csenget) Csendet kérek ! Antal Géza : T. ház ! Az a — mondhatnám — természetellenes pártalakulat, a melyet most látunk, hozza azután létre az ilyen helyieteket, hogy Canossába kénytelen menni az, . . . Justh János : Ne fájjon magának a mi fejünk ! (Nagy zaj a szélsőbaloldahn.) Kovácsi Kálmán : Akkor hogy fogsz kezet Rudnayval ? (Nagy zaj jobbról és a középen". Ugy van ! a baloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Antal Géza: ... a kit a következetesség mintaképének szokott pártja és sajtója jelezni. (Derültség a jobboldalon és a középen.) De t. ház, nagy etikai hordereje is van annak, hogy ne ezek között a pártkeretek között mozogjon a magyar parlament. (Zaj.) Gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam a maga beszédében utalt arra, hogy (olvassa) : »Legyenek hálásak nekünk, hogy mi fentartjuk a nemzetnek ezt a szent tüzét, ezt az érzését, mely a nemzeti élet csonkaságát. . .« Gr. Batthyány Tivadar: Hiába beszél, nem sikerül minket összeveszíteni! Sümegi Vilmos: Hiába olvassa fel, még sem veszünk össze ! (ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Darvai Fülöp : Ezt az egész ország hallja. (Nagy zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Egy hang (a baloldalon) : Halljuk a nagy idézőt! Antal Géza : Köszönöm, hogy ujabb névvel tiszteltek meg. (Nagy zaj a jobb- és a baloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Antal Géza (tovább olvassa) : ». . . mely a nemzeti élet csonkaságába bele nem nyugszik, hanem annak teljességét követeik. T. ház ! Erre nekem csak egy megjegyzésem van. Az, hogy ha költők és szónokok hirdetik ugyanazt, a mit itt gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam hirdet, én a legteljesebb elismeréssel és a legteljesebb odaadással honorálom azt. De egy politikustól mást kell követelnünk. Egy politikusnak realizálható politikai programmot kell adnia ; egy politikus nem teheti azt, hogy olyan elveket hirdet. . . (Ugy van Ugy van ! a jobboldalon.) Kovács János (közbeszól). Elnök : Kérem Kovács képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni. Antal Géza : . . . egy politikusnak nem lehet czélja, hogy olyan elveket hirdet, melyekről kénytelen legyen bevallani, mikor kormányra jut, hogy azok nem realizálhatók . . . Lovászy Márton : Például a készfizetés ! (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon és felkiáltások : A készfizetés !) ' B. Manndorff Géza: A választói jog ! (Felkiáltások jobbról: A kvótaemelés !)